Rendszerváltás és az MTI

	Amerikai-magyar szakszervezeti kapcsolatok
Washington, 1989. január 13. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Amerikai szakszervezeti vezetők egy küldöttsége a közelmúltban tanulmányúton volt Magyarországon. Az amerikai küldöttség felajánlotta segítségét az igazi szabad szakszervezetek létrehozásához. Erről szól munkaügyi rovatvezetőnk következő jelentése: - David Dorn, az amerikai tanárok szövetségének egyik vezető tagja is részt vett ezen az úton. Elmondta, hogy a magyar tanárok szakszervezetének tagjai elhalmozták őket kérdésekkel. Nem grandiózus, világot megváltó politikai kérdésekkel, hanem praktikus, kreatív problémákkal, amelyek arra irányulnak, hogy hogyan kellene megszervezni a tanárok és tanítók szabad szakszervezetét. Olyan kérdéseket kaptak például, hogy milyen fajta szakszervezeti kiadványokkal lehetne elősegíteni ezt; hogyan lehetne megállapítani és beszedni a tagoktól a tagdíjat; az amerikai szakszervezet hogyan reprezentálja tagjait, amikor az újabb szerződéseket kiharcolják a munkaadóktól; az amerikai szakszervezetek hogyan képviselik egyes tagjaikat a munkával kapcsolatos vitás kérdésekben. Magyarországon négy évtizede ismeretlen fogalom a valóban szabad szakszervezet. Emiatt az elégedetlenség egyre nő a magyar tanárok, és általában ~a munkavállalók körében. Amerikai szakszervezeti vezetők értesülése szerint eddig legalább 150 ezer munkavállaló lépett ki a kormány által irányított úgynevezett hivatalos szakszervezetekből. Május óta öt kisebb, de már nem a kormány által irányított szakszervezet alakult Magyarországon. Egyelőre a kormányzat habozik, és úgy tűnik, hogy nincs még kialakult politikája ezekkel a szervezetekkel kapcsolatban. David Dorn szerint a magyar kormányzat részéről tapasztalható engedékenység annak a következménye csak, hogy ezek az új szakszervezetek egyelőre nem nagy taglétszámúak, és eddig még nem alakultak igazi munkás szakszervezetek, amelyek a tömegeket képviselik. Hozzátette, az új szakszervezetek vezetői szerint az engedékenység egyik oka az is, hogy az ország komoly gazdasági problémákkal küzd. Magyarországon kifejtették az amerikai küldöttségnek, hogy a kormány azért is engedélyezi ezeknek a csoportoknak a működését, mert nagyon szeretnék, ha a Nyugat pozitívan értékelné a jelenlegi rendszert, félelem nélkül eszközölnének a kapitalisták újabb befektetéseket, és adnának újabb hiteleket Magyarországnak. Az amerikai delegáció tagjai annak a félelmüknek adtak kifejezést, hogy az új szakszervezetek esetleges tömegbázisa és sikere nyomán majd megszűnik a kormányzat enyhe magatartása. David Dorn rámutatott arra, hogy a kormány magatartásának igazi próbája akkor lesz, amikor ezek a szabad szakszervezetek az egész országban alapszerveket létesítenek és képesek lesznek egy általános sztrájk vagy tüntetés megszervezésére. A kérdés az, hogy ha erre is sor kerülne, akkor is engedélyezik-e majd a szabad szakszervezetek működését. Az amerikai küldöttség véleménye szerint ennek ,a tevékenységnek a megvalósításához még sok időre van szükség. David Dorn közölte: az amerikai szakszervezetek készek arra, hogy segítsék a szabad magyar szakszervezeteket ennek a célnak az eléréséhez. Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés idei első ülésszaka két nagyon fontos törvénytervezetet hagyott jóvá. Mint Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter is kijelentette: az új törvények a politikai csoportosulások szabályszerű megalakításának alapjait képezik. Az MSZMP elvileg augusztustól engedélyezi a többpártrendszert. Tudósítónk, David McEllery erről és az ebben rejlő lehetőségekről beszélgetett a connecticuti egyetem politikai tudományok tanszékének magyar származású professzorával, Tőkés Rudolffal. A következő néhány percben a Tőkés professzorral készített angol nyelvű interjú legérdekesebb részeit ismertetjük. - Az amerikai riporter Tőkés Rudolfhoz intézett első kérdése az volt, hogy mi a jelentősége a szerdán elfogadott magyar törvényjavaslatnak. A professzor rámutatott: a Grósz Károly vezette kommunista párt a hatalommegosztást minden bizonnyal úgy képzeli, hogy a kommunisták megtartsák abszolút vétójogukat a számukra legfontosabb politikai területeken. A gazdasági kulcskérdésekben való döntés, a bel- és külpolitika, a nemzetbiztonság, valamint a honvédelem továbbra is a párt privilégiuma marad. (folyt.) 1989. január 13., péntek
Vissza » Folytatásokkal »