Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 12.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
A Független Jogászfórum (Krassó György, SZER)

A jog értéke minimálisra csökkent a társadalom szemében. A történelmi zsákutcából csak a demokrácia megteremtésével lehet kijutni, de a reformokról szóló szavak a reformellenes erők törekvéseinek elkendőzését is szolgálják. A demokratikus jogállam megteremtéséhez a társadalom egészének aktív közreműködése és ellenőrzése szükséges. A Független Jogászfórum erre kíván módot nyújtani.

Tőkés konjunktúra-körkép 1. rész

1989. január 12.(MTI-Panoráma) - A fejlett tőkés országokban a
70-es évek eleje óta a legerősebb konjunktúra tapasztalható
jelenleg. Előrejelzések szerint a gazdasági fellendülés a következő
két évben is csak keveset veszít erejéből. Alaptalanok voltak tehát
az 1987. októberi tőzsdekrachot követően felerősödött aggodalmak,
hogy a nemzetközi értékpapírpiacokon bekövetkezett válság gazdasági
recessziót idézhet elő.

    Bár az ipari országokban a múlt év tavasza óta nem nő olyan
gyors ütemben az ipari termelés, mint korábban, mégis a beruházási
tevékenység általánosan erős növekedésében rejlik a konjunktúra
ereje immár huzamosabb ideje. Ez érvényes mind az Egyesült
Államokra, ahol a külgazdasági ösztönzések jelentős mértékben
hozzájárulnak a konjunktúrához, mind pedig Japánra és
Nyugat-Európára, ahol a belföldi kereslet a konjunktúra motorja. A
kapacitások kihasználtsága sok országban a 70-es évek végének
legutóbbi konjunktúra-ciklusához közeli és a foglalkoztatottak száma
is jelentősen megnőtt. Ugyanakkor a munkanélküliség Nyugat-Európában
- átlagosan csaknem 10 százalék - továbbra is magas.

    Az Egyesült Államokban 1988-ban a komor jóslatok ellenére a
gazdasági növekedés tovább folytatódott, és az 1982-ben kezdődött
fellendülés az eddigi leghosszabbnak számít. A nemzeti össztermék, a
GNP tavalyi 3 százalékos növekedése még magasabb is, mint az előző
években. A munkanélküliségi ráta 5,3 százalék, 14 év óta a
legalacsonyabb. Az infláció nem több 4,5 százaléknál. Változatlanul
magas azonban a kereskedelmi mérleg és a költségvetés deficitje. Az
amerikai gazdaság növekedése az idén is folytatódik, bár a második
félévre annak jelentékeny lelassulása valószínű. Éves átlagban 2,5
százalékos növekedésre számítanak, a fogyasztói árak emelkedése
mintegy 5 százalékos lesz, a munkanélküliség pedig egészen
kismértékben nőni fog, számszerűleg 5,4 százalékra. Az export
mellett a konjunktúra jelentős támaszai továbbra is fogyasztók
lesznek. A tavalyihoz hasonló exportnövekedés azonban nem várható,
mivel az amerikai vállalatok meglévő kapacitásaikkal többet már alig
képesek előállítani, és többségük nem tervez kapacitásbővítést.

    A legdinamikusabban, 5,75 százalékkal Japán gazdasága bővült
1988-ban. A fogyasztás és a beruházások várható visszaesése
következtében azonban a konjunktúra veszít lendületéből, és az idén
a GNP 4,25 százalékos növekedése vátható. Az infláció, amely tavaly
mindössze 0,25 százalék volt, az idén 1,1 százalék körül alakul, bár
még mindig a legalacsonyabbnak számít a vezető ipari országok
között. (folyt)


1989. január 12., csütörtök 10:24


Vissza »


Tőkés konjunktúra-körkép 2. rész

A munkanélküliségi ráta, amely tavaly alig 2,5 százalék fölött
volt, az idén is ezen a szinten mozog. A japán fejlődés sajátsága
lesz, hogy az ország hatalmas kereskedelmi többlete az idén ismét
növekszik és elérheti a csillagászati 100 milliárd dollárt az export
újabb nagymértékű fellendülése következtében.

    A Német Szövetségi Köztársaság számára az 1988-as év a maga 3,5
százalékos növekedésével az évtized legsikeresebb évének minősül. E
rendkívüli fejlődés pilléreinek a hazai vállalatok 1988 közepe óta
megnövekedett beruházási készsége, a töretlen fogyasztói kereslet,
továbbá az export fellendülése tekinthető. A nyugatnémet vállalatok
tavaly különösen a közöspiaci országokban értek el jelentős
exportsikereket és tudták ilyenformán piaci pozícióikat tovább
szilárdítani. Az idén a nyugatnémet gazdaság növekedése le fog
lassulni és 2,5 százalék körüli lesz. A múlt évi 1,75 százalékos
infláció ugyanakkor az idén kismértékben emelkedik, várhatóan 2-2,25
százalék körül alakul. Jóllehet a foglalkoztatás az NSZK-ban az idén
bővülni fog, az NSZK-ba települők nem elhanyagolható száma miatt a
munkanélküliek száma változatlanul 2,25 millió marad, ami a
munkaképes korú lakosság 7,75 százalékának felel meg.

    Nagy-Britannia gazdasági növekedése 1988-ban meghaladta az 5
százalékot. A megélénkülés eddig főként a nagymértékben
megnövekedett fogyasztói kiadásokon nyugodott, most viszont már a
beruházások élénkítő szerepe is észrevehetően érződik. Az ipari
termelés eléri a kapacitások határait. Az infláció ugyanakkor az
elmúlt hónapokban lényegesen felgyorsult és a tavalyi 5 százalékkal
szemben az idén elérheti a 7 százalékot is. A munkanélküliek aránya
ugyanakkor csökken, a tavalyi 8,6 százalékról 7,75 százalékra. A
fizetési mérlegben viszont további rosszabbodással kell számolni, a
deficit a tavalyi 13,1 milliárd fontról 15,2 milliárd fontra
emelkedik 1989-ben.

    A francia gazdaság teljesítménye 1988-ban végül is a vártnál
jobbnak bizonyult s a növekedés elérte a 3,5 százalékot. Ez az idén
várhatóan 3 százalékra csökken. A francia gazdaságpolitika egyik
fontos célkitűzése az inflációnak 3 százalék körüli szinten tartása.
Ez tavaly sikerült is, 1989-ben pedig - amennyiben megfelelő
mértékben sikerül a bérek növekedését lefékezni-, az áremelkedés
valószínűleg 2,5 százalék körül alkaul majd. Lerontja a francia
gazdaság jó bizonyítványát a magas munkanélküliség, mely tavaly
10,25 százalék volt. Ez az idén várhatóan kismértékben emelkedni
fog, mintegy 10,5 százalékig. (folyt)


1989. január 12., csütörtök 10:39


Vissza »


Tőkés konjunktúra-körkép 3. rész

Olaszország gazdasági növekedése 1988-ban kevéssel 4 százalék
fölött volt, a következő másfél évben azonban a növekedés üteme
lassulni fog. 1989-re 3 százalékos gazdasági növekedés várható, az
infláció ugyanakkor a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 4 százalék
közelébe esik várhatóan vissza. A munkanélküliség viszonylag magas,
tavaly 11,2 százalékos szintje az idén közel változatlan marad, bár
kismértékben emelkedő irányzatú. A viszonylag stabil cserearányok és
a lassuló infláció sem lesz elegendő ahhoz, hogy megfékezze Itália
versenyképességének romlását nyugat-európai partnereihez képest. A
fizetési mérleghiány az idén mintegy 1,5 milliárd dollárral nő és
eléri a 6 milliárdot. A költségvetés deficitje tavaly 90 milliárd
dollár volt. A kormány bízott abban, hogy tartani tudja ezt a
szintet 1989-ben is, de mozgásterét máris szűkítették a
jövedelemadócsökkentések és a tavaly elhatározott béremelések.

    Ausztria jó évet zárt tavaly, az ország exportja és ipari
termelése egészen a múlt év őszéig igen dinamikusan növekedett. Az
osztrák cégek nagy megrendelésállománya és a vállalkozók optimizmusa
további fellendülést sejtet, mégha az nem is éri el várhatóan a
tavalyit. Az osztrák GNP növekedése az elmúlt évben 3,5-4 százalék
volt, az idén pedig 3 százalék körül alakul. A munkanélküliségi ráta
a tavalyi 5,4 százalék után az idén 5,2 százalék lesz. Az infláció
az elmúlt évben 3,2 százalékos volt, az idén 2 százalék körül
alakul. Az adókedvezmények az idén is kedvezően befolyásolják a
beruházási tevékenységet. A maganfogyasztás 1989-ben is érezteti
élénkítő hatását, s a külföldi kereslet is alig csökken. Az export,
amely tavaly a konjunktúra motorja volt, az idén 7 százalékkal bővül
majd - miközben Ausztria további piaci térnyerése folytatódik. +++

Bognár Mária, MTI-Panorama


1989. január 12., csütörtök 10:52


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD