|
|
 |
|
 |
Felc: Adószámításunk első éve Főcím: Bevétel, jövedelem, adóalap
|
Régi, sokat hangoztatott igazság, hogy ha két ember mondja
ugyanazt, az nem ugyanaz. Ez a megállapítás úgy is érvényes, hogy ha
két ember, különböző jellegű feladatok elvégzéséért hajszálra azonos
összegű pénzt vesz fel, az nem ugyanannyi, bármennyire is ez a
látszat. Aki, mondjuk, egy vállalatnál veszi fel ezt a bért,
nyilvánvalóan többet költhet belőle önmagára, illetve családjára,
mint az a szobrászművész, akinek agyagot, gipszet, márványt kellett
vennie, esetleg hitelbe, hogy elkészíthesse azt a szobrot, amit
végül kifizettek neki. A bevételek és a jövedelem közötti
különbségeket természetesen a személyi jövedelemadóról szóló törvény
is figyelembe veszi, mint ahogy nem hagyhatja figyelmen kívül a
világ egyetlen adórendelkezése sem. Amint ez már új adórendszerünk
nevéből is kitűnik, adózni csak a jövedelem után kell.
alc. Mi a jövedelem?
A jövedelem végső soron nem más, mint a bevétel, és az annak
mgszerzése érdekében felmerült, elismert kiadások, költségek
különbözete. Hogy melyek azok a kiadások, amelyeket ebből a
szempontból elismer a törvény - ez már más kérdés.
A különböző tevékenységek esetében - általában - az
adóbevallásnál bizonyos százalékát kell csak a bevételeknek
jövedelemként feltüntetni. Például a találmányokból származó
bevételeknek, félmillió forintos értékhatárig, csak 35 százalékát
kell az adóbevallási nyomtatvány 4. rubrikájába beírni. A
bérbeadásból származó bevételeknek pedig attól függően, hogy
idegenforgalmi szervezettől, fizetővendéglátásból, vagy egyéb, nem
lakás célú bérbeadásból származik-e 40, 60 illetve 70 százaléka
tekinthető jövedelemnek. A szerzői jogvédelem alá tartozó alkotások,
és egyes munkaviszonyon kívüli szellemi tevékenységek esetében pedig
kétszázezer forintos összeghatárig a bevételek 35, azon felül pedig
60 százalékát kell a bevallásban feltüntetni. (folyt.)
1989. január 17., kedd 14:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|