|
|
|
|
A legújabb szovjet fegyverzetcsökkentés
|
London, 1989. január 20. (BBC, Panoráma) - Tegnap Sevardnadze, szovjet külügyminiszter bejelentette, hogy országa bizonyos számú rövidhatótávolságú atomfegyvert kivon Európából Gorbacsov elnök múlt havi ENSZ-ben tett fegyverzet csökkentési ajánlata részeként. A hír vegyes fogadtatásra talált Nyugaton. A diplomácia elkerülhetetlen tényezője lett a propaganda, különösen a fegyverkorlátozás terén. Az új szovjet vezetőség gyorsan megszokta, hogy leszerelési kezdeményezéseit a lehető legjobb fényben tárja a nyugati közvélemény elé. Egyeseknek ez nem tetszik. Kedvezőtlen, sőt baljós fejleménynek tartják. Mások viszont úgy vélik, hogy a Kreml új süttetű propaganda-törekvése valamiféle elismerés a Nyugat felé. Elismerése annak, hogy a NATO-n belül élénk és jól tájékozott nyilvános vita folyik a védelmi ügyekben. Ezek szerint miért ne kapnának a szovjet javaslatok általános nyilvánosságot? Mindenesetre továbbra is helyén való lenne minden egyes szovjet javaslatot, vagy csökkentési tervet annak érdeme szerint megvizsgálni. így azonban a szovjet külügyminiszter tegnapi bejelentése a Varsói Szerződés rövidhatótávolságú fegyvertárának csökkentéséről nem is olyan drámai, mint ahogy az első látásra tűnhet. Sevardnadze a bécsi biztonsági és együttműködési konferenciát választotta fórumnak, hogy a csökkentéseket bejelentsék, amitől úgy tűnt, mintha Moszkva ismét egyoldalú fegyverzetcsökkentést tervezne. A szakértők többsége azonban úgy véli, hogy a tegnapi hír már szerepelt Mihail Gorbacsov decemberi beszédében az ENSZ-ben, ugyanis azok a rövidhatótávolságú atomfegyverek, amelyeket most kivonnak, szerves részei azoknak a katonai egységeknek, amelyek kivonását Európából a Szovjetunió már bejelentette. Az úgynevezett taktikai nukleáris fegyverekről van szó, amelyeknek hatósugara 500 kilométer távolság alatt van, közöttük olyan föld-föld rakéták, mint a SS-21-es típusú fegyverek, és az olyan vontatott tüzérségi fegyverek, amelyek képesek nukleáris töltések kilövésére. Sevardnadze még azt is állította, hogy a Szovjetunió felhagyott középhatótávolságú nukleáris fegyvertárának korszerűsítésével és felszólította a NATO-t, hogy kövesse példáját. Miközben még mindig nincsenek pontos adatok a szovjet fegyverzetcsökkentésről, egyes becslések szerint talán csak körülbelül 30 nukleáris kilövő szerkezetet szállítanak el Európából. A szovjet lépést feltétlenül kontextusba helyezve kell megvizsgálni. A Varsói Szerződés jelenleg óriási fölénnyel rendelkezik a NATO-val szemben a rövidhatótávolságú, földi telepítésű nukleáris fegyverek terén. Mintegy 1400 kilövő szerkezet van birtokában a NATO fegyvertárának körülbelül 90 Lance típusú rakétájával szemben. Amerikai hivatalos személyek ugyanakkor, hogy örömmel fogadják a szovjet bejelentést, rámutatnak, hogy a NATO 1979 óta már jelentős egyoldalú csökkentéseket végzett ezen a téren, felszámolva 1400 taktikai nukleáris robbanófejet. Mint mondják, 20 év óta jelenleg áll a legalacsonyabb szinten a NATO atomfegyvertára. De az a zajos hírverés, amely minden új szovjet bejelentést kísér, nyilvánvalóan aggodalmat kelt a NATO-n belül, ahol a politikusoknak két fronton is harcolniuk kell. Részint a tárgyalóasztalnál kell fegyverzetcsökkentést elérniük a Varsói Szerződéstől, részint meg kell tartaniuk odahaza a támogatást a katonai korszerűsítési tervekhez. A NATO különösen kényes problémával áll a szemben a rövidhatótávolságú fegyvertár korszerűsítése ügyében. Nyugat-Németországban, ahol az (...) fegyverek nagy részét helyeznék el, egyre inkább ellenzik a korszerűsítési terveket. Maga a bonni kormány is megoszlik nézetében ebben a kérdésben. A tegnapi szovjet bejelentés tovább komplikálja a NATO problémáit. Az ilyen fegyverek terén tapasztalható hatalmas szovjet fölényre való tekintettel a következő hónapokban nem lehet kizárni a további egyoldalú csökkentéseket. Mihail Gorbacsov fegyverzetcsökkentési offenzívájára a nyugatiak alapvető válasza, hogy mindez nagyszerű, de a csökkentéseket feltétlenül jóval tovább kell vinni. Ugyanakkor érezhető némi bosszankodás is amiatt, hogy a szovjetek ilyen jól értenek a reklámhoz. +++
1989. január 20., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|