Rendszerváltás és az MTI

	Karabah - Volszkij (1. rész)
Moszkva, 1989. január 16. (MTI-Panoráma) - A szovjet történelemben példa nélkül álló döntést hozott szombaton a szovjet vezetés. A nemzetiségi gyűlölködés ugyanis olyan méreteket öltött a Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen, hogy a rendezés már meghaladja Azerbajdzsán és Örményország erejét. Ezért a Legfelsőbb Tanács Elnöksége bizottságot alkotott a terület ügyeinek ideiglenes irányítására, meghagyva Karabah Azerbajdzsánon belüli autonóm státusát. A döntés előzményeiről, a bizottság feladatairól szólt a Pravda vasárnapi számában Arkagyij Volszkij, a bizottság vezetője. Ismeretes, hogy az utóbbi hónapok történései mintegy kétszázezer embert - örményt és azerbajdzsánt egyaránt - késztettek arra, hogy útra keljenek, s korábban biztonságosnak hitt otthonukat felcseréljék a menekültek bizonytalan sorsára. A lassan egy éve kirobbant, emberéleteket is követelő válság előzményeiről, gyökereiről szólva Volszkij azt hangoztatta, hogy a nemzetiségi mozgalmak mindig ott és akkor bontakoznak ki, ahol és amikor sérelem esik a társadalmi igazságosság elvén. Azerbajdzsán korábbi vezetése a hegyvidéki területet, amelynek lakosai túlnyomó részt örmény nemzetiségűek, egyre mélyebbre taszította a zsákutcába, mindinkább aláásta a lakosság természetes kapcsolatait Örményországgal a kultúra, a nyelv terén, akadályokat gördített az örménynyelvű értelmiség elé. E társadalmi-gazdasági talajon kezdtek el csírázni a nemzeti követelések.Ismeretes ezzel kapcsolatban a KB álláspontja: meg kell szüntetni azokat a társadalmi-gazdasági torzulásokat, amelyek miatt a karabahiak úgy érezték, nem tudnak teljes értékű állampolgárokká válni. Jól ismertek a történelemből azok a példák, amikor megcsalatott népek a más nemzetiségűeket kiáltották ki bűnbaknak. E megközelítésnek azonban sosem volt jó vége - tette hozzá Volszkij. Emlékeztetett rá, hogy mind Azerbajdzsánban, mind Örményországban megmutatkozott a múlt év végi eseményekben, milyen hatást képesek kifejteni a tízmilliárdos ,,forgalmú,, árnyékgazdaságokban érdekeltek, azok, akiket megvesztegettek, akik a maffiához tartoznak. Ezek az erők nemcsak az úgynevezett nem hivatalos egyesülésekre, hanem gyakran az állami, tanácsi, sőt pártapparátusra is támaszkodhattak. Ők fejtettek ki éveken át soviniszta propagandát, s olyan légkört igyekeztek kialakítani, amelya szolgálatukba állíthatja a nemzeti és vallási érzéseket. Ez a légkör egyértelműen elvetette minden kompromisszumos rendezés lehetőségét. (folyt.) 1989. január 16., hétfő 10:44
Vissza »

	Karabah - Volszkij (2. rész)
Az ország legfelsőbb vezetése határozottan elutasította a terület hovatartozásának módosítására vonatkozó elképzeléseket. Értelmetlen, mert alaptalan - mutatott rá Volszkij - mindenfajta történelmi hivatkozás arra, hogy évszázadokon át kihez tartoztak bizonyos földek. A területek az évszázadok folyamán többször gazdát cseréltek, rajtuk a különböző népek együtt éltek. Ma a szocialista államon belüli határok is csupán térképeken meglévő vonalak, nem jelentenek senki előtt átléphetetlen akadályokat. Természetesen a nemzeti létnek kikezdhetetelenül valóságos része a közös terület, a saját alkotmány, a kulturális hagyományok és erkölcsök, sőt az uralkodó vallás. Ugyanakkor vitathatatlan tény a szovjet állam soknemzetiségű jellege - tette hozzá a bizottság vezetője, rámutatva, hogy az ország lakosságának egyötöde a saját nemzetisége által alkotott köztársaság területén kívül él. - Szerencsétlen dolog a saját etnikumba való begubózás. A mesterséges elszigetelődés, az elhatárolódás más kultúráktól: ez az első lépés saját nemzetünk szellemi elszegényítéséhez - mondta Volszkij. Karabah problémájára is utalva leszögezte: - Országunkban nem hozunk létre nemzetiségi rezervátumokat. Az autonóm terület problémáinak politikai tanulságaira térve arról beszélt, hogy a történtek egyenértékűek az átalakítás elfogadhatatlan bojkottjával. Volszkij végezetül sorra vette a bizottságnak a határozatból fakadó gazdasági és szociális feladatait, kitért a Karabahban elvégzendő kulturális tennivalókra is. Természetesen a helyzet konszolidálása feltételezi, hogy Karabahban nemcsak az örmény nemzetiségű többségre, hanem az ott kisebbségben léávő azerbajdzsánok érdekeire is tekintettel kell lenni az egyenjogúság alapján. Az autonóm terület alapvető kérdéseit csak az itt élők összefogásával lehet megoldani. Ezért a terület autonóm módon old meg mindent, ami megoldható, a káderkérdésektől a gazdasági önfinanszírozásig - mondta végezetül Arkagyij Volszkij. +++ Szántó András (Moszkva),MTI-Panoráma 1989. január 16., hétfő 11:00
Vissza »