Rendszerváltás és az MTI

	Egy elfelejtett népszámlálás (1. rész)
1989. január 12. csütörtök (MTI-Panoráma) - Népszámlálás kezdődött a héten a Szovjetunióban, az októberi forradalom után a hetedik. Azaz a nyolcadik, mert ha hivatalosan nem is, de hallgatólagosan már ,,rehabilitálták,, az elfelejtett - jobban mondva a történelemből kitörölt - népszámlálást. Azt, amelyet a szocialista forradalom győzelmének évében tartottak; 1937-ben, a nagy perek harmadik hulláma idején. A szovjet Állami Statisztikai Bizottság elnöke a mostani összeírást ismertető nemzetközi sajtótájékoztatóján megemlítette az 1937-es népszámlálást. Igaz olyan összefüggésben, hogy adatait ,,valamely, eddig fel nem derített okból megsemmisítették annak idején,,. A ,,fel nem derített okkal,, már több mint egy évvel ezelőtt foglalkozott a szovjet sajtó. 1987. decemberében a nyilvánosság élharcosának számító Ogonyok cimű hetilap próbálta eltüntetni a szovjet statisztika e fehér foltját. Az első népszámlálást - akkor még Szovjet-Oroszország volt az új társadalmat építő ország neve - 1920-ban tartották. A másodikat 1926-ban. Ezt követte az 1937-es, de ennek eredményeit nem ismerték el, ezért 1939-ben ismét összeírták a lakosságot. A még ma is oktatásra használt történelemkönyvek a harmincas évekből csak ez utóbbi népszámlálásról tudnak. A megtagadott népszámlálásnak tulajdonképpen egyetlen ,,bűne,, volt: lebonyolítói a tényeket, nem pedig a tévedhetetlen vezér elvárásait vették figyelembe Pedig Sztálin már 1934-ben, az SZK(b)P XVII. kongresszusán megfogalmazta azokat. Ekkor jelentette ki, hogy az ország lakossága 1933 végére elérte a 168 millió főt, tehát négy évvel később a lélekszám ennél kevesebb semmiképpen nem lehetett. A statisztikusok igazán bajban voltak: a Sztálin által említett adat jócskán eltért a valóságtól, még akkor is, ha az 1932-ben kezdődött pusztító éhínség áldozatait akkor kihagyták a halálozási rovatból. A statisztika a nagypolitika kellős közepébe került. 1934-ben ült össze a ,,győztesek konggresszusa,,: a pártban már elnémították a frakciókat, a ,,tévelygők,, megbánást tanusítottak (bár ezzel csak néhány évi haladékot nyertek), és az első ötéves terv idő előtti sikeres befejezésekor büszkén állapíthatták meg: a Szovjetunió agrárországból ipari ország lett. (folyt.) 1989. január 12., csütörtök 14:12
Vissza »

	Egy elfelejtett népszámlálás (2. rész)
Az iparosítás mindenütt nagyon nagy erőfeszítéseket követel, de azt, hogy a szovjet iparosítás valójában milyen áldozatokkal járt, még ma sem tudjuk. Ám még a rendelkezésre álló adatok is sokat mondanak. 1931-ben a Szovjetunió vásárolta fel a világon eladott gépek és berendezések egyharmadát. A következő években ez az arány tovább emelkedett, a világ exportjának majd felét tette ki. Fizetségként túl sok mindent nem adhatott, de szállítani tudott gabonát. Természetesen a belső ellátás rovására, amit aztán az 1932-es rendkivül rossz termése betetőzőtt. A gabonabegyűjtés az osztályharc fő színtere lett: becslések szerint az osztályellenségnek kikiáltott kulákság ellenállásának megtörésébe belehalt majd három millió ember. Arról pedig még becslés sincsen, hogy hány áldozata volt az éhínségnek. Az 1937-es népszámlálás a Sztálin által közölt adat fényében nagyon kényes politikai kérdés lett. Irányítója, Olimpij Kvitkin statisztikus, úgy tűnik, ezt nem értette meg, ezért életével fizetett 1939-ben, amikor a két évvel korábbi összeírás adatait megsemmisítették, s új népszámlálást tartottak. Ez viszont már Sztálin igazát bizonyította: kimondta, hogy 170 millió fő az ország lakossága A Központi Statisztikai Hivatal a hatvanas években úgy becsülte, hogy 163,8 millió ember élt 1937-ben a Szovjetunióban. Ha a számokat nézzük, akkor a rákövetkező két évben évente 3 millió fővel nőtt az ország lakossága. Éppen a tömeges kivégzések idején Alekszandr Szamszonov akadémikus, hadtörténész a közelmúltban meglepő adatokat tett közzé a II. világháború szovjet áldozatainak számáról. ,,A mai napig nem értem azt, hogy honnan vették a szovjet halottak 20 milliós számát. Ha csak egyszerű matematikai művelettel kivonjuk az 1939-es statisztikai adatokból az 1946-os népességnyilvántartási adatokat, akkor is jóval többet kapunk: 27 millió embert.,, Lehet, hogy a háborús áldozatok száma pontos? Ha az Ogonyok irását nézzük, akkor a rejtély megoldódik. A hiányzó hét millió ember életét minden jel szerint azokban a bizonyos 30-as években, a ma már ismert módon oltották ki. ,+++ Gózon István MTI-Panoráma 1989. január 12., csütörtök 14:19
Vissza »