Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Mibe kerül a Munkásőrség? (SZER, Világhíradó)

kormánynak nincs elég pénze a szegényekre. Másokra azért persze van, például több mint 1 milliárdja a Munkásőrségre. Zsille Zoltán kommentárja következik: "...Egyes szélsőséges álláspontok szerint meg kellene szüntetni ezt a pufajkás Kádár-huszárságot. Úgyhogy, szorult helyzetét látva, a pártatlan és nyílt újságírás olyan bajnokai siettek védelmére, mint például a legszívesebben kék színekben szereplő Szabó László..."

Az Állami gazdaságok vezetőinek tanácskozása (1. rész)

1989. január 16.,hétfő - Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének igazgatótanácsa hétfőn ülést tartott Budapesten. A tstület az állami mezőgazdasági nagyüzemek múltévi munkájáról, ezévi tennivalóiról és a gazdaságok helyzetéről tárgyalt. A tanácskozáson résztvett és felszólalt Németh Miklós, a kormány elnöke is.

Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta:
a mintegy 130 ezer embert foglalkoztató 131 állami gazdaság a
művelhető terület 11 százalán dolgozik, és az ország mezőgazdasági
árutermelésének csaknem 20 százalékát adja. Ennek az üzemcsoportnak
a fejlődése 1988-ig lényegében töretlennek bizonyult, a termelést és
a hozzá kapcsolódó érdekeltséget dinamikusan tudták fejleszteni.

    A nyolcvanas évek elejétől termelésüket 25 százalékkal növelték,
ipari termelésüket megduplázták. A kisárutermelésben is igen nagy
szerepet vállaltak, hiszen évről-évre mintegy 120-140 ezer
kistermelő munkáját szervezik, integrálják. A gazdaságok a
fejlesztési forrásaik csaknem kétharmadát a mezőgazdasági
alaptevékenység fejlesztésére fordították. Az elmúlt években azonban
élelmiszeripari és ipari termelésük értéke meghaladta az
alaptevékenységét. A termelés hatékonysága is nagymértékben
emelkedett, és így a gazdaságok jelentős vagyont halmozhattak fel.

    Az üzemek ekkor még kibirták azt is, hogy az évenkénti elvonások
a korábbinak két és félszeresére nőttek. A dinamikus fejlődés
azonban 1988-ban megtorpant. A gazdaságok összes termelési értéke
csupán 2,5 százalékkal növekedett, a nyereségük pedig jelentősen
csökkent, és várhatóan 5 milliárd forint körül alakul. A
gazdaságoknak csupán ötödében sikerült az eredményt javítani, és
egyáltalán nem biztató, hogy a visszaesés éppen a nagy mezőgazdasági
kombinátokban következett be. A gazdaságok kevesebbet költöttek
beruházásra, mint egy évvel korábban.

    Az állami nagyüzemeket nagymértékben sújtja az agrárolló, a
mezőgazdasági alaptevékenység jövedelemtartalma ma már fele a
népgazdasági átlagnak. A gazdaságokat igen nagy kamatterhek sújtják,
ez rendkivül kedvezőtlenűl érinti azt a mintegy 500 mezőgazdasági
nagyüzemet, - állami gazdaságot és termelőszövetkezetet -, amely
várhatóan idén sem tud jövedelmet elérni. (folyt.köv.)


1989. január 16., hétfő 17:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az állami gazdaságok vezetőinek tanácskozása (2. rész)

A tanácskozáson felszólalt Németh Miklós is. Elmondotta: az
agrárpolitika Magyarországon mindig is fontos szerepet játszott, s
helyes vagy helytelen volt a döntően befolyásolta az egész
társadalom helyzetét. Az MSZMP legutóbb 1957-ben fogalmazta meg
átfogó igénnyel a magyar agrár- és szövetkezetpolitika alapelveit.
Az azóta eltelt időszak igazolta: az elvek helyesek voltak és
ösztönző keretet biztosítottak a mezőgazdaság és élelmiszeripar
fejlődéséhez.

    Ezen az úton haladva az agrárpolitika számos olyan újító jellegű
megoldást is hozott, amelyek mintái voltak a gazdasági mechanizmus
reformja során széles körűen is bevezetett módszereknek. Sőt,
nemcsak gyakorlati, hanem elméleti értékű tapasztalatokat is
nyújtottak a különféle tulajdonformák közötti hierarchikus viszony
megkérdőjelezéséhez, majd tagadásához.

    A mezőgazdaság hosszú ideig vitathatatlan sikerágazata volt a
magyar gazdaságnak. Ez csak növeli a kormány felelősségét az ágazat
működésében mutatkozó és egyre súlyosabbá váló problémák
megoldásában. A kormány kész arra, hogy az ágazat eredményes
működését gátló szabályozási megoldásokat - a megfelelő javaslatok
kidolgozását követően - haladéktalanul megvitassa és a szükséges
lépéseket megtegye.

    Jelenleg a szocialista gazdaság olyan modelljének kialakítása
van napirenden, amiben a piac válik átfogó gazdaságkoordináló erővé.
Ebbe kell beilleszteni az élelmiszergazdaságot is. Az
élelmiszertermelést az értékképző folyamatok bővítése útján, vagyis
feldolgozottabb, értékesebb termékek előállításával szabad csak
növelni. Ehhez a termelésben struktúrát, a vezetésben szemléletet
kell változtatni. A bevált együttmüködési formák szükség szerinti
továbbfejlesztésére, - a gazdasági társaságokról szóló törvény
alapján - új típusú együttmüködések kialakítására is szükség van.
Sokoldalú és ösztönző lehetőséget kell teremteni a külföldi működő
tőke, a hazai vállalatok, pénzintézetek és a lakosság
pénzeszközeinek bevonására. Ez csak az önszerveződés alapján lehet
eredményes.

(folyt.köv.)


1989. január 16., hétfő 17:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az állami gazdaságok veztőinek tanácskozása (3. rész)

Az agrárpolitika célkitűzéseit a mezőgazdaságban a meglévő - és
alapvetően bevált - üzemi szervezetre alapozva lehet megvalósítani.
Ezért várhatóan továbbra is az állami gazdaságok, a
termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek, valamint a háztáji és
kisegítő gazdaságok lesznek a mezőgazdasági termelés főszereplői.

    A kormány támogatja a szocialista nagyüzemek belső szervezeti és
érdekeltségi megújulását. Lehetővé kell tenni, hogy a nagyüzemek
önkéntes alapon rugalmasan átalakulhassanak, a céljaiknak legjobban
megfelelő gazdasági, szervezeti formát választhassák. Kiemelkedő
fontosságu a föld forgalomképességének megteremtése, ami feltételezi
a föld reális piaci értékelését.

    Nem új földosztásra , hanem reális lehetőségekre és
esélyegyenlőségre van szükség, hogy újabb szervezetek, a magán- és
társaságvállalkozások is bekapcsolódhassanak a mezőgazdasági
termelésbe. A magángazdaságok számára lehetővé kell tenni olyan,
önkéntes alapon szervezett integrációs szerevezetek - például
kistermelői szövetkezetek, vagy szövetségek - létrehozását, amelyek
megkönnyítik és elősegítik beszerzési és értékesítési gondjaik
megoldását, valamint szakmai továbbképzési törekvéseiket.

    Azoknál az üzemeknél, amelyek nem képesek jövedelmezővé válni,
szorgalmazni kell a szervezeti átalakulást vagy más szervezetekhez
való csatlakozást. Igy lehet tehermentesíteni az állami
költségvetést az évenként újra ismétlődő veszteségtérítéstől. A
kormány az élelmiszertermelésben bátorítja a többszektorúság
kialakítását, azt, hogy az állami élelmiszeripar vállalatai mellett
a mezőgazdasági üzemek, más ágazatbeli vállalatok és szövetkezetek,
valamint magánvállalkozák egyaránt foglalkozzanak élelmiszeripari
tevékenységgel.

    Az agrárpolitika átfogó átalakításának szükségességéről széles
körben több síkon folyik vita ma Magyarországon. A Magyar Demokrata
Fórum fellépésének következtében az agrárproblémák a politikai
szervezetek közötti vitatémák sorába is bekerültek. A kormány az
ilyen párbeszédre a felelős együttmüködés szellemében kész, hiszen a
széles körű társadalmi vitára bocsájtható agrárpolitikai
koncepció-tervezet munkái hamarosan befejeződnek. (folyt.köv.)


1989. január 16., hétfő 17:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az állami gazdaságok vezetőinek tanácskozása (4. rész)

- Szükséges elemezni az agrárgazdaság utóbbi 20 évét, az
elkövetett hibákat - a hasznosítható tapasztalatok feltárása
érdekében. Fontos az is, hogy ahol bünök történtek, ott konkrét és
alapos vizsgálatok derítsék ki, állapitsák meg a felelősséget


    Indokolatlan követelés azonban a parasztság rehabilitációja,
mivel - ha nem is egyenes és töretlen úton -, de ez a
hatvanas-hetvenes években megtörtént. A magyar parasztság
munkájával, eredményeivel rehabilitálta saját magát - mondotta
Németh Miklós, majd igy folytatta: ami a kuláküldözéseket, a
deportálásokat, az erőszakos kollektivizálást illeti, ezek
kétségtelenül súlyos tünetei voltak egy bürokratikus, önkényuralmi
berendezkedésnek. Ez a probléma azonban nem vethető fel
elszigetelten, speciális agrárproblémaként. Minden rétegnek,
politikai erőnek, pártnak, így az MSZMP jogelődjének is megvannak a
maga kárvallottjai, sőt, áldozatai. Ma már nehéz lenne eldönteni,
hogy ki szenvedett többet. A párt és a kormány jelenlegi vezetése
érdekelt e kérdések rendezésében.

    A vitában felszólalók, egyetértve a központi elképzelésekkel, a
megújulás alapjául a termelőmunka rangjának visszaszerzését
tartották a legfontosabbnak. Az állami gazdaságok munkáját
hátráltató tényező közül a termékeket felvásárló monopolszervezetek
tevékenységét kifogásolták. Hangoztatták: a bérezés kérdésében
jobban kellene a gazdaságok vezetőire, vezető testületeire
támaszkodni. Néhányan arra is rávilágítottak, hogy a gazdaságok
önkormányzati szervezetét, a vállalati tanácsokat is a legtöbb
helyen meg kell újítani, megtartva működésükben a bevált, jó
módszereket. A tanácsülésen szót kapott a Magyar Demokrata Fórum
képviselője is, aki egyebek között a jelenlegi tulajdoni szerkezet
módosítását, a magántulajdon nagyobb arányú térhódítását, családi
gazdaságok kialakítását szorgalmazta.

    A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van
mezőgazdasági kamara létrehozására, az élelmiszertermelők
érdekvédelmének további javítására. (MTI)


1989. január 16., hétfő 18:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

271-9oo-asról vagyok. Szeretem a műsort, de nem azért telefonálok, hogy szerepeljek. Az egyik kérdésem a telefonokkal kapcsolatos. Most emelik a telefonelőfizetési dijat. Szeretném kérdezni, hogy ezért mit fogunk kapni a Postától, mert van hogy hetekig is nem jó a telefon és a dijat ennek ellenére fizetem. Egyáltalán megcsinálják a telefont ha bejelentjük, vagy mi történik napokig, hetekig? Nem lehetne-e megoldani, hogy a hibabejelentő rögzitése alapján - amig nem tudjuk használni a telefont - ne számlázzák még az alapdijat sem? Én a kisfizetésű réteghez tartozom, különböző körülményeim miatt. Most az ember minden forintot megnéz...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD