|
|
|
|
Statisztikai jelentés a lakáshelyzetről (1. rész)
|
1989. január 19., csütörtök - Jelentős az elmaradás a második 15 éves lakásépítési program végrehajtásában - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett jelentése. A kötetből kitűnik, hogy a 15 évre tervezett 1,2 millió új lakásból eddig mintegy egymillió készült el. Ennek alig több mint negyede épült állami forrásból. A tervidőszak hátralévő két évében évi 100 ezer lakást kellene építeni, ám a lehetőségek ismeretében valószínűleg ennek fele sem készül el.
1985 óta kevesebb lakás épül központi erőforrásból. A VII. ötéves tervidőszakra a népgazdasági terv 320-340 ezer, többségében már személyi tulajdonú lakás felépítését írta elő. Eszerint összességében új lakásba költözéssel, lakáscserével, lakásbővítéssel, -felújítással és közművesítéssel mintegy 900 ezer-egymillió család lakáshelyzete javulhat. A VII. ötéves terv időszakában mindössze 1986-ban épült több lakás a tervezettnél, a tendencia azonban 1985-től az, hogy évről évre kevesebb új lakás készült. Számuk 1987-ben már csak 57.200 volt, s ez 4,7 százalékkal elmaradt a tervezettől. 1987-ben magánerőből építettek kevesebb lakást - lényegesen kevesebbet, mint a megelőző években - az állami lakásépítés viszont több volt a tervezettnél. Tavaly az első félévben 10.499 új lakás készült el. A községekben 22,2 százalékkal volt több az új lakás, mint egy évvel korábban, míg Budapesten 34,1 százalékkal kevesebb. Állami forrásokból mindössze a lakások 8,2 százalékát létesítették. Jelentős visszaesés tapasztalható az állami építőipari vállalatok lakásépítési tevékenységében. Ebből adódóan kevesebb paneles falszerkezetű lakás, valamint telepszerű többszintes lakóház épül. Ugyanakkor a kisiparosok és a lakosság által kivitelezett lakások száma, téglából vagy kézi falazóelemmel épített otthonok mennyisége, továbbá a családi házakban lévő új lakások száma jelentős mértékben gyarapodott. (folyt.köv.)
1989. január 18., szerda 21:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Statisztikai jelentés a lakáshelyzetről (2. rész)
|
a csökkenő állami lakásépítés miatt évről évre nő az emelkedő lakásárak részbeni ellensúlyozására hivatott helyi támogatás jelentősége. Tavaly ilyen célra a helyi tanácsok összesen 2 milliárd forintot fordíthattak, ami 400 millió forinttal haladta meg az előző évit. E támogatási forma jelentőségét azonban csökkenti az a helyenként tapasztalható gyakorlat, miszerint olyanok is részesülnek időnként kedvezményes hitelben, vagy vissza nem téritendő juttatásban, akik jövedelmi helyzetük alapján arra nem jogosultak. Ilyen eseteket tárt fel a statisztikai felmérés például Csongrád, Szolnok és Tolna megyében. A magánerős építkezés előtérbe kerülésével mind nagyobb szerepet kap az építőanyag-ellátás. A statisztikai adatok szerint folyamatos áru- és választékhiány jellemzi az építőanyag-kínálatot. Mindössze 1987 első felében volt tapasztalható némi átmeneti javulás. Megfelelő árualap hiányában az igényeket a legtöbb helyen ma sem tudják kielégíteni. Az építőanyag-hiány helyenként és időnként olyan kritikus, hogy a folyamatban lévő építkezések anyagigényét még anyagellátási szerződésekkel sem tudják biztosítani. Nem túl biztató a kép a kivitelezői kapacitásokat illetően sem. A lakásépítési piacon - a vállalkozók érdekeltségének hiánya miatt - még nem alakult ki verseny. A lakásoknak csak kis hányada épül versenytárgyalásokon elnyert szerződések alapján. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még a valódi verseny kibontakozása után is évek kellenek ahhoz, hogy az árak csökkenjenek. Vidéken a verseny lehetőségét sok helyütt eleve kizárja, hogy megyénként egy-egy, esetleg két kivitelező vállalat foglalkozik lakásépítéssel, a szövetkezetek és a kisszövetkezetek pedig általában csak kisebb munkákat tudnak vállalni. A fővárosban ugyan valamivel kedvezőbb a helyzet, de a versenytárgyalások itt is főleg a nagyobb lakásszámú építkezésekre vonatkoznak. (folyt.köv)
1989. január 18., szerda 21:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Statisztikai jelentés a lakáshelyzetről (3. rész)
|
A vállakozók köre erősen korlátozott: a 43-as számú ÁÉV és a Budapesti Lakásépítő Vállalat mellett mintegy hat vidéki vállalat vesz részt a munkákban. A vidéki vállalkozók némelyike versenyképesebb, mint a fővárosiak, mivel alacsonyabb áraikkal és magasabb termelékenységükkel még a nagy szállítási távolságból adódó tetemes többletköltséget is ellensúlyozni tudják - állapítja meg a KSH jelentése. (MTI)
1989. január 18., szerda 21:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|