|
|
 |
|
 |
Magyarországi cigányság problémái
|
London, 1989. január 17. (BBC, Panoráma) - Budapesten tegnap a
magyarországi cigány kisebbség képviselői megalakították
demokratikus szövetségüket. Céljuk az, hogy a Magyarországon élő
cigányok egyenjogúságának megvalósításán fáradozzanak.
Egyesíteni kívánják azokat a szervezeteket, amelyek az utóbbi
időben ugyanilyen céllal alakultak meg Magyarországon.
A magyarországi cigányság problémáiról Jerzy Rohan a következőket
írja:
- Grósz Károly nemrég azt nyilatkozta a magyar cigányok lapjának, a
Románo Nyevipének, hogy amíg az ország nem tudja megoldani a
cigánykérdést, a gazdasági reformot sem tudja sikeresen
végrehajtani, morális szempontból pedig nem tekintheti magát
Magyarország Európa részének-
A cigányok Magyarországon a legnagyobb nemzeti kisebbségnek
számítanak, hivatalosan félmillióra teszik a számukat. Mint
ismeretes a II. világháború alatt a zsidókhoz hasonlóan hurcolták
el a cigányokat a nácik a koncentrációs táborokba. A kommunista
rezsim igyekszik beolvasztani a cigányságot a magyar társadalomba,
de ez nem megy könnyen és a kormány gyakran maga nehezítette meg a
dolgát, például amikor a cigányoknak nem osztottak földet 1945-ben.
Máskor erőszakkal próbálták elérni a beolvadást, úgy, hogy a saját
kultúrájukat kiölték belőlük. A vajdáktól pedig elvették a
hatalmat.
Az-új cigányszövetség éppen ezeket a hibákat akarja orvosolni.
Persze-ez nem mehet egy csapásra, hanem évtizedek munkájáról van
szó. A-most megalakult szövetség vezetői főleg cigány
értelmiségiek.
Ma még-ritkaság az értelmiségi cigány.
Mi a vezetőség politikája? A cigánykultúra védelme és a beolvadás
egyidejű elősegítése. Persze a sajátos cigánykultúrát éppen a
beolvadás veszélyezteti.
Ugyanakkor a magyarországi cigánytömegek szeretnének
asszimilálódni, nem akarnak rezervátumokban élni. Ki akarnak törni
a faluvégi elkülönülésből, a putrisorokból, már csak azért is, mert
magasabb életszínvonalra, jobb életkörülményekre vágynak.
Nyelvi nehézségek ennek, nem állják útját, felnőtt korára minden
cigány megtanul a romani mellett magyarul.
Sok közöttük az analfabéta, kevés a szakképzett munkás, tehát a
cigányságot fokozottabban sújtja a mostani, egyre gyakoribb
munkanélküliség.
A bűnözés szintén gyakrabban fordul elő, mint más etnikai
csoportoknál. így azután faji előítélet alakult ki, cigánygyűlölet
és fajok közti feszültség is.
A cigányság felemelése és integrálása azért sem könnyű, mert a
cigány nem könnyen engedelmeskedik parancsnak, nehezen illeszkedik
a fegyelemszabályozta rendbe.
Ám a probléma egyre súlyosabb, mivel a cigányság sokkal
erőteljesebben szaporodik, mint a magyarság. A szomszédos
Csehszlovákiában ennek egyre súlyosabb következményei vannak: a
szlovákiai cigányok egyes vidékeken gócokat alakítottak ki
putrifalvaikkal, szemet szúró, elmaradt életmódjukkal.
Minden szakértő szerint elsősorban türelemre van szükség a
cigánykérdés megoldásához. És nemcsak az kell, hogy a cigányok
gondolkodjanak másként, hanem az átlag magyar hozzáállását is meg
kell változtatni. +++
1989. január 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|