Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Vélemény az Országgyűlés ülésről (BBC)

Milyen visszhangra talál Magyarországon az Országgyűlés tegnap lezajlott ülése? Elsőként telefonon Baranyai Tiborral, a szociáldemokrata mozgalom egyik vezetőjével beszéltem, s megkérdeztem tőle: hogyan értékeli azt az új fejleményt, hogy az Országgyűlésen elfogadták az új törvényt, amely lehetővé teszi a politikