|
|
 |
|
 |
Emberi jogok (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 16. hétfő (MTI-tud.) - Nem egymás ideológiai megtérítése, hanem a konstruktív párbeszéd és egymás segítése volt a célja a Moszkvában hétfőn véget ért kétnapos emberi jogi tanácskozásnak - jelentette ki Patrick Cormick brit konzervatív párti parlamenti képviselő. Cormick azon a sajtóértekezleten beszélt, amelyen a Kelet-nyugati Emberi Jogi Konferencia elnevezésű nemzetközi szervezet vezetőségének több tagja vett részt a szovjet fővárosban.
Fjodor Burlackij, a szervezet szovjet társelnöke annak kapcsán,
hogy - mint egy kérdés hangoztatta - a szovjet disszidensek a
nyugati politikusoknál sötétebben látják ma az emberi jogok
szovjetunióbeli helyzetét, kijelentette: - Nyugaton kedvezően
fogadják a demokratizálási folyamatot, amelynek célja minden szovjet
törvényt összhangba hozni a nemezetközi jog előírásaival. A
kérdésben foglalt helyzetre utalva Burlackij utalt rá, hogy a
Szovjetunió ma saját fogyatékosságairól kritikusabb hangon szól,
mint a Nyugat. A világ - hangoztatta a szovjet politológus -
megérti, hogy a Szovjetunió még csak a kezdeténél tart egy nagy
horderejű, de hosszú folyamatnak, s bizalmat szavaz ennek a
munkának.
Rosalynn Carter, a volt amerikai elnök felesége, aki a szervezet
amerikai társelnöke kifejtette: a fiatal, alig több mint egy
esztendős szervezet abban különbözik az emberi jogokkal foglalkozó
egyéb szervezetektől, hogy míg azok többnyire más portája előtt
söpörtek, e szervezet tagjai saját országaikról szólnak a
leggyakrabban.
Arra a kérdésre, hogy ki mit tart hazájában a legfontosabb
emberi jogi kérdésnek, Rosalynn Carter a lakásnélküliség és a
munkanélküliség gondját említette. Burlackij a vallásszabadságot, a
lelkiismereti szabadságot említette, megjegyezve, hogy e területeken
sok gyakorlati lépést tettek ugyan, de szükség van a tényleges jogi
garanciákra. Emellett fontosnak nevezte a minden állampolgárnak
egyformán kijáró bírói, jogi védelmet, valamint a nem hivatalos
szervezetek tewvékenységének szabályozását. A Szovjetunióban ma
mintegy 60 ezer ilyen szervezet működik, s ezért kell világos
törvényt alkotni létrehozásukról, jogaikról, felelősségeikről.
(folyt.)
1989. január 16., hétfő 17:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|