Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Mibe kerül a Munkásőrség? (SZER, Világhíradó)

kormánynak nincs elég pénze a szegényekre. Másokra azért persze van, például több mint 1 milliárdja a Munkásőrségre. Zsille Zoltán kommentárja következik: "...Egyes szélsőséges álláspontok szerint meg kellene szüntetni ezt a pufajkás Kádár-huszárságot. Úgyhogy, szorult helyzetét látva, a pártatlan és nyílt újságírás olyan bajnokai siettek védelmére, mint például a legszívesebben kék színekben szereplő Szabó László..."

Sztrájk és törvénye

Budapest, 1989. január 12. csütörtök (MTI-Press)

Elkészült egy újabb törvényjavaslat, melynek címe-neve jó, mi
több a lehető legpregnánsabb módon jelez egy folyamatot. Egy
folyamatot, melynek végén ott a hőn áhított cél: olyan szocialista
jogállam, amelyben garantált szerződések szabályozzák államnak és
polgárnak bonyolult viszonyát.

    alc. Klasszikus eszköz volt

    A törvényjavaslat a munkabeszüntetésről szól, ezt a címet
viseli, mintegy elismerve, megjelenítve azt a tudathasadásos
állapotot, amelyben évek, évtizedek óta keringünk; amikor arról
beszélünk, hogy miként is fordulhat elő olyan helyzet, amelyben a
munkás a munkáshatalom kénytelen a munkabeszüntetés eszközéhez
folyamodni. Magyarul sztrájkolni. A törvényjavaslat indoklásában
ugyanis már kereken és világosan sztrájkról is olvashatunk és nem a
szégyenlős, pironkodós munkabeszüntetésről. Hogy a kettő között mi a
különbség? Nyelvészeti elmélkedéseket lehetne folytatni ugyan, hogy
tulajdonképpen semmi, hiszen az angolszász szóhasználat
magyarításáról van csupán szó, ám ezzel aligha közelítünk a probléma
lényegéhez. Ahhoz, hogy a sztrájk a munkásmozgalom klasszikus
eszköze volt mindíg és megmaradt a szocializmusban még akkor is, ha
ezt semmiféle jogszabály nem ismerte el, s akkor is, ha évtizedekig
tilos volt róla beszélni.

    Mert sztrájkok voltak, csak más néven. Már évekkel ezelőtt
lehetett hallani munkalassító folyamatokról, leállásokról, a
legutóbbi időben figyelmeztető munkabeszüntetésekről. Az elmúlt
évben bekövetkezett események pedig igazolták, hogy mennyi
bizonytalanság, tanácstalanság, kapkodás tapasztalható, ha a
munkáltatók és munkavállalók közötti feszültség miatt megáll a
termelés.

    A bányászsztrájknál lótás-futás Budapesttől Pécsig, kormánytól
szakszervezetig, Gyomaendrődön a nyomdászok esetében nyakatekert
okoskodások, hogy tulajdonképpen nem is lehet, nem is szabad
klasszikus értelemben sztrájkról beszélni, mint ahogy nem lehetett,
amikor Kiskörösön felvonultak a bortermelők, amikor a Visoram dolgozói
tiltakozásul nem vették fel a munkát. (folyt.)


1989. január 16., hétfő 13:46


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

271-9oo-asról vagyok. Szeretem a műsort, de nem azért telefonálok, hogy szerepeljek. Az egyik kérdésem a telefonokkal kapcsolatos. Most emelik a telefonelőfizetési dijat. Szeretném kérdezni, hogy ezért mit fogunk kapni a Postától, mert van hogy hetekig is nem jó a telefon és a dijat ennek ellenére fizetem. Egyáltalán megcsinálják a telefont ha bejelentjük, vagy mi történik napokig, hetekig? Nem lehetne-e megoldani, hogy a hibabejelentő rögzitése alapján - amig nem tudjuk használni a telefont - ne számlázzák még az alapdijat sem? Én a kisfizetésű réteghez tartozom, különböző körülményeim miatt. Most az ember minden forintot megnéz...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD