|
|
|
|
Az Állami gazdaságok vezetőinek tanácskozása (1. rész)
|
1989. január 16.,hétfő - Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének igazgatótanácsa hétfőn ülést tartott Budapesten. A tstület az állami mezőgazdasági nagyüzemek múltévi munkájáról, ezévi tennivalóiról és a gazdaságok helyzetéről tárgyalt. A tanácskozáson résztvett és felszólalt Németh Miklós, a kormány elnöke is.
Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a mintegy 130 ezer embert foglalkoztató 131 állami gazdaság a művelhető terület 11 százalán dolgozik, és az ország mezőgazdasági árutermelésének csaknem 20 százalékát adja. Ennek az üzemcsoportnak a fejlődése 1988-ig lényegében töretlennek bizonyult, a termelést és a hozzá kapcsolódó érdekeltséget dinamikusan tudták fejleszteni. A nyolcvanas évek elejétől termelésüket 25 százalékkal növelték, ipari termelésüket megduplázták. A kisárutermelésben is igen nagy szerepet vállaltak, hiszen évről-évre mintegy 120-140 ezer kistermelő munkáját szervezik, integrálják. A gazdaságok a fejlesztési forrásaik csaknem kétharmadát a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztésére fordították. Az elmúlt években azonban élelmiszeripari és ipari termelésük értéke meghaladta az alaptevékenységét. A termelés hatékonysága is nagymértékben emelkedett, és így a gazdaságok jelentős vagyont halmozhattak fel. Az üzemek ekkor még kibirták azt is, hogy az évenkénti elvonások a korábbinak két és félszeresére nőttek. A dinamikus fejlődés azonban 1988-ban megtorpant. A gazdaságok összes termelési értéke csupán 2,5 százalékkal növekedett, a nyereségük pedig jelentősen csökkent, és várhatóan 5 milliárd forint körül alakul. A gazdaságoknak csupán ötödében sikerült az eredményt javítani, és egyáltalán nem biztató, hogy a visszaesés éppen a nagy mezőgazdasági kombinátokban következett be. A gazdaságok kevesebbet költöttek beruházásra, mint egy évvel korábban. Az állami nagyüzemeket nagymértékben sújtja az agrárolló, a mezőgazdasági alaptevékenység jövedelemtartalma ma már fele a népgazdasági átlagnak. A gazdaságokat igen nagy kamatterhek sújtják, ez rendkivül kedvezőtlenűl érinti azt a mintegy 500 mezőgazdasági nagyüzemet, - állami gazdaságot és termelőszövetkezetet -, amely várhatóan idén sem tud jövedelmet elérni. (folyt.köv.)
1989. január 16., hétfő 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az állami gazdaságok vezetőinek tanácskozása (2. rész)
|
A tanácskozáson felszólalt Németh Miklós is. Elmondotta: az agrárpolitika Magyarországon mindig is fontos szerepet játszott, s helyes vagy helytelen volt a döntően befolyásolta az egész társadalom helyzetét. Az MSZMP legutóbb 1957-ben fogalmazta meg átfogó igénnyel a magyar agrár- és szövetkezetpolitika alapelveit. Az azóta eltelt időszak igazolta: az elvek helyesek voltak és ösztönző keretet biztosítottak a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődéséhez. Ezen az úton haladva az agrárpolitika számos olyan újító jellegű megoldást is hozott, amelyek mintái voltak a gazdasági mechanizmus reformja során széles körűen is bevezetett módszereknek. Sőt, nemcsak gyakorlati, hanem elméleti értékű tapasztalatokat is nyújtottak a különféle tulajdonformák közötti hierarchikus viszony megkérdőjelezéséhez, majd tagadásához. A mezőgazdaság hosszú ideig vitathatatlan sikerágazata volt a magyar gazdaságnak. Ez csak növeli a kormány felelősségét az ágazat működésében mutatkozó és egyre súlyosabbá váló problémák megoldásában. A kormány kész arra, hogy az ágazat eredményes működését gátló szabályozási megoldásokat - a megfelelő javaslatok kidolgozását követően - haladéktalanul megvitassa és a szükséges lépéseket megtegye. Jelenleg a szocialista gazdaság olyan modelljének kialakítása van napirenden, amiben a piac válik átfogó gazdaságkoordináló erővé. Ebbe kell beilleszteni az élelmiszergazdaságot is. Az élelmiszertermelést az értékképző folyamatok bővítése útján, vagyis feldolgozottabb, értékesebb termékek előállításával szabad csak növelni. Ehhez a termelésben struktúrát, a vezetésben szemléletet kell változtatni. A bevált együttmüködési formák szükség szerinti továbbfejlesztésére, - a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján - új típusú együttmüködések kialakítására is szükség van. Sokoldalú és ösztönző lehetőséget kell teremteni a külföldi működő tőke, a hazai vállalatok, pénzintézetek és a lakosság pénzeszközeinek bevonására. Ez csak az önszerveződés alapján lehet eredményes. (folyt.köv.)
1989. január 16., hétfő 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az állami gazdaságok veztőinek tanácskozása (3. rész)
|
Az agrárpolitika célkitűzéseit a mezőgazdaságban a meglévő - és alapvetően bevált - üzemi szervezetre alapozva lehet megvalósítani. Ezért várhatóan továbbra is az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok lesznek a mezőgazdasági termelés főszereplői. A kormány támogatja a szocialista nagyüzemek belső szervezeti és érdekeltségi megújulását. Lehetővé kell tenni, hogy a nagyüzemek önkéntes alapon rugalmasan átalakulhassanak, a céljaiknak legjobban megfelelő gazdasági, szervezeti formát választhassák. Kiemelkedő fontosságu a föld forgalomképességének megteremtése, ami feltételezi a föld reális piaci értékelését. Nem új földosztásra , hanem reális lehetőségekre és esélyegyenlőségre van szükség, hogy újabb szervezetek, a magán- és társaságvállalkozások is bekapcsolódhassanak a mezőgazdasági termelésbe. A magángazdaságok számára lehetővé kell tenni olyan, önkéntes alapon szervezett integrációs szerevezetek - például kistermelői szövetkezetek, vagy szövetségek - létrehozását, amelyek megkönnyítik és elősegítik beszerzési és értékesítési gondjaik megoldását, valamint szakmai továbbképzési törekvéseiket. Azoknál az üzemeknél, amelyek nem képesek jövedelmezővé válni, szorgalmazni kell a szervezeti átalakulást vagy más szervezetekhez való csatlakozást. Igy lehet tehermentesíteni az állami költségvetést az évenként újra ismétlődő veszteségtérítéstől. A kormány az élelmiszertermelésben bátorítja a többszektorúság kialakítását, azt, hogy az állami élelmiszeripar vállalatai mellett a mezőgazdasági üzemek, más ágazatbeli vállalatok és szövetkezetek, valamint magánvállalkozák egyaránt foglalkozzanak élelmiszeripari tevékenységgel. Az agrárpolitika átfogó átalakításának szükségességéről széles körben több síkon folyik vita ma Magyarországon. A Magyar Demokrata Fórum fellépésének következtében az agrárproblémák a politikai szervezetek közötti vitatémák sorába is bekerültek. A kormány az ilyen párbeszédre a felelős együttmüködés szellemében kész, hiszen a széles körű társadalmi vitára bocsájtható agrárpolitikai koncepció-tervezet munkái hamarosan befejeződnek. (folyt.köv.)
1989. január 16., hétfő 17:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az állami gazdaságok vezetőinek tanácskozása (4. rész)
|
- Szükséges elemezni az agrárgazdaság utóbbi 20 évét, az elkövetett hibákat - a hasznosítható tapasztalatok feltárása érdekében. Fontos az is, hogy ahol bünök történtek, ott konkrét és alapos vizsgálatok derítsék ki, állapitsák meg a felelősséget Indokolatlan követelés azonban a parasztság rehabilitációja, mivel - ha nem is egyenes és töretlen úton -, de ez a hatvanas-hetvenes években megtörtént. A magyar parasztság munkájával, eredményeivel rehabilitálta saját magát - mondotta Németh Miklós, majd igy folytatta: ami a kuláküldözéseket, a deportálásokat, az erőszakos kollektivizálást illeti, ezek kétségtelenül súlyos tünetei voltak egy bürokratikus, önkényuralmi berendezkedésnek. Ez a probléma azonban nem vethető fel elszigetelten, speciális agrárproblémaként. Minden rétegnek, politikai erőnek, pártnak, így az MSZMP jogelődjének is megvannak a maga kárvallottjai, sőt, áldozatai. Ma már nehéz lenne eldönteni, hogy ki szenvedett többet. A párt és a kormány jelenlegi vezetése érdekelt e kérdések rendezésében. A vitában felszólalók, egyetértve a központi elképzelésekkel, a megújulás alapjául a termelőmunka rangjának visszaszerzését tartották a legfontosabbnak. Az állami gazdaságok munkáját hátráltató tényező közül a termékeket felvásárló monopolszervezetek tevékenységét kifogásolták. Hangoztatták: a bérezés kérdésében jobban kellene a gazdaságok vezetőire, vezető testületeire támaszkodni. Néhányan arra is rávilágítottak, hogy a gazdaságok önkormányzati szervezetét, a vállalati tanácsokat is a legtöbb helyen meg kell újítani, megtartva működésükben a bevált, jó módszereket. A tanácsülésen szót kapott a Magyar Demokrata Fórum képviselője is, aki egyebek között a jelenlegi tulajdoni szerkezet módosítását, a magántulajdon nagyobb arányú térhódítását, családi gazdaságok kialakítását szorgalmazta. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van mezőgazdasági kamara létrehozására, az élelmiszertermelők érdekvédelmének további javítására. (MTI)
1989. január 16., hétfő 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|