Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Mibe kerül a Munkásőrség? (SZER, Világhíradó)

kormánynak nincs elég pénze a szegényekre. Másokra azért persze van, például több mint 1 milliárdja a Munkásőrségre. Zsille Zoltán kommentárja következik: "...Egyes szélsőséges álláspontok szerint meg kellene szüntetni ezt a pufajkás Kádár-huszárságot. Úgyhogy, szorult helyzetét látva, a pártatlan és nyílt újságírás olyan bajnokai siettek védelmére, mint például a legszívesebben kék színekben szereplő Szabó László..."

Felcím: Adószámításunk első éve Főcím: Jövedelmi vallomás

Budapest, 1989. január 16. hétfő (MTI-Press)

Magyarországon 1989, ha nem is új idő - új adószámítás kezdetét
jelenti. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján ugyanis ez
év március 20-ig kell az adófizető állampolgároknak 1988-as
jövedelmükről számot adniuk, és ezzel egyidejűleg tartoznak
befizetni az adójukat. Vagyis a tőlük levont, vagy általuk postára
adott adóelőlegek és a tényleges adó végösszege közötti
különbözetet.

    Az új adórendszer alapján most először készülnek adóbevallások,
és az emberek túlnyomó többsége életében először készít ilyet. Nem
csoda tehát, ha sokan elbizonytalanodnak, s a személyi jövedelemadó
bevallására szolgáló nyomtatványt afféle titokzatos "mumusnak"
tekintik: bonyolult rejtvénynek, felsőfokú vizsgafeladatnak, mely az
egyszerű halandók számára csaknem olyan érthetetlen, mint az
egyiptomi hieroglifák, vagy a kínai írásjelek. Pedig a négyoldalas
adóív kitöltése, a hozzá adott útmutató gondos áttanulmányozása
után, ha nem is gyerekjáték, de mindenki számára megoldható feladat.
Idő mindenesetre kell hozzá - ezért szeretnénk ezen írással e munkát
gyorsabbá, könnyebbé tenni.

    alc. Jövedelemigazolás

    Eleve megkönnyíti az adófizetők feladatát, hogy a munkáltatók
január 31-ig a jogszabály szerint kötelesek minden munkavállalónak
jövedelemigazolást adni. És minden munkavállalónak érdeke, hogy ezt
el is kérje. Ez az igazolás tartalmazza a munkáltatónál szerzett
összes jövedelemre vonatkozó adatokat, feltünteti az adóalapot
csökkentő alkalmazotti kedvezményt, a szakszervezeti díjat, s az év
folyamán levont adóelőleg összegét is. Azoknak, akiknek minden
jövedelme egy helyről, azonos munkáltatótól származik, - tehát más
helyről nem kaptak adóköteles munkabért, egyéb jövedelemhez nem
jutottak - elegendő ezen a nyomtatványon nyilatkozatot tenni, hogy
más jövedelmük nem volt. Ezt követően a munkáltató leveszi vállukról
az adózás gondjait, nem kell bevallást kitölteniük. Természetesen
ugyanez vonatkozik azokra is, akiknek az egy helyről felvett
összegek mellett egyszeri - alkalmi - munkavállalásokból, egy-egy
szerződés alapján volt alkalmanként kétezer forintot meg nem haladó
bevételük. (folyt.)


1989. január 16., hétfő 13:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Adószámításunk 2.

Ebben a nyilatkozatban kell jelezni azt is, ha valaki valamiféle
kedvezményre tart igényt: ilyen kedvezményt jelenthet a három, vagy
több gyermek után járó adóalap-csökkentés, a súlyos testi
fogyatékosság alapján nyújtott csökkentés, a közérdekű
kötelességvállalásra, alapítványra fordított összeg, és így tovább.
Abban az esetben, ha az év közben levont adóelőleg összege nagyobb,
mint a megállapított adó összege - ez könnyen előfordulhat, hiszen
az előleg megállapításánál úgy kell eljárni, mintha az adott
hónapban megkeresett pénzt az év minden hónapjában hazavinné a
dolgozó - a különbözet visszaigényléséről, kifizetéséről is a
munkáltató gondoskodik.

    alc. Kinek nem kell adóbevallást készíteni?

    Nem kell adóbevallást készíteni azoknak sem, akiknek
összjövedelme nem éri el az adóköteles jövedelem alsó határát, - ez
mint ismeretes, 48 ezer forint - figyelembe véve az adóalapot
csökkentő kedvezményeket is, valamint a nyugdíjasoknak, ha a nyugdíj
mellett más jövedelemmel nem rendelkeznek, avagy nyugdíjuk és egyéb
jövedelmeik összege nem haladja meg a 96 ezer forintot.
Természetesen az ő esetükben sem kell figyelembe venni az egy-egy
szerződésből, alkalmi munkavállalásból származó, kétezer forintot
meg nem haladó jövedelmeket, hiszen azok után a kifizetéskor már
levonták a húsz százalékos egyenes adót. Ebből is következik, hogy
azoknak sem kell adóívet kitölteniük akik csak ilyen alkalmi
bevételekkel rendelkeznek.

    Mindazok viszont, akik az elmúlt évben több helyről jutottak
jövedelemhez, nem tudhatják le adófizetési kötelezettségüket
nyilatkozatokkal. Adóbevallást kell készíteniük. Vagyis azok, akik
több helyen vettek fel munkabért, avagy a munkabéren kívül más
forrásokból, így például ingatlanértékesítésből, szellemi
tevékenységből, mezőgazdasági kistermelésből, esetleg a találmányok
hasznosításából befolyó díjakból szereztek jövedelmet, adóbevallást
kell tenniük.

    alc. Hogyan kell adóbevallást tenni?

    Ezek az adófizető állampolgárok a postahivatalokban, vagy az
adóhatóságoknál díjmentesen kaphatják meg az úgynevezett
egységcsomagot: az adóív két példánya mellett egy harminc oldalas
útmutatót, egy megcímzett, bérmentesített borítékot, amelyben az
adóbevallást majd póstára lehet adni, és - természetesen - egy
befizetési csekket is. (folyt.)


1989. január 16., hétfő 13:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Adószámításunk 3.

Az útmutató, azon túl, hogy minden részletre kiterjedő
tájékoztatást ad az egyes rubrikák kitöltésével kapcsolatban,
lehetőséget nyújt arra is, hogy a benne található - az egyes
magyarázatokat illusztráló - munkalapokat afféle piszkozatként
használják fel az adófizetők. Így sok fáradság, és bizonytalanság
miatt elrontott adóív-nyomtatány megtakarítható....

    Maga az adóív négy lap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennek a
négy oldalnak mindenki, minden rubrikáját köteles kitölteni, hiszen
fölöttébb valószínűtlen, hogy egy és ugyanaz a személy a
munkaviszonyból származó bevétel mellett egyszerre rendelkezzen
szellemi tevékenységből, mezőgazdasági kistermelésből, találmány-
hasznosításból és más forrásokból származó jövedelmekkel. Ugyanígy
valószínűtlen, hogy valaki a törvényben biztosított kedvezmények
mindegyikére jogosult legyen. Egy-egy átlagos adófizetőnek tehát
csak a nyomtatvány viszonylag kis részével kell foglalkoznia.

    Az adóívet - a rendelkezésre álló dokumentumok,
jövedelemigazolások és más iratok alapján - két példányban,
nyomtatott betűkkel vagy írógéppel kell kitölteni. Az egyik példányt
kell beküldeni az adóhivatalnak, míg a másik példány az adófizetőnél
marad. Ezt - mivel az adóbevallás tételes ellenőrzésére öt éven
belül sor kerülhet - 1993. december 31-ig meg kell őrizni, a
dokumentumokkal együtt. Célszerű eltenni az útmutatót is, amelynek
munkalapjait az adó kiszámítására használtuk fel.

A kitöltés részleteire még visszatérünk. (MTI-Press)


1989. január 16., hétfő 13:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

271-9oo-asról vagyok. Szeretem a műsort, de nem azért telefonálok, hogy szerepeljek. Az egyik kérdésem a telefonokkal kapcsolatos. Most emelik a telefonelőfizetési dijat. Szeretném kérdezni, hogy ezért mit fogunk kapni a Postától, mert van hogy hetekig is nem jó a telefon és a dijat ennek ellenére fizetem. Egyáltalán megcsinálják a telefont ha bejelentjük, vagy mi történik napokig, hetekig? Nem lehetne-e megoldani, hogy a hibabejelentő rögzitése alapján - amig nem tudjuk használni a telefont - ne számlázzák még az alapdijat sem? Én a kisfizetésű réteghez tartozom, különböző körülményeim miatt. Most az ember minden forintot megnéz...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD