|
|
|
|
A jogállamiság alapjai
|
Budapest, 1989. január 12. csütörtök (MTI-Press) Az Országgyűlés decemberi ülésszakának folytatásaként két új törvényt fogadott el, szavazott meg a T. Ház. Bár az utóbbi időszakban, a legutóbbi másfél esztendőben megszokhattuk már legmagasabb törvényhozó testületünk munkájában a lényegi, vagy fogalmazzunk így: lényegretörő és érdemi tevékenységet, azaz a gyakorlati törvényhozást - e két most született törvény több a korábbiaknál. Törvény az egyesülésről és törvény a gyülekezésről. A jelenlegi, meglévő Alkotmányunkban deklarált jogok e két törvényi összefoglalója, az egyesülés és gyülekezés garanciáit tartalmazza. S e garanciák alapvető szabadságjogokra vonatkoznak. Arra hogy az ország állampolgárai saját meggyőződésük, igényük és akaratuk szerint szinte korlátlan módon és formában vehetnek részt a társadalom alakításában, érdekeink felszínre juttatásában, s ezek alapján a politika arculatának demokratikus változtatásában. Tulajdonképpen napjaink evidenciáit fogalmazza meg a két törvény. Arról van szó ugyanis, hogy demokratizálódó társadalmunk mindennapjaiban egyre erőteljesebben hangot kap - nemcsak az elméletben, de a gyakorlatban is a - jogállamiságra való törekvés, a politikai intézményrendszer valóságos átalakítása és reformja. Jogállamiság. Gyakran elhangzott a kifejezés a Parlament mostani kétnapos ülésszakán, s a sajtóban is egyre inkább teret nyer ennek használata. A fogalom nem mindenki előtt tisztázott, így hát szükségszerű és hasznos volt Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter megfogalmazása: a jogállam olyan állam, amely felépítésében, működésében az állam és az állampolgár viszonyában az alkotmányosan megállapított elvekre épülő jogszabályok szerint jár el. Természetesen ennek feltételei vannak, alapvetően a jogokat deklaráló Alkotmány, s az annak alapján álló jogszabályok. Mint ismeretes a társadalom mozgásának feszültségei felemás döntésre kényszerítették a képviselőket: a jelenlegi Alkotmány figyelembevételével és módosításával, a készülő új Alkotmány szellemében kellett meghozni az új törvényeket. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|