Rendszerváltás és az MTI

	Hormonháború - képletes és igazi fegyverekkel (1.rész)
1989. január 22. vasárnap (MTI-Panoráma) - Tilalom ide vagy oda, a Belgiumban árusított hamburgerek közül minden negyedik olyan marhahúsból készül, amelyben hormonok mutathatók ki. Egy belga minőségellenőrző intézet januárban tette közzé ezt a lesújtó vizsgálati eredményt. Soha rosszabbkor, mert a tizenkettek közössége éppen január 1-től tiltotta ki országaiból a hormon felhasználásával előállított amerikai marhahúst. Válaszul Washington büntetővámok kardjával csapott le a közösségre - és a tizenkettek viszontválaszt helyeztek kilátásba. Ez lenne a ,,hormonháború,,. Világgazdasági viszonylatban talán nevetséges konfliktus, ám jelképes, politikai és hírközlési jelentőségét illetően mégsem az. Sőt Dehát miről is van szó? A sztori a hetvenes évekbe nyúlik vissza, amikor több botrány is nyugtalanságot keltett a nyugat-európai közvéleményben. Kitűnt, hogy az állattenyésztésben, s főleg a borjú- és a marhahús előállításában a termelők mind gyakrabban alkalmaznak természetes, illetve mesterséges növekedési hormonokat. Egy-két injekció, és az eladható hús mennyisége 20-30 százalékkal is nő. Akik nem folyamodtak ilyen eszközökhöz, könnyen tönkremehettek. A fogyasztó először csak azt tapasztalhatta, hogy a húsok, különösen a borjúhús, a sütőben jobban összezsugorodnak, mint korábban. Itáliában aztán kiderült, hogy a csecsemők számára készült borjúhús-konzervek hormontartalma is igen magas. Egyes szakértők szerint ez már komoly egészségkárosodást okozhatott, mások szerint nem. A ,,zöldek,, mindenesetre erőteljes, és sikeres politikai kampányt folytattak a hormonos hús betiltása érdekében. A közösség 1985-ben rendelte el a tilalmat, s ezt először az állattenyésztésben léptették életbe, fokozatosan. A húsimportot, így az amerikai exportőröket, ez kezdetben nem érintette. Így viszont a közösség termelői különös helyzetbe kerültek: ők nem folyamodhattak hormonokhoz mint amerikai konkurrenseik. A fogyasztók pedig mindmáig nem tudhatták, van-e hormon a hentesnél vásárolt húsban. A hormonnal kezelt hús importjának betiltását eredetileg 1988. január 1-re tűzték ki, ám kiderült, hogy túlságosan nagy mennyiséget tartalmaznak a hormonnal előállított húsból a közösségi raktárak ,,húshegyei,, (a közösség szabályai értelmében több százezer tonna felesleget vásároltak fel a termelőktől), ezért a tilalom bevezetését 1989. január 1-re halasztották. (folyt.) 1989. január 22., vasárnap 11:31
Vissza »

	Hormonhaború - képletes és igazi fegyverekkel (2.rész)
Washington azonban a 100-150 millió dolláros amerikai exportot érintő intézkedésben nem egészségügyi és politikai, hanem diszkriminatív lépést látott. Arra hivatkozott, hogy semmiféle tudományos érv nem bizonyítja a hormonok használatának az emberi egészségre való ártalmas hatását. Egy orvosi vizsgálat szerint a hormon csak arra lenne veszélyes, aki képes lenne napi 220 kilogramm bifsztek befalni... Ha pedig az EK intézkedése burkolt protekcionizmus, akkor - így Washington - az Egyesült Államoknak joga van kereskedelmi megtorlással élni. A közösség érvei sem nélkülözik a logikát: 1.) Minden fél maga határozza meg, mit tart jónak állampolgárai egészsége számára. Amikor az Egyesült Államok azt követelte, hogy az általa importált camembert pasztörizált tejből készítsék, a közösség ezt elfogadta, noha Európában évszázadok alatt senki sem halt bele a pasztörizálatlan tejből készült sajt fogyasztásába. 2.) Diszkriminációról és protekcionizmusról akkor lehetne beszélni, ha az EK országaiban engedélyeznék a ,,hazai,, hormonos készítmények forgalmazását. Ezek az érvek kölcsönösen süket fülekre találtak, így aztán ,,élesre,, váltott a tizenkettek és az Egyesült Államok kereskedelmi konfliktusa. Tilos behozni a hormonnal kezelt amerikai húst a közösség országaiba - és életbe lépett az amerikai megtorlás is: száz százalékos büntetővám sújt az Egyesült Államokban a közösségből érkező néhány húsféleséget, továbbá a paradicsomkonzerveket, a nescafét, a sört, egyes gyümölcsleveket és az állati táplálékot tartalmazó konzerveket. Az EK egyelőre óvatos a viszontválasszal; az ellenlépések amerikai célpontjait - nevezetesen a héjas mogyorókat és a szárított gyümölcsöket - kijelölték, de a döntést a tilalomról a január 23-án esedékes külügyminiszteri találkozóra bízták. (folyt.) 1989. január 22., vasárnap 11:33
Vissza »

	Hormonháború - képletes és igazi fegyverekkel (3.rész)
A pengeváltást voltaképpen azért nem lehetett elkerülni, mert mindkét oldalról messzebbre tekintenek. A tizenkettek egyszerűen politikai beavatkozásnak tekintik Washington reagálását, az Egyesült Államok pedig attól tart, hogy a hormontilalom csak mintája annak, miféle burkolt protekcionista intézkedésekkel rekesztik majd ki 1992 után a tizenkettek integrált nagypiacáról a versenytársakat. Ebben a vitában nem kis szerepe van a brüsszeli (és más közösségi) hentesek által forgalmazott hormonos húsnak, amely érveket szolgáltat Washingtonnak. A közösség viszont a maga részéről arra hivatkozik, hogy határain belül minden lehetséges intézkedést megtesz a természetes és - főleg - a mesterséges hormonokat, tiltott szereket tartalmazó hús termelői és forgalmazói ellen. Mig a nemzetközi konfliktusban a háború csak képletes kifejezés, addig Belgiumban a tiltott praktikákhoz folyamodó állattenyésztők nemritkán fegyverrel rendelkeznek - és megakadályozzák az ellenőrök belépését istállóikba. Belga sajtójelentések szerint az ellenőrök gyakran csak csendőrök kíséretében merik felkeresni ezeket a gazdaságokat... Mert világgazdasági méretekben száz millió dollár is elenyésző összeg, de egy gazdaság viszonylatában lét vagy nemlét kérdése lehet néhány (tiltott) injekció is... Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma 1989. január 22., vasárnap 11:34
Vissza »