Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 15.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Bős-nagymarosi vízlépcső (SZER, Protestáns világ)

A Világhíradó egy korábbi adásában közöltük azt a nyílt levelet, amelyet Farsang Árpád zongoraművész és négy társa intézett Nagy Gyula evangélikus püspökhöz a bős-nagymarosi vízlépcső parlamenti vitája ügyében. A levélírók feltették a kérdést a püspök-képviselőnek, hogy kit képviselt, amikor az erőmű továbbépítése mellett szavazott.

NDK emberi jogok

München, 1989. január 25. (SZER, A mai nap) - Az Amnesty
International 73 oldalas jelentést adott ki az emberi jogok
helyzetéről Kelet-Németországban. Ismertetjük a londoni székhelyű
nemzetközi szervezet jelentésének főbb megállapításait.
    
    A terjedelmes dokumentum egyik központi kijelentése: Kelet-
Németországban a titkos bírósági tárgyalások az ügyvédeknek adott
titkos utasítások, valamint a törvények homályos megfogalmazása
lehetővé teszi, hogy a hatóságok büntethessenek szinte minden olyan
tevékenységet, amely nemtetszésüket váltja ki. A törvényeket és
alkalmazásukat körülvevő általános titokzatosság rendkívül
megnehezíti a kelet-német állampolgárok számára, hogy felismerjék a
törvényes és a törvénytelen tevékenység közötti határvonalat.
    
    A szólás, gyülekezési, egyesülési és mozgási szabadságot korlátozó
törvények alapján gyakran titkos tárgyalások után emberek százait
vetik börtönbe Kelet-Németországban - közli a jelentés.
    
    Az említett törvények nemcsak a Kelet-Berlin által aláírt
nemzetközi megállapodásokkal, de az ország saját alkotmányával is
ellentétesek.
    
    Az Amnesty International évente átlagosan 100 újabb kelet-német
politikai foglyot vesz nyilvántartásba, akiknek zömét azért ítélték
el, mert vagy illegálisan megkísérelték elhagyni az országot, vagy
konokul kérvényezték kivándorlásuk hivatalos engedélyezését. A
berlini fal 1961-es megépítése óta a nemzetközi emberi jogi
szervezet 188 olyan személyről értesült, akit menekülésközben a
kelet-német határőrök agyonlőttek. A jelentés ugyanakkor rámutat:
éppen az általános titkolózás miatt valószínű, hogy ezek a
számadatok jóval magasabbak.
    
    Az Amnesty International közli; jóllehet 1987-ben az amnesztia
keretében az összes ismert politikai foglyot szabadon engedték,
azóta hasonló okokból újabb letartóztatásokat hajtottak végre.
    
    A dokumentum a továbbiakban párhuzamot von a kelet-német
alkotmányból, illetve az NDK által is aláírt polgári és politikai
jogok nemzetközi egyezségokmányából Kelet-Berlinre háruló
kötelezettségek és a tényleges gyakorlat között.
    
    Az Amnesty International rámutat: a nemzetközi egyezségokmány
szerint néhány, szigorúan körülhatárolt esetet kivéve alapvetően
biztosítani kell a kivándorlás szabadságát.
    
    A kelet-német alkotmányban az emigrálás meg sincs említve. Ráadásul
azok, akik illegálisan megkísérlik elhagyni az országot, azon
túlmenően, hogy életüket kockáztatják, elfogásuk esetén még annak
is ki vannak téve, hogy kémkedés címén emelnek vádat ellenük. A
kelet-német hatóságok - olvasható a dokumentumban - ezekben az
esetekben gyakran még azt sem tudják bizonyítani, hogy az illetőnek
akárcsak szándékában állt volna titkos információk továbbadása. De
kémkedés, sőt hazaárulás címén büntetik azokat is, akik a
szólásszabadság jogával próbálnak meg élni Kelet-Németországban.
    
    Azok is hasonló elbánásra számíthatnak, akik valamelyik nemzetközi
szervezetet, például az Amnesty Internationalt kérik fel ügyükben a
közbenjárásra.
    
    A jelentésből kitűnik, hogy a politikai foglyokkal még a
börtönökben is keményebben bánnak, mint a köztörvényesekkel.
    
    Az Amnesty International dokumentuma beszámol arról is, hogy a
szervezet megpróbálta a kelet-berlini illetékesekkel közölni az
emberi jogsértésekkel kapcsolatos aggodalmait, azok azonban nem
hajlandók tárgyalni vele, vagy tájékoztatást nyújtani neki.
    
    A sztereotip válasz az Amnesty Internationalnek kereséseire: Kelet-
Németországban nincsenek politikai foglyok. +++


1989. január 25., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

149-77o Szabó Ferenc: Torpedó és a Bumm játékkal kapcsolatban, szeretne résztvenni. 185-385: A tele-lotto huzási időpontját mindig ki szokták irni, most nem miért, ne csinálják ezt a zsákbamacska módszert, mert nem ülhetnek egész nap a tv előtt 28-294 Debrecen István u. 77.: Nagyon jó a műsor. - Szüksége volna, egy menekült hölgyre v. asszonyra, tudnak-e ebbe segiteni, a háztartása ellátására (129-745) 346-392 A Torpedó játékban szeretne játszani.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD