|
|
 |
|
 |
Budapesti pártaktiva (1. rész)
|
1989. január 14., szombat - A fővárosi pártélet helyzetéről, a pártmozgalom aktuális feladatairól való közös gondolkodásra hívták össze szombaton a budapesti pártaktivát, amelyen értékelték az országos pártértekezlet óta végzett tevékenységet is. Az értekezlet munkájában részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke.
Az MSZMP Budapesti Bizottsága Politikai Propaganda és Művelődési
Központjában megrendezett tanácskozáson Barabás János, a Budapesti
Pártbizottság titkára köszöntötte a mintegy 600 részvevőt: a
fővárosi és a kerületi pártbizottságok képviselőit, a KISZ Budapesti
Bizottságának tagjait, a társadalmi és tömegszervezetek azon
vezetőit, akik a pártbizottság üléseinek is állandó meghívottjai.
Elmondta: az ezentúl évente megrendezendő tanácskozás cselekvésre,
tettekre kívánja serkenteni a főváros mintegy 2OO ezres
párttagságát, segítséget adva ahhoz, hogy a megújulási folyamatnak
ki-ki a saját munkahelyén dolgozva váljon részesévé.
A tanácskozáson Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első
titkára tartott vitaindítót. Előljáróban emlékeztetett arra, hogy
gazdasági változásaiban, társadalmi mozgásában, politikai
sorsfordulójában jelentős esztendő volt 1988, s robbanás közeli volt
az elmúlt hét, mert az áremelkedések hatására feszültebb lett a
hangulat a fővárosban. Igen sok réteg helyzete a tűrés - egyeseké az
elviselhetőség - határáig jutott. A városban kényelmesebb az élet,
de drágább is - tette hozzá. A pótlólagos jövedelem megszerzésére
kevesebb a lehetőség. Kijelentette: nem tartható fenn tartósan az az
állapot, hogy az intézkedések a főváros lakosságát erőteljesebben
súútják, mint az ország egészét. Budapesten viszonylag nyugalmas
munka folyt, végezte mindenki a dolgát, s közben mondta a
véleményét. Ez természetes, azonban a pártbizottság azzal nem tud
azonosulni, hogy sokan a megalapozott kritikájukat, a jogos
felvetéseiket nem a megoldás menetében, hanem attól eltérő módon
kívánják felszínre hozni. Nem tud azonosulni egész tevékenységet
beszüntető sztrájkokkal, a tömeges munkabeszüntetéssel, vagy egy-egy
általános, mindenkire kiterjedő azonos mértékű béremeléssel. Az
inflációs folyamatot lehet gerjeszteni, de látni kell, hol a vége. A
kormánytól következetes magatartást, megfelelő szociális
körültekintést vár el a párttagság.
A közmegegyezésről szólva kifejtette: nehéz megteremteni e nehéz
időszakban. Társadalmi összefogás kell adott feladatra, stratégiai
célra, hosszabb vagy rövidebb távra, minél több csoporttal.
(folyt.köv.)
1989. január 14., szombat 21:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapesti pártaktiva (2. rész)
|
Döntő kérdés, hogy a párt máris keresse a gazdasági reformokban
érdekelt munkásköröket, számoljon a valóban érdekvédelmi, harcos
szakszervezeti mozgalom megjelenésével.
A stabilizáció és a kibontakozás terheinek viselése körül
feszülő ellentmondásról elmondta: egyértelmű, hogy a teher a
társadalomra hárul, de nem közömbösek az arányok a költségvetés és a
vállalatok, a gazdaság és a lakosság között. A teherelosztásban is
csak a differenciáltság vezethez összefogásra.
Jassó Mihály szólt arról is: az MSZMP ismerte fel és fejezte ki
először az érdekek, a nézetek, az ideológia politikai pluralizmusát.
Most mégis úgy tűnik, hogy mint politikai kategóriát, a párt nem
volt képes megfelelően kezelni. Az intézményrendszer átalakulásában
is tagadhatatlanul a párt járt az élen, kifejezve megreformálásának
szükségességét. A társadalmi vitákon keresztül végbemenő
reformfolyamatban rendszeresen szóba kerül a párt és a hatalom, a
hatalom megosztásának kérdése. Ez utóbbiról leszögezte: a hatalom
funkciójának gyakorlását kell ez alatt érteni. A párt a hatalom
megosztását, feldarabolását, a hatalmi harcot nem tartja
időszerűnek, hanem demokratikusan több lábra kell állítani. Nem igaz
az a vád, hogy a párt tehetetlenül szemléli az eseményeket, s a
gyors mozgással nem tudja hova tenni az elméleti szocializmus-képet.
Úgy fogalmazott: lehet, hogy ez a kép több ember felfogásában,
nézetrendszerében törést szenvedett, de attól a szocializmust, mint
társadalmi célt nem vagyunk hajlandók feladni. Ma nem lehet
programként vágyálmokat festeni, viszont kötelezettsége a pártnak,
hogy a napi politikai folyamatokról véleményt formáljon. A
felgyorsult társadalmi közéletiségben valamennyi reformfolyamat
erősítésével együtt sem lehet működő mechanizmusokat megbénítani. Az
első titkár felhívta a figyelmet arra, hogy a reform, a megújulás
címszavával nem lehet szétszedni olyan alapintézményeket, mint a
Parlament, a tanácsok, a KISZ vagy a szakszervezet.
Ezt követően a főváros gazdasági állapotát jellemezve elmondta:
javult a belső egyensúlyi helyzet, s mivel nem hiusult meg a
tervezett piacépítés, a liberalizáció, folytatható a kormányprogram.
A helyzet javulásához jelentősen hozzájárulnak a fővárosi
gazdálkodók. Az adórendszerek zavarokkal, de működnek. A személyi
jövedelemadó azonban visszafogja a teljesítményeket. A vállalatok
pénz szűkében nem képesek fejleszteni. (folyt.köv.)
1989. január 14., szombat 21:45
|
Vissza »
|
|
Budapesti pártaktiva (3. rész)
|
A főváros gazdasági életében bekövetkezett változások közül
kiemelte, hogy sok nagyvállalat elindult a szerkezetátalakítás
útján, részvénytársaságok, kft-k és más új gazdálkodási egységek
alakulnak. Problémásnak minősítette azt, hogy az átszerveződésben
kevés a külföldi tőkebevonás. Hozzátette: vélhetően a vezetők
külföldi látogatásai, valamint a társasági törvény és az egységes
vállalkozói nyereségadó bevezetése nyomán e területen bizonyos
élénkülés következik be. A budapesti ipar egyik ellentmondásaként
említette a KGST-vel folytatott kereskedelmet, ezen belül is a
szovjet export kérdését. Gondot okoz ugyanakkor a vállalati
tevékenységben - a terhek miatt - a fejlett tőkés országokkal való
gazdasági együttműködés is.
Jelentős esztendő volt 1988 a várospolitikában. A fővárosi
költségvetés belső tartalékai kimerültek, a fejlesztési lehetőségek
csökkentek. Folyamatosan romlik a lakásellátás is annak ellenére,
hogy az elmúlt évben 5O ezer család költözhetett új otthonba, s 28
ezer lakást újítottak fel. Az idei feladatok közül a legfontosabb
Budapest üzemeltetésének zavartalan biztosítása: valamennyi
beruházás-fejlesztés e célt szolgálja.
A fővárosi pártmozgalommal kapcsolatban az első titkár
meggyőződését fejezte ki: a kommunisták, a pártszervezetek tevékeny
részesei a párt megújulási folyamatának: tartalmi munkájukkal,
munkamódszereikkel, változatos formákkal járultak hozzá a
megújuláshoz. Szaporodtak a vitafórumok, s bár jelentősen növekedett
az alapszervezeti munka önállósága, tájékoztatókkal segítették a
kommunisták eligazodását. A mozgalomnak van cselekvési programja a
gazdaságra, a társadalmi reformra, a párt megújulására - szögezte le
az előadó. Szükség van tehát a pártban a konkrét cselekvésre, a
helyzetelemzésre, a párbeszéd kialakítására. Feladata a pártnak a
társadalomban megjelenő tényezőkkel kapcsolatot teremteni. Nem más
pártot kell szervezni, hanem a meglévőt kell erősebbé, vitaképesebbé
tenni. Az MSZMP-nek a reformfolyamat élére kell állnia, s aktív
részesévé kell válnia a politikai és társadalmi vitáknak, a közéleti
tevékenységnek.
Jassó Mihály végül kijelentette: egy párt nem mondhat le arról,
hogy ifjúsági szervezete legyen. A fővárosi fiatalokban megvan az
igény arra, hogy a KISZ soraiban nevelődjenek párttagokká.
Az előadást követő vitában felszólalt Németh Miklós. (Beszédét
korábbi hírünkben kiadtuk.) (folyt.köv.)
1989. január 14., szombat 21:53
|
Vissza »
|
|
Budapesti pártaktiva (4. rész)
|
Az egész napos, rendkívül élénk eszmecserén ötvenen szólaltak
fel, tolmácsolva alapszervezetük kommunistáinak véleményét is.
Többen felhívták a figyelmet arra, hogy gazdasági megalapozottság
nélkül nem lehet társadalmi reformot erőltetni. A gazdaságban két
alapvető körülmény okoz feszültséget: jelen van a társadalmi,
politikai megújulás által indokolt változtatások folyamata a
gazdasági reformban, ugyanakkor az ország adósságállománya, a
költségvetésének kritikus állapotából származó konfliktust feloldó
kényszerintézkedések sora. A felszólalók sürgették a mindennapok
főbb politikai kérdéseiben a világos, határozott, rugalmasan
továbbfejlesztett állásfoglalást. Hangsúlyozták: a pártnak a
konfliktushelyzetekben szüksége van programra, amelynek tartalmát új
konkrétsággal kell megtölteni. Meggyőződésüknek adtak hangot azzal
kapcsolatban is, hogy a párt nem fél a felelős, népben, nemzetben
gondolkodó erőként létező szerveződésekkel folytatandó párbeszédtől,
a nyílt vitától.
A munkások képviselői felvetették azt is, hogy az üzemi
dolgozókat nem lehet csak ,,barikádépítésre,, alkalmazni, a politika
alakításának cselekvő részeseivé kell őket. Miként megfogalmazták:
ne kárhoztassuk passzivitásra a munkásokat, mert a megújulás nem
történhet meg nélkülük. Szóltak arról is, hogy bár gondolatszabadság
van, mindenki kinyilvánithatja eltérő véleményét, alapvető
kérdésekben szükséges az egység. Az üzemekben is egyre nehezebben
viselik el, hogy fontos kérdésekben eltérő nyilatkozatok látnak
napvilágot felelős vezetők szájából.
Rendkívül nagy szerepe van a pártszervezeteknek a közélet
formálásában - fogalmazták meg többen. Mind több helyen hallani,
hogy a párt elvesztette reagálóképességét az események sodrásában. A
párttagok egyre bátortalanabbul tudnak a környezetükben felvetődő
kérdésekre válaszolni.
A vitában is szóba került a legutóbbi áremelés, amellyel
kapcsolatban kifejtették: nem a teljesítmények nélküli
bérfejlesztéssel, munkabeszüntetéssel kell erre reagálni, hanem
komolyan kell venni a tisztességes, jó minőségű munka
megkövetelését, a feltételek biztosítását, mert ez utóbbi még nem
megoldott. A gazdaságban fontos feladat, hogy közelítsen a termék
értéke és annak ára. A politikai munkánál is ez a követelmény: a
politikai tevékenység értékének megfelelően legyen elismerve.
(folyt.köv.)
1989. január 14., szombat 22:14
|
Vissza »
|
|
Budapesti pártaktiva (5. rész)
|
Javaslatként hangzott el: az MSZMP minél előbb alakítsa ki a
maga politikai platformját - legalább is alapelveiben - az
alternatív szerveződésekkel, mert a velük folytatott vitákban így
tud versenyképes lenni. A párt és a hatalom összefüggéséről
elhangzott, hogy olyan reflexek kezdenek kialakulni, amelyek
súlyosabbnak ítélik az alternatív szerveződések jelenlétét, mint
amilyenek valójában. Felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző
intézmények elleni támadásokkal szemben politikai, s nem
adminisztratív eszközökkel kell fellépni. Megerősítették azt az
álláspontot, hogy a politikai pluralizmussal az MSZMP is csak
nyerhet.
A vitából is kitűnt: romlott a párttagság közhangulata az utóbbi
időben. A felszólalók tolmácsolták a kommunisták azon kívánságát,
hogy alapvető kérdésekben egyértelmű eligazítást kapjanak.
Hangoztatták azt is, hogy a kialakult helyzet előidézőit
felelősségre kell vonni, végére kell járni a párt erkölcsi
megtisztulásának. E tekintetben nagy teher nehezedik a
pártmozgalomra.
Kollektiváik véleményét hangoztatva többen elmondták: a
gyárakban dolgozók nem értenek egyet az SZMT-k kezdeményezéseivel,
hogy figyelmeztető munkabeszüntetéseket szerveznek. A sztrájk
következményei a munkásokra hárulnak, csakúgy, mintha az ország
súlyosabb gazdasági helyzetbe kerül. A fiatalokhoz szóló üzenetként
értékelhető az a kijelentés, miszerint ifjúság nélkül nem lesz
szocializmus. A pártnak tehát át kell gondolnia ifjúságpolitikája
körvonalait, a korosztályi problémákat is figyelembe véve.
Az aktiva végén Jassó Mihály foglalta össze a vitát, bejelentve:
a résztvevők nyílt levélben fordulnak a főváros kommunistáihoz,
lakosságához, hogy a pártszervezetek tartsanak helyi nyilvános
tanácskozásokat. (MTI)
1989. január 14., szombat 22:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|