Rendszerváltás és az MTI

	Európa egyesítéséről
Washington, 1989.01.20. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Kézfogás a vasfüggönyön át, avagy a kettéválasztott Európa egyesítése. Ez a témája a Christian Science Monitorban megjelent cikknek, amelyet az alábbiakban ismertetünk: Amint közeledik az új amerikai elnök beiktatásának napja, úgy válik időszerűbbé a kérdés, hogy milyen külpolitikát folytat majd a Bush- kormányzat Kelet- és Közép-Európával szemben? Miután következő elnökünk politikai nézeteiről az elmúlt 8 év alatt meglehetősen jó képet kaptunk, nagy meglepetésekre nemigen számítunk, bizonyos változásoknak , azonban feltétlenül tanúi leszünk. Az amerikai diplomáciai testület képviselői például azt tanácsolják George Bushnak, hogy az Egyesült Államok keleti tömbbel szembeni külpolitikája legyen a korábbinál merészebb, harsányabb és rugalmasabb. A diplomaták szerint Amerika nagy mértékben hozzájárulhat az érintett országokban végbemenő politikai változásokhoz, és lehetővé teheti Kelet- és Nyugat-Európa integrálását is. Ehhez elsősorban az Egyesült Államok és a keleti tömb között fennálló kapcsolatokat kell kiterjedt hálózatokká fejleszteni - hangsúlyozták az amerikai külügyi szakértők. Emlékezetes, hogy az elnökválasztási kampány során George Bush úgy nyilatkozott, idézzük: - A Nyugat számára Kelet-Európa a lehetőségek körzetévé vált. A magas rangú diplomaták és politológusok, azaz a gyakorlati és elméleti szakemberek egyaránt azon a véleményen vannak, hogy ezeket a valóban adott lehetőségeket jó értelemben vett, rámenősebb külpolitikával lehetne a legjobban kihasználni. Ez a külpolitika nemcsak azt hangsúlyozná, hogy a keleti tömb államaiban hosszú távon feltétlen politikai struktúraváltásra van szükség, hanem az egy Európa felé vezető útjukat is aktívan egyengetné. Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerint az amerikai kormánynak konkrét lépéseket kell tennie az irányban, hogy normalizálja az érintett országok lakosságának életét. Mark Palmer - aki egyébként élen jár az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak fejlesztésében - a kelet-európai gazdasági és politikai reformfolyamat hathatós támogatására a következő tervet javasolta: az Egyesült Államok illetékes intézményei szervezzenek kelet-európai középiskolások számára diák-csere programokat, melyek keretében a fiatalok hosszabb időn keresztül élhetnek és tanulhatnak külföldön. Az Egyesült Államok kormányának rádióját, az Amerika Hangját, ne csak hallani, de látni is lehessen Kelet-Európában és a Szovjetunióban, azaz az intézmény kapjon engedélyt televízió műsorok készítésére is. Az Egyesült Államok kormánya a szocialista tömb országaiban, az amerikai kereskedelmi jelenlét bővítésének támogatásával segítse a szabad piaci gazdálkodás megteremtését. Támogassa a nyugati politikai csoportok és kelet-európai haladó erők közötti kapcsolatok fejlesztését és megszilárdítását, tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a különböző nemzetiségű csoportok között minél több konstruktív, nyílt vita és párbeszéd jöhessen létre a demokráciáról és a nyugati demokratikus intézményekről.. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerint megérett az idő arra is, hogy a Washington elvesse a régi sablonokat, és ne feketén-fehéren ítélje meg egész Kelet-Európát. Mark Palmernek az a véleménye, hogy Washingtonnak az amerikai magánszektorra kellene rábíznia a kapcsolatok további kiépítését és bővítését. A keleti tömb iránti amerikai érdeklődés növekedésében John Whitehead, külügyi államtitkárnak oroszlán szerepe van. Nagyrészt az ő tevékenységének köszönhető, hogy Kelet-Európa az Egyesült Államok külpolitikai erőfeszítéseinek előterébe került. A Szovjetunióban végbemenő változások óriási jelentőségűek Washington számára is, és az amerikai kormány igyekszik kihasználni