Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 12.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
A Független Jogászfórum (Krassó György, SZER)

A jog értéke minimálisra csökkent a társadalom szemében. A történelmi zsákutcából csak a demokrácia megteremtésével lehet kijutni, de a reformokról szóló szavak a reformellenes erők törekvéseinek elkendőzését is szolgálják. A demokratikus jogállam megteremtéséhez a társadalom egészének aktív közreműködése és ellenőrzése szükséges. A Független Jogászfórum erre kíván módot nyújtani.

A magyar jogrendszer átalakítása - 1. folyt.

A választójogi tervezetet elsodorták az események. Nyilvánvalóan
másképpen kell lebonyolítani a választásokat, ha pártok is
indulhatnak. 1988-ban még csak két szövegtervezet között
tapasztalhattunk ilyen ellentmondást. Képzeljük el azt a helyzetet,
hogy az év végére - Pozsgay Imre előrejelzése szerint - közel 20
törvénytervezet szövege fog a szakmai és laikus szervezetek között
keringeni.
    
    Ugyanakkor az új alkotmány munkálatai és vitái is keresztezik ezt a
sokváltozós hálót. Nem nehéz megjövendölni, hogy ebből még az
alkotmányjogászok számára is áttekinthetetlen helyzet jön létre.
    
    Véleményem szerint a bajokat a politikai és alkotmányjogi kérdések
összekeverése okozza. Az alkotmány szövege nem szakmai ügy.
    
    Erről is kétségeim vannak, amikor a magyar sajtóban azt olvasom,
hogy 10 tudományos munkabizottság hozzálátott az alkotmány
felülvizsgálatához, és az Igazságügyi Minisztérium máris egy
alkotmányjavaslattal állt elő. Az alapelvek még tisztázatlanok, de
a részlet-elgondolások már megvannak?
    
    
A logika ugyanaz, mint az elvetélt törvényjavaslatoknál.
    
    Ugyanakkor, mire az új alkotmány az Országgyűlés elé kerül, ennek a
lejártatott intézménynek már nem lesz elegendő tekintélye a
meggyőző, legitimáló gesztushoz: az alkotmány kibocsátásához.
    
    De mi az oka ennek az erőltetett menetnek? A legfontosabb
magyarázat talán az, hogy a párt reformhirdetői sem tudnak
szembenézni az új politikai helyzet kihívásaival, követelményeivel
és az új szervezetek térfoglalásával.
    
    De a törvénykezési játszma nemcsak időhúzás. Az apparátus számára a
hosszú távú törvények a stabilitás érzetét keltik, és megnyugtató,
hogy a szabadságjogokról folytatott vitákat eddig még a közvélemény
is pozitívan fogadta.
    
    Ugyanakkor: ha a részkérdésekben elérhető valamiféle látszólagos
egyezség, akkor az alkotmány szövegezésénél ezekből a részelemekből
lehet kiindulni, és a törvényeket építőkockaként lehet
felhasználni.
    
    Ez az építmény azonban könnyen összeroskadhat. A valódi rendezésnek
nem a politikai látszatstabilitás megőrzésére kellene törekednie,
hanem az alaptörvény demokratikus elfogadásához kellene
feltételeket teremteni.
    
    A mai helyzet alapeleme, hogy az új, független szervezetek -
rendezetlen jogi státuszuk miatt - nem vehetnek megfelelő súllyal
és befolyással részt az alkotmányjogi vitákban. Az Országgyűlés
felhatalmazása esetén a kormány rendeletek kibocsátásával
segíthetne ezen. Rövid úton engedélyezhetné az újonnan alakult
tömegszervezetek, pártok és szakszervezetek működését, és
biztosíthatná működésük technikai feltételeit.
    
    Az Országgyűlés felhatalmazása alapján a választójogi törvény
rendeleti módosítása biztosíthatná az új politikai szervezetek
számára a jelöltállítás lehetőségét a következő - ugyancsak
rendeletileg előrehozott - választásokon.
    
    Átmeneti helyzetben élünk, amelynek velejárója lehet a rendeleti
kormányzás. Ez a politikai helyzet szülte átmenetiség a közvélemény
előtt kellőképpen indokolja a rendeleti szabályozást - ha az
időleges hatályú rendeletek a demokratikus kibontakozást
szolgálják. A kérdés csak az, hogy valóban létezik-e a partnerségen
alapuló nemzeti megegyezés szándéka? Jogi és technikai megoldásokat
- meggyőződésem szerint - a törvénykezési színjáték kikerülésével
is lehet találni. +++


1989. január 11., szerda


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD