|
|
|
|
Görens előadása a külkapcsolatok intézetében
|
(Alfréd Frisch) Köln, 1989. január 18. (Deutschlandfunk) - A látogatást a magyar Külügyminisztérium kezdeményezte, mely különös érdeklődést tanúsít az európai integráció iránt. Később magyar küldöttségek már kapcsolatot teremtettek az Európa Tanáccsal, és a NATO parlamenti gyűlésével, annak legutóbbi hamburgi ülése alkalmából. A sorból a Nyugat-európai unió sem maradhatott ki, különösen, miután a szovjet kormány Moszkvában fogadta a parlamenti gyűlés elnökségét. Budapest megelégedett ugyan az elnök meghívásával, aki egyik munkatársát vitte magával, de a látogatásnak jóval nagyobb kisugárzást biztosított. Azt valóban jelentőssé is tette az az előadás, melyet Görens a külügyi intézetben tartott. Húsz tagú hallgatósága előtt igyekezett a magyarok értésére adni, hogy a nyugat-európai országok integrációjának továbbra is elsőbbsége van, és azt semmilyen módon nem szabad kérdésessé tenni. A Gorbacsov által elképzelt közös Európai Ház csak kiegészítés lehet. Ezenkívül azt ajánlotta, hogy az emberi jogok megvalósítására irányuló törekvéseiket a kelet-európai államok egyeztessék a strasbourgi Európa Tanáccsal, mely ezen a téren fontos küldetést teljesít. Görensnek ezenkívül alkalma nyílt elbeszélgetnie Stadinger Istvánnal az Országgyűlés elnökével, Várkonyi Péter külügymyiniszterrel, annak helyettesével Kovács Lászlóval, valamint Mórocz Lajos honvédelmi államtitkárral. Eszmecserét folytatott a Parlament honvédelmi bizottságának tagjaival is. Elsősorban a kelet-nyugati kapcsolatok, a leszerelés, és az európai biztonság kérdéseit vitatták meg. Meglepetésre két televízió nyilatkozatot is kért a vendégtől. Ő német nyelven nyilatkozott, míg előadását franciául tartotta. Minden találkozójának legfontosabb jellemzője volt a teljesen nyílt beszéd. A magyarok nem titkolták vonzalmukat Nyugat-Európa iránt és, hogy szorosabb kapcsolatot szeretnének teremteni vele. Közben mindenesetre nem feledkeztek meg mozgásszabadságuk határairól. Persze, jelenleg elsősorban Romániához fűződő viszonyuk és az ott élő magyar kisebbség sorsa foglalkoztatja őket. Nagyon fontos volt számukra, hogy a nyugati vendég megértse problémáikat, és ha tartózkodóan is, elítélje Romániát. A felelős magyar politikusok elégedetten utaltak arra, hogy a Szovjetunió még ebben a félévben megkezdi félmillió katonájának, és hat páncélos hadosztályának kivonását Kelet-Európából. Magyarországról egy páncélos hadosztályt vonnak ki. A Nyugat-európai Unióhoz fűződő kapcsolatok további ápolására a magyar kormány külügyminiszter-helyettest szeretne küldeni megfigyelőként a szervezet májusban, Firenzében tartandó védelmi és biztonsági konferenciájára. A Nyugat-európai Unió parlamenti gyűlése e javaslatot nem fogadta nagy lelkesedéssel. Először az SZKP legfelső tanácsa küldöttségét akarja fogadni Párizsban, valószínűleg májusban. A magyar parlamenti képviselők egy csoportja ugyancsak Párizsban, ősszel látogathatná meg a Nyugat-európai Unió parlamentjének valamelyik bizottságát. Vagyis Moszkva elsőbbséget élvez. A magyarok szerint a Szovjetunió azért helyez ilyen nagy súlyt a Nyugat-európai Unióval kiépítendő kapcsolatokra, mert éles különbséget akar tenni közte, mint a nyugat-európai védelmi kérdésekben illetékes szervezet, és a gazdasági kérdésekben illetékes európai közösség között. +++
1989. január 18., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|