az olvadás adta lehetőségeket, miközben - ha szükséges -, továbbra is nyomást gyakorol a kommunista vezetőkre az emberi jogok ügyében, igyekszik minél többet tenni annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági reformokat a szabad piac felé vezető útra terelje Egyes kormánykörök mindezt keveslik. Szerintük Washingtonnak nem csak a változásokkal küszködő Kelet, hanem a gazdasági egyesülésre törekvő Nyugat- Európa iránt is megértést kellene tanúsítania. A kontinensen evidens egy dinamikus folyamat, amely felcsillantja a reményt egész Európa helyzetének normalizálására. Az említett politikusok szerint George Bush irányítása alatt álló amerikai kormánynak az egységes Európa ügyét kell legfőbb célkitűzésévé tennie. Az újraegyesített Európa mindenki számára sokkal biztonságosabb lenne, mint a jelenlegi kettéosztott kontinens. Ha csak kereskedelmi integrációról van szó, még a Szovjetunió is hajlandónak mutatkozik az alkura - hangsúlyozzák ennek az elvnek a hívei. Helmut Sonnenfeldt, a Brookings Politikai Kutatói Intézet szakértője szerint a Bush-kormányzatnak elsősorban a keleti tömb tagállamaival szemben differenciálást kell folytatnia. Ennek a külpolitikai irányzatnak gyökerei még a 60-as évekbe nyúlnak vissza, de Sonnenfeldt úgy véli, a jövőben ezt a korábbinál erélyesebben kell alkalmazni és a progresszív országokkal - mint például Magyarországgal - másképpen kell viselkedni, mint azokkal, amelyek nem adják tanújelét a liberalizálásnak. Sonnenfeldt, aki Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, meggyőződéssel vallja, hogy idővel feltétlenül bekövetkezik a szocialista országok finnlandizálódása, és ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának egyaránt fokoznia kell a Szovjetunióval a gazdasági, kulturális, katonai együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket. Sonnenfeldt tanácsa George Bushnak: - Most nem szabad tétovázni és okoskodni, ha a Szovjetunió normalizálni akarja a viszonyt Nyugat- Európával, azt nemcsak a katonai konfrontáció lehetőségének elkerülésére teszi, és nemcsak néhány hadosztályt akar kivonni Kelet-Európából, ennek pedig legyen ára. Az Európát kettéválasztó határok eltörlése a különböző országok polgárai számára: a mozgási szabadság biztosítása. A diplomaták szerint Kelet-Európa liberalizálódása nem lesz olyan gyors folyamat, mint legtöbben remélik. A glasznoszty és peresztrojka még megállítható, még visszafordítható. Egyelőre a Szovjetunió is nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy inkább az egyre súlyosabb gazdasági problémákkal küszködő szövetségesek, Magyarország és Lengyelország számára engedélyezze a szorosabb nyugati kapcsolatokat és a több demokráciát, mintsem olyan országokban, ahol kevésbé robbanékony a közhangulat. Albániában és Romániában például egy ideig biztosan nem várható a Magyarországihoz hasonló nyitás. Az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete éppen ezért azt hangsúlyozza, hogy az amerikai jelenlétet ott kell a leggyorsabban megnövelni, ahol a liberalizálódási tendencia a legerősebb. És ezt nem a Szovjetunió - mondotta - mivel reálisan nem várható, hogy néhány év alatt demokráciává fejlődik. A keleti tömb tagállamai Románia és Albánia kivételével gyorsabban, vagy lassabban, de mind megindultak a reformok útján. Az ennek figyelembe vételével megfogalmazott általános politikai szakértői vélemény, hogy a szovjet tömb további liberalizálása érdekében a Bush-kormánynak rugalmas, bár kiszámíthatatlan politikát kell majd folytatnia. Az esetenként gazdasági érdekeket előtérbe helyező Nyugat-Európára elegendő befolyással kell bírnia, és ami a legfontosabb lehet Kelet- és Közép-Európa számára, nem csak a krízis helyzetekre, de a kedvező változásokra is gyorsan kell reagálnia. +++ 1989. január 20., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »