Rendszerváltás és az MTI

	Tarifaemelés, vasútkorszerűsítés - a MÁV-vezérigazgató nyilatkozata (1. rész)
1989. január 12., csütörtök - MÁV vezérigazgatói értekezletet tartottak csütörtökön Győrött a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A vezérigazgatóság és a vidéki igazgatóságok vezetőit tájékoztatták a vendéglátók a teherszállítás korszerűsítésére, az üzemviteli munka javítására irányuló kutatásaikról. Az értekezlet munkájában részt vett Onozó György, a MÁV vezérigazgatója, s aktuális kérdésekről: a vasúti személyi fuvarozási tarifák 1989. február 1-jétől érvényes emeléséről, és az 1995-ös világkiállítással is összefüggő regionális fejlesztésekről adott nyilatkozatot az MTI munkatársának. Egyebek között elmondta, hogy a személyfuvarozási díjak átlagosan 30 százalékos emelését a vasúti közlekedés költségeinek növekedése tette szükségessé. Jelenleg az utazóközönség a menetdíjjal a személyszállítási költségeknek mindössze egyharmadát fizeti meg. A másik harmadot a költségvetés ártámogatásban, a hiányzó harmadot a vasút fedezi az áruszállítás nyereségéből. A költségvetés terhei tovább nem növelhetők, ugyanakkor a MÁV sem tudja fedezni belső erőforrásaiból a veszteségeket, hiszen csupán a személyszállítás költségei az elmúlt 6 évben 60 százalékkal emelkedtek. A dijemelésből származó vasúti bevételeknek így nem nyereségképző, hanem veszteségcsökkentő hatásuk lesz. A differencicált menetdijemelés révén a gyorsvonati közlekedés dijai kisebb mértékben emelkednek, a szociálpolitikai kedvezmények, illetve a MÁV által biztosított üzletpolitikai kedvezmények változatlanul érvényben maradnak. Mivel a dijemelés a vasútnak nem jelent többletbevételt, ezért elsősorban szervezési intézkedésekkel törekednek a szolgáltatások szinvonalának javítására. A tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy az emelés hatására változnak az utazási igények, szokások. A várható változásokhoz a legrövidebb időn belül kivánnak alkalmazkodni az igényekhez jobban igazodó, betartható menetrend készítésével. Ennek érdekében a menetrend-szerkesztésbe a helyi tanácsok közreműködésével az eddigieknél nagyobb mértékben bevonják a lakosságot. Emellett nagy gondot fordítanak arra is, hogy az utasforgalom alakulásának megfelelően történjen a járművek átcsoportosítása. (folyt.köv.) 1989. január 12., csütörtök 14:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tarifaemelés - vasútkorszerűsítés - a MÁV-vezérigazgató nyilatkozata (2. rész)
A regionális fejlesztésekről szólva Onozó György utalt a budapest-hegyeshalmi vasútvonal szerepére hazánk és a nyugateurópai országok közötti vasúti kapcsolatokban, illetve a kelet felé irányuló tranzitforgalomban. Emlékeztetett, hogy a folyamatban lévő rekonstrukció keretében a vasútvonal Budapest-Kelenföld-Tatabánya közötti szakaszának egy részét új nyomvonal-vezetéssel, továbbá egyebek között Biatorbágyon, Herceghalomban új állomások kiépítésével és a biatorbágyi viadukt kiiktatásával már korszerűsítették. Várhatóan az idén új nyomvonalra helyezik a Szárliget-Tatabánya közötti vonalszakasz egy részét. 1990-re befejeződik Tatabánya állomás rekonstrukciója. Ezzel megteremthetők a feltételek ahhoz, hogy a vonatok Budaörs-Herceghalom között óránként 120 kilométeres, Herceghalom és Tatabánya között óránként 140 kilométeres sebességgel közlekedjenek. A teljes rekonstrukció befejezését 1995-re, a világkiállítás évére tervezik. Ennek keretében egyebek között Szőny és Tata állomás felújitását, Szőny térségében ívkorrekció végrehajtását, továbbá még mintegy 60 kilométernyi vasúti pálya korszerűsítését irányozták elő. Ezzel megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy Budapest és Bécs között a vonatok elérjék az Intercity rendszerben közlekedő vonatok sebességét - mondotta végül a MÁV vezérigazgatója. (MTI) 1989. január 12., csütörtök 14:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »