|
|
 |
|
 |
KGB - Krjucskov-interjú (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. június 25. vasárnap (MTI-tud) - A szovjet állambiztonsági szolgálat történetében először adott a szervezet elnöke televíziós interjút. Vlagyimir Krjucskovról, az Állambiztonsági Bizottság (KGB) elnökéről egyebek között kiderült, hogy magyarul is jól tud. A Novosztyi sajtóügynökség munkatársa által készített interjút szombat éjszaka sugározta a szovjet televízió ,,Éjfél előtt - éjfél után,, című népszerű magazinműsora.
A 65 éves Vlagyimir Krjucskov a nyilvánosság előtt szinte
teljesen ismeretlen volt, aminek az volt az oka, hogy hosszú ideig a
szovjet felderítés, hírszerzés vezetője volt. Első - és saját
reményei szerint nem utolsó - televíziós szereplésével szeretné
elősegíteni, hogy a KGB-ről valós kép alakuljon ki a közvéleményben,
s az emberek világosan megismerjék a szervezet céljait, feladatait.
A KGB nem jótékonysági intézmény, fő feladata a törvénysértések
elleni harc. A bizottság egyik tevékenységi területe a felderítés,
hírszerzés, mégha erről korábban a nyilvánosság előtt nemigen esett
is szó. Ehhez a munkához szorosan kapcsolódik az elhárítás munkája.
Ugyancsak a KGB feladatköre a határvédelem, a csempészés és a
terrorizmus elleni küzdelem. Ez utóbbiakban - tette hozzá Krjucskov
- készek együttműködni minden hasonló külföldi szervezettel.
Kitért az interjú azokra az éles kritikai megjegyzésekre,
amelyek a KGB-ről a Népi Küldöttek Kongresszusán hangzottak el.
Jurij Vlaszov egykori súlyemelő világbajnok szavaihoz hasonló
élességű bírálat nyilvánosan még sosem érkezett a KGB címére -
mondta Krjucskov, nem titkolva, hogy nem fogadta kitörő örömmel
Vlaszov megjegyzéseit. Bár nem tartja a Vlaszov által felrajzolt
képet objektívnak, de meg lehet érteni a küldött indulatait - tette
hozzá az elnök.
A párt és az állambiztonsági szervezet története korántsem
töretlen. Az állambiztonság szervei játszottak negatív szerepet
ebben a történetben, sőt valamikor a legaktívabban működtek közre a
szocialista törvényesség megsértésében. A képhez azonban
hozzátartozik - folytatta Krjucskov -, hogy ,,csekisták,, ezrei
bűnhődtek azért, mert nem voltak hajlandók csatlakozni a
törvénysértésekhez. Sokan közülük ezért életükkel fizettek. Vlaszov
a harmincas, negyvenes éveket, és az ötvenes évek elejét jellemző
gyakorlatból ítélt, pedig azóta nagyot változott a helyzet - mondta
a KGB elnöke. (folyt.)
1989. június 25., vasárnap 12:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|