|
|
|
|
Befejeződött a közalkalmazottak országos szakszervezeti értekezlete (2. rész)
|
Egyetértés volt abban, hogy a szakszervezet általában - de különösen a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a bíróságok és az ügyészégek tekintetében - nem híve a sztrájknak. Ugyanakkor e jogról - mint végső, lehetséges eszközről - általában és fenntartás nélkül mégsem mondhat le. Alapfeltételnek kell tekinteni - hangoztatták -, hogy az e területeken dolgozók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, munkavállalói pozícióik ne legyenek rosszabbak más munkavállalókhoz képest. Az egyik hozzászóló szerint a sztrájkjogért ,,cserébe,, fizessék meg a közalkalmazottakat, legyen bérük az átlagosnak a két-háromszorosa. A küldöttek szükségesnek tartották az államigazgatási szerveknél, a bíróságoknál és az ügyészségeknél az előmenetel több fokozatú rendszerének bevezetését. A személyi jövedelemadó rendszerrel kapcsolatban szorgalmazták a szociális kedvezmények beépítését a személyi jövedelemadó rendszerbe, illetve a családi jövedelemadó rendszer mielőbbi kidolgozását, s társadalmi vita utáni bevezetését. A küldöttek fontosnak tartották, hogy a kedvezményes üdültetésben résztvevők száma ne csökkenjen, s az üdültetést költségeit - a jelenleginél nagyobb arányban - az állam fedezze. A szervezet és a működés megújítása kapcsán hangsúlyozták: a Szakszervezetek Országos Tanácsának munkájában minél érzékelhetőbben jelenjék meg a szövetségi jelleg. Ez utóbbi gondolathoz kapcsolódva Szalay Ferenc, a SZOT titkára szólt a szakszervezet szándékairól. Hangoztatta: a szakszervezetek minden más társadalmi formától, szervezettől függetlenül, önállóan törekednek megvalósítani feladataikat, a tagság érdekvédelmét. Ez viszont azt is jelenti, hogy a szakszervezeti mozgalom érdekelt a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésében, valamennyi társadalmi szervezet önállóságának növelésében, a működés jogi garanciáinak kidolgozásában. Az önállóság vonatkozik a kormánnyal, illetve a más társadalmi szervezetekkel való kapcsolatára, s ennek kell érvényesülnie a párthoz fűződő viszonyában is. A többpártrendszerrel lehetőségének küszöbén fontos tudatosítani: a szakszervezet nem akar a pártok esetleges harcának színtere lenni, mert ez nem szolgálná az általa képviselt dolgozók érdekeit. A SZOT titkára szerint a közalkalmazottak értekezlete az egység, a megújulás mellett foglalt állást, a szakmai érdekképviselet erősítésével egyidejűleg. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
- 4o3-699 dr. Szentes Ferencné:
Miért hazudik a Reform es a Televizió akkor amikor a Magyar Nemzetben olvasta, az év első embere, nem a Grósz, hanem a Pozsgay, második a Grósz, és a harmadik a Király.
- 694 - o39 Füleki Győző: Tegnap délben ellopták az autóját, rendszáma: GF 52-29 Kéri a segítségünket! Piros Zastawa.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az ideiglenes pártvezetőség kibővített ülést tartott, amelyen az Ideiglenes Intézőbizottság és az Operatív Bizottság egyidejű megszüntetése mellett, Ideiglenes Vezetőséget, valamint szervezési és egyeztetési bizottságot választottak, meglehetősen viharos körülmények között. (D/6) Lényeges kérdés volt, hogy kik lesznek a Politikai Bizottság tagjai. A pártalkotmány szerint ugyanis ennek a bizottságnak rendkívül széles, szinte döntő jogköre volt."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|