Rendszerváltás és az MTI

	Kínai pártvezető a szocialista pluralizmusról (3. rész)
A Magyar Szocialista Munkáspárt tavaly májusi országos értekezletén rámutattak, hogy az 1968-ban megkezdett reform azért nem hozta meg a várt eredményeket, mert a gazdasági reformmal nem járt együtt a politikai intézményrendszer reformja. A pártértekezletet követően Magyarországon előtérbe került és lendületet vett a politikai reform. Ebben a folyamatban eddig már több mint száz politikai szervezet és pártképződmény jött létre. Az MSZMP-ben fontos lépések történtek a párton belüli demokratizmus megerősítése érdekében. A politikai bizottság helyett ma már minden fontos politikai és hatalmi jellegű döntést a központi bizottság hoz. Megszüntették a központi bizottság titkárságát és a politikai bizottság a központi bizottság elé kerülő dokumentumok és határozatok kidolgozására és előkészítésére összpontosítja munkáját. Erőteljesen folyik a párt és állam /kormány/ funkcióinak szétválasztása s ezzel egyidejűleg rohamosan növekszik az országgyűlés szerepe. A gazdasági reform területén a kelet-európai országokban igyekeznek nagyobb szerepet adni a magángazdaságnak, de úgy vélik, hogy a magánszektornak továbbra is olyan rendszerben kell tevékenykednie, amelyre a szocialista szektor túlsúlya a jellemző, azaz a magángazdaság növekedése nem vezethet el a kapitalizmushoz. A kérdés természetesen további elmélyült elemzésre és tanulmányozásra szorul. Mindenesetre Magyarországon már létezik a munkaerőpiac és van munkanélküliség is. A májusi pártértekezletet követően pedig a magánüzemben foglalkoztatható munkások számát a korábbi tízegynéhány helyett 500 főben maximálták. A reformot megvalósító szocialista országok fordulatot hajtottak végre külpolitikájukban is. Új az a gorbacsovi gondolat, hogy a nemzetközi színtéren a szocializmus és a kapitalizmus nem csak egyenjogú, hanem kölcsönösen összefügg és támaszkodhat is egymásra. A gyakorlat bebizonyította annak a korábbi szovjet elméletnek a helytelenségét, hogy az országon belüli osztályviszonyokat át lehet vetíteni a nemzetközi kapcsolatokra. Kiderült, hogy a nemzetközi kapcsolatok alakulása ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb dolog. Mindenesetre ez az újfajta gondolkodás fogja hosszú időra meghatározni a szocialista országok reformfolyamatára jellemző külpolitikai tevékenységet, azaz a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok diplomáciai mozgását. (folyt.) 1989. január 16., hétfő 14:59
Vissza » Folytatásokkal »