|
|
 |
|
 |
felc: Adószámításunk első éve főc: Láthatatlan jövedelmek
|
A személyi jövedelemadó rendszerének alapelve, lényege, hogy az
állampolgárok valamennyi jövedelmét összavontan, együttesen
vizsgálja, hogy az adó mértéke, s ezen keresztül a köz terheiből
vállalt részesedés a tényleges keresettel legyen arányban. A törvény
egyértelműen ezt a célt szolgálja: ebben az esetben viszont a
társadalmi igazságosság azt követeli, hogy ne csak a hivatalos
szerződések, és munkaviszony alapján kifizetett, számlával,
nyugtával, papírral-pecséttel szentesített összegek szerepeljenek az
adóalapban, hanem kézből-kézbe, zsebből-zsebbe csordogáló,
úgynevezett "láthatatlan" pénzek is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az
egyes, "borravalós" területeken, mondjuk a vendéglátóiparban
dolgozók papíron bizonyítható keresete - amely gyakorta a teljesen
adómentes 48 ezer forintos összeget sem éri el - nem azonos a
jövedelmükkel. Ez utóbbi eléri, sőt néha többszörösen meghaladja
azoknak a dolgozóknak a keresetét, akik - mivel munkaviszonyból
jutnak jövedelemhez, s minden felvett fillérük többszörösen
dokumentálva van - jelentős adót fizetnek.
alc.: Az önadóztatás gyakorlata
Ha valóban meg akarjuk valósítani az igazi közteherviselést,
tehát azt, hogy az állampolgárok bevételeik, keresetük arányában
járuljanak hozzá a közös - kulturális, egészségügyi,
infrastruktúrális - kiadásokhoz, ezeket a jövedelmeket is figyelembe
kell venni az adóbevallás kitöltésekor. De ez nem úgy történik,
ahogy azt a legtöbb érintett az adótörvény elfogadásának időszakában
képzelte: nem az adóhatóság dönti el, afféle "hasraütéses"
módszerrel, hogy kinek, mennyi láthatatlan jövedelme képződhet, és
ez után mekkora adót kell fizetnie - mindenki maga tesz vallomást
bevételeiről.
Az új magyar adórendszer minden szempontból az önadóztatás elvei
alapján működik. Jövedelméről - teljes jövedelméről - mindenkinek
saját magának kell számot adnia: az úgynevezett láthatatlan
jövedelmeket, a borravaló, illetve hálapénz címén kapott összegeket
is az adófizető számolja össze, tartja nyilván, és ő tünteti fel
adóbevallásában is. (folyt.)
1989. január 20., péntek 10:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|