|
|
|
|
Változó szövetkezeti elvek
|
Budapest, 1989. január 4. szerda (MTI-Press) - A parasztemberek többsége soha nem értett a szövetkezet-politikához, legtöbbjük mégis sokat hallott róla. A mezőgazdaság szövetkezetesítése idején szinte már unalomig ismételgették a szövetkezeti elvek között a fokozatosságot és az állami támogatást. Akkoriban politikai aktualitása volt ezen elveknek, ma viszont vitatják érvényességüket. Idősebb termelőszövetkezeti tagok az ötvenes évek elején az önkéntesség helyett megfélemlítésre alapozott kényszert tapasztalhattak. A hatvanas évek fordulóján az átfogó szövetkezeti szervezéskor már az önkéntesség dominált, helyenként a szelídebb kényszerrel ötvözve. Manapság a hagyományos értelemben alig értékelhető az önkéntesség elve, hiszen senkit nem kényszerítenek szövetkezeti tagságra. Éppen ellenkezőleg, a szövetkezeti közösségek mondanak esetenként nemet a belépni szándékozóknak. Semmi jelentősége nem lenne tehát ma az önkéntesség elvének? A belépésre, az egyénre vonatkoztatva alig, ám közösségi értelemben jelentősége már nem elhanyagolható. Nem a régmúlt példája, hogy szövetkezeteket egyesítettek a tagság formális egyetértésével. Ma is előfordul, hogy helyi - városi, községi - testületek nem szövetkezeti érdekek alapján késztetik a közösségeket a költségvetésből nem finanszírozható beruházásokban való részvételre. Mindezek az önkéntesség elve megsértésének tekinthetők, ha közvetlenül nem az egyént, hanem a közösséget érintik is. A fokozatosság a szocialista szövetkezetesítés "terméke". A mezőgazdaság átszervezésekor elvileg három fokozat között lehetett választani, ám a gyakorlatban a harmadik, a legfejlettebbnek tartott, az úgynevezett kolhoz-típus jött létre többségében. Politikai indíttatásból és ráhatással, éppen csak fennmaradtak a szakszövetkezetek, amelyek elsősorban a gyengébb termőhelyi adottságú földeken gazdálkodnak. Három évtized alatt bebizonyították, hogy természeti hátrányaik ellenére életképesek, hatékonyabban gazdálkodnak a korábban fejlettebbnek tartott termelőszövetkezeteknél. Ez egyszersmind azt jelzi, hogy a fejlettségi kategóriák és a gazdasági hatékonyság történelmileg nem találkoztak, s például Bács-Kiskun megye rossz termőképességű homoktalajain gazdálkodva éppen a szakszövetkezet lehet a fejlettebb forma. (folyt.)
1989. január 4., szerda 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|