Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 12.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
A Független Jogászfórum (Krassó György, SZER)

A jog értéke minimálisra csökkent a társadalom szemében. A történelmi zsákutcából csak a demokrácia megteremtésével lehet kijutni, de a reformokról szóló szavak a reformellenes erők törekvéseinek elkendőzését is szolgálják. A demokratikus jogállam megteremtéséhez a társadalom egészének aktív közreműködése és ellenőrzése szükséges. A Független Jogászfórum erre kíván módot nyújtani.

Interjúk


London, 1989. január 12. (BBC, Esti Panoráma) - Hogyan értékelik a
magyarországi független csoportok az új törvényt? - ezzel
kapcsolatban tegnap már interjút sugároztunk a Magyar Demokrata
Fórum, az Inconnu független művészeti csoport, a Kisgazdapárt és a
Szociáldemokrata Párt képviselőivel.
    
    Ma délután telefonon felhívtam a Fidesztől Fodor Gábort, a Szabad
Demokraták Szövetségétől pedig Eörsi Jánost. Először Fodor Gábortól
kérdeztem, hogyan vélekedik az új törvényről, amely teret ad az
MSZMP-n kívüli szervezeteknek.
    
    - Lehetővé teszi más szervezeteknek a működését is - de hát a
leglényegesebb kérdésben, ami a társadalmat már hónapok óta
izgatja, ez az egypártrendszer, többpártrendszer kérdése, illetve
lehet-e pártokat alapítani Magyarországon? - ebben a kérdésben
igazából a törvény nem sokat mond.
    
    Én ezt nagy fogyatékosságának és hibának tartom. Végül is azt a
szöveget fogadták el - az eredeti verziót, vagyis, amit a kormány
előterjesztett - és amely azt mondja, hogy egy párttörvényben fog a
későbbiekben intézkedni a pártokról. Egyáltalán nem tartom helyes
megoldásnak az egyesülési törvényt. Másként kellett volna
szabályozni ezt a kérdést - ugyanis nem kíván sok szabályozást, és
különösebb szabályozást. Illetve: ki kellett mondani ezt - hogy
lehetőség van a pártok alapítására is - és a pártokat is
végeredményben egyesületként kellene kezelni - nem pedig külön jogi
fogalomként.
    
    Apró tisztázatlanságok is vannak ebben a törvényben. Viszont
kiderült, hogy a különböző hozzászólásokból - amik nem pusztán a
párt szempontjából, hanem más egyesületek és más típusú szervezetek
működése szempontjából vizsgálták - hogy vannak azért apró
fogyatékosságai.
    
    Mindenesetre az előbb elmondott súlyos problémájával - vagyis
azzal, hogy igazából ez a törvény nem mert állást foglalni, és nem
mert zöld utat adni a többpártrendszer kifejlődésének
Magyarországon, hanem továbbra is haladékot adott az uralmon lévő
pártnak és a kormányzó szerveknek, illetve a hatalmi elitnek arra,
hogy valahogy próbálja befolyásolni a későbbiekben a maga szájíze
szerint ezeket a politikai folyamatokat - tehát emellett a súlyos
fogyatékossága mellett, és apró fogyatékosságait is nézve,
egyébként - mindenképpen úgy érzem, hogy itt egy aprócska, de
előre- lépés volt ez a törvény.
    
    Előrelépés volt ahhoz a tervezethez, ami eredetileg a társadalmi
vitára került, ahhoz képest elég komoly előrelépés volt mind a
gyülekezési, mind az egyesülési részében, hiszen ott - mondhatni -
hogy a 30-as évekre emlékeztető jogszabályok voltak ezek, most
kikerültek a törvényből. Viszont nem mondhatnám azt, hogy ez a
törvény olyan, mint amilyen lehetne - tehát nem is olyan jó.
    
    Mindenképp egy kompromisszumos megoldást tükröz - mondhatnánk, hogy
tükrözi az ország jelenlegi állapotát: sajnos, hogy egy ilyen
törvényt volt képes megalkotni.
    
    - Fodor Gábort a Fidesz választmányi tagját hallották.
    
    És hogyan értékeli az új fejleményt Eörsi János, a Szabad
Demokraták Szövetségének tagja?
    
    - A szervezet alapjában véve pozitívnak értékeli a két új törvényt
- illetve most, ha az egyesülési törvényről van szó, akkor azt a
törvényt - mert valóban arról van szó, hogy jogi kereteket biztosít
független politikai kezdeményezések és politikai tevékenység
számára.
    
    A tervezet, amelyet a kormány benyújtott, az az úgynevezett
társadalmi viták hatására - és többek között a mi állásfoglalásunk
hatására is - sokat módosult, és sokkal jobb lesz, mint korábban
volt. Egy-két kitételtől eltekintve egyetértünk vele.
    
    - Melyek azok a kitételek, melyekkel nem értenek egyet?
    
    - Az egyik kitétel - ami egyébként az Országgyűlésen is fölmerült
és vita tárgyát képezte -, az az, hogy a pártokat kivették a -
részben kivették - törvény hatálya alól, és egy külön párttörvényt
fognak megalkotni. Ugyanis egyetértünk azzal, és természetesnek
tartjuk, hogy a politikai pártok működése (...) tehát a külső
támogatást azt külön kell szabályozni. Ez más országokban is így
van, azonban itt nemcsak erről van szó, hanem a nyilvántartásba
vételről is szó van, amely által becsempészhetnek bizonyos program
felülvizsgáló eljárást a nyilvántartásba vételi procedúrába.
    
    A működésre vonatkozóan is láthatatlan, hogy mi lesz a
párttörvényben természetesen azt nem tudjuk. Tehát a nyilvántartás
és a működés kérdése tekintetében a törvény az nem tesz különbséget
párt és más társadalmi szervezet között. Ez az egyik kifogásunk és
ellenvetésünk.
    
    Aztán vannak ilyen apróbb kifogások - az egyik például az, ami
minket is érinthet - reméljük persze, hogy nem fog érinteni - hogy
nincsen határidő megállapítva arra vonatkozóan, hogy mennyi idő
alatt kell egy társadalmi szervezetet a bíróságnak bejegyeznie?
    
    Ott az a kitétel van, hogy soron kívül kell megvizsgálni a
nyilvántartásba vételi kérelmet. Most annak a veszélye áll fönn -
nem feltétlenül a mi esetünkben, hanem más esetekben is -, hogy
valamilyen szervezetnek a nyilvántartásba vételi kérelmét az idők
végezetéig elhúzzák.
    
    A további kifogásunk az, hogy az úgynevezett külön jogszabály
alapján létesített társadalmi szervezetek, továbbra is a régi
szabályok szerint működnek. Most ezek tulajdonképpen a társadalom
egy csoportját - köztük a Munkásőrséget például, mert az is
társadalmi szervezetnek számít - kiemelik a törvény hatálya alól.
    
    Egyébként ezt a Munkásőrségre vonatkozóan ezt meg is értem, mert ha
ezt nem tennék, akkor működése a törvénynek a második paragrafusába
ütközne, amely szerint társadalmi szervezet a fegyveres szervezet
nem lehet.
    
    Tehát ezek a főbb kifogásaim már az egyesülési joggal kapcsolatban.
    
    A gyülekezési joggal kapcsolatban pedig az egyik az, hogy az
Országháznál nem lehet tüntetést vagy felvonulást tartani -, ezt
abszurdnak tartjuk, és az is furcsa, hogy amennyiben a rendőrség a
tüntetés megtartását betiltó határozatot hoz, és a bíróság úgy
ítélkezik, hogy ez jogtalan volt ez rendőrségi határozat, akkor
további jogorvoslatnak nincs lehetősége.
    
    Ezért mi azt fogjuk javasolni - nem tudjuk hogy, természetesen,
hogy milyen hatása lesz ennek a javaslatnak - hogy a Legfelsőbb
Bíróság egy olyan állásfoglalást adjon ki, hogy ilyen esetekben a
tüntetés szervezője az polgári peres eljárást indíthasson a kárának
a megtérítésére.
    
    - Eörsi János - köszönöm szépen.
    
    A Szabad Demokraták Szövetségének tagja nyilatkozott az új
gyülekezési és egyesülési törvényről. +++


1989. január 12., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD