|
|
|
|
Készül a nemzetiségi törvény (2. rész)
|
Indokolt meghatározni a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait, ezek érvényesítésének anyagi és személyi feltételeit, az állami szervek erre vonatkozó kötelezettségeit is. A jogászok egyetértettek azzal, hogy a nemzetiségi jogok sajátos jogok, amelyeket az állam kisebbségvédelmi politikájának megfelelően köteles az ország nemzetiségi lakossága számára biztosítani. Törvénybe foglalják majd például, hogy az állampolgár szuverén személyi joga annak eldöntése, hogy valamelyik nemzetiség tagjának tekinti-e magát, vagy sem. Az állam - a központi, illetve a helyi állami szervek - feladata megteremteni a nemzetiségek számára jogaik gyakorlásának feltételeit. Az állami - köztük a tanácsi szervek - kötelesek gondoskodni többek között a nemzetiségi gyermekek anyanyelvi oktatásáról, ha meghatározott számú gyermek részére kérik azt. Ugyancsak az állam köteles gondoskodni a nemzetiségi iskolák pedagógusainak, a nemzetiségi nyelv oktatóinak, a nemzetiségi közművelődés dolgozóinak, a hatósági tolmácsoknak a képzéséről. A szakemberek véleménye szerint emellett szükséges lenne, hogy nemzetiségi közösségek és személyek maguk is alapíthassanak óvodákat, iskolákat. Szükséges lehetővé tenni azt is, hogy a nemzetiségek a bíróságok és a hatóságok előtt használhassák anyanyelvüket. A nemzetiségek által lakott településeken a hivatalos iratokat és közleményeket ne csak magyarul, hanem a nemzetiségek nyelvén is ismertessék. Indokolt jogszabályba foglalni azt is, hogy a nemzetiségek egyesületei, társadami szervezetei csakúgy, mint a nemzetiségi lakosok, kapcsolatot tarthassanak az anyanemzet művelődési, oktatási intézményeivel, állampolgáraival. A jogászok állásfoglalása szerint a hazai nemzetiségeket megilletik egyrészt mindazok a jogok, amelyek a magyar népességet, másrészt a kisebbségek jogai. (MTI)
1989. január 17., kedd 20:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|