Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Mibe kerül a Munkásőrség? (SZER, Világhíradó)

kormánynak nincs elég pénze a szegényekre. Másokra azért persze van, például több mint 1 milliárdja a Munkásőrségre. Zsille Zoltán kommentárja következik: "...Egyes szélsőséges álláspontok szerint meg kellene szüntetni ezt a pufajkás Kádár-huszárságot. Úgyhogy, szorult helyzetét látva, a pártatlan és nyílt újságírás olyan bajnokai siettek védelmére, mint például a legszívesebben kék színekben szereplő Szabó László..."

Sztrájk és törvénye 3.

Feltétlenül említésre méltó, hogy a törvényjavaslat sok helyütt
igen erőteljesen korlátozó jellegű, s olykor merőben indokolatlan
tilalomfákat állít a sztrájkszervezés lehetőségével szemben.
Ilyennek minősíthető az a passzus, amely a jogellenes
munkabeszüntetést tárgyalja. Ennek "d" pontja úgy fogalmaz, hogy
jogellenes "kollektív szerződésben rögzített megállapodás
megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje
alatt."

    Elvi kifogást lehet emelni az előbb leírtakkal szemben, hiszen
annak alapálláspontja, szelleme - úgymond filozófiája - azt
sugallja, hogy sztrájk csak sérelmi szempontból szerveződhet, és a
munkafeltételek javítására kevésbé, vagy alig.

    alc. Józan felismerés

    Külön fejezetet érdemelne, hogy miért hiányzik legalább utalás,
eszmei útbaigazítás a mezőgazdaságban, különösképpen a
termelőszövetkezetben dolgozók sztrájkszervezési jogáról. Csupán
gyanítjuk: azért, mert olyan, szinte áttekinthetetlenül bonyolult
kérdést kellene megoldani, amely csaknem értelmezhetetlenné teszi a
sztrájkjogot abban az esetben, amikor a téesztag munkavállaló és
tulajdonos is egyben, ám az elmúlt évtizedek során hovatovább inkább
bérmunkás mivolta érvényesül tulajdonosi jogosítványai helyett.

    A munkabeszüntetésről szóló törvényjavaslat vitáján a SZOT
elnöksége egyebek között ragaszkodott az elnevezés
megváltoztatásához. Mint mondták, azért, mert a sztrájk jobban
kifejezi a munkásmozgalom klasszikus hagyományaihoz való
ragaszkodást, és nem csupán nyelvészeti kérdést, de érzelmi,
szolidarítási indíttatást is jelent.

    És jelenti azt is, hogy végleg szakítani kell azzal a
felfogással, amely a szocializmust úgy értelmezi, mint olyan
társadalmat, melyben minden érdeket, minden részletet egy bölcs,
mindenható kéz úgy képes összerendezni, ahogyan azt nem is olyan
régi tankönyvek lapjairól tanultuk.

    A sztrájktörvény a józan felismerés egy újabb állomása:
fejlődésünk csak súlyos konfliktusok árán és azok vállalásával
képzelhető el. Hogy ezek a konfliktusok megoldhatók, elrendezhetők
legyenek, hogy állam és polgára pontosan ismerje lehetőségeit és
határait, biztonságot és garanciákat adó törvények kellenek. A sok
közül egyik ilyen a sztrájkról szóló törvény javaslata is.
(MTI-Press)


1989. január 16., hétfő 13:47


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

271-9oo-asról vagyok. Szeretem a műsort, de nem azért telefonálok, hogy szerepeljek. Az egyik kérdésem a telefonokkal kapcsolatos. Most emelik a telefonelőfizetési dijat. Szeretném kérdezni, hogy ezért mit fogunk kapni a Postától, mert van hogy hetekig is nem jó a telefon és a dijat ennek ellenére fizetem. Egyáltalán megcsinálják a telefont ha bejelentjük, vagy mi történik napokig, hetekig? Nem lehetne-e megoldani, hogy a hibabejelentő rögzitése alapján - amig nem tudjuk használni a telefont - ne számlázzák még az alapdijat sem? Én a kisfizetésű réteghez tartozom, különböző körülményeim miatt. Most az ember minden forintot megnéz...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD