|
|
|
|
Az állami gazdaságok közgyűlésének állásfoglalása (1. rész)
|
1989. január 19., csütörtök - Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének legutóbbi közgyűlésén állásfoglalás született arról, hogy a gazdaságok miként kívánnak részt venni a stabilizáció és a kibontakozás országos programjában, és megfogalmazták azt is, mi hátráltatja őket ebben.
Az állásfoglalás leszögezi, hogy az állami mezőgazdasági nagyüzemek - mint a szocialista gazdaság részei - nem egyszerűen más országok nagyüzemeit másolták, hanem a magyar viszonyoknak megfelelő gyakorlatot folytattak. Széles körű hazai és nemzetközi együttműködésre rendezkedtek be. Eredményeikben nagy része van az agrárértelmiség munkájának. Az üzemek, küszködve a kötöttségekkel, a túlzott bürokráciával, eddig is keresték, s ezután is keresni fogják a gazdálkodás megújításának lehetőségeit. Napjainkra azonban a gazdálkodásban, így az anyagi érdekeltségben is, olyan ellentmondások jöttek létre, amelyek - a közgyűlés állásfoglalása szerint - hátrányosan hatnak a megújulásra, a komplex reformfolyamatok kibontakozására. Ezért a kiéleződött nemzetközi versenyben való további sikeres részvétel érdekében, és a hazai élelmiszerpiac igényeinek változatlanul jó színvonalú kielégítéséhez az alábbiakat tartják szükségesnek a közgyűlés résztvevői. A gazdaságban és a politikában egyaránt szükség van a stabilitásra, s arra, hogy az eddigieknél jobban előtérbe kerüljön az értékteremtő munka. Szükségesnek tartják, hogy kiszámíthatóbb legyen a gazdasági szabályozás és különösen a banki finanszírozás; ez utóbbi jobban vegye figyelembe a mezőgazdasági termelés ciklikusságát. Az árak feleljenek meg a valóságos értékeknek. Meg kell akadályozni az agrárolló további nyílását. Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi, hogy a hazai háttéripar erőteljes fejlesztése elengedhetetlen az élelmiszertermelés növeléséhez. Szükségesnek tartják az agrárkereskedelem szervezetének és érdekeltségének teljes átalakítását, a világpiaci protekcionizmust figyelembe véve pedig szükséges a magyar agrárexport támogatása. (folyt.köv.)
1989. január 19., csütörtök 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az állami gazdaságok (2. rész)
|
Igen fontosnak ítélik, hogy a belső vállalkozások révén növekedjen a dolgozók, a kisebb termelői csoportok felelőssége, önállósága, anyagi érdekeltsége. Fontosnak tartják azt is, hogy kapjon azonos rangot az állami, a szövetkezeti és az egyéni tulajdonforma. Ezzel összefüggésben leszögezik: az állami gazdaságok földje legyen - a többi termelőeszközzel azonosan - az ő tulajdonuk, ezt követeli meg a termőföld megóvása, racionális használata, termőképességének fokozása és a földforgalom is. Tovább kell fejleszteni a vállalati önkormányzatot, úgyhogy az egyértelműbben fejezze ki a tulajdonosi érdeket. Az irányítási formákat önállóan választhassák meg, a gazdaságok maguk dönthessenek arról, hogy melyik önkormányzati formában, illetve társasági formában kívánnak működni. A mezőgazdasági érdekképviselet javítására - egyéb intézkedések mellett - javasolják a Magyar Mezőgazdasági Kamara létrehozását; a kamarai munkában az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésére, mint saját érdekképviseleti szervükre építenek. Az állásfoglalás szerint az állami gazdaságok részt kívánnak venni környezetük és a falvak fejlesztésében, a művelődés és a szociális biztonság anyagi alapjainak előteremtésében. (MTI)
1989. január 19., csütörtök 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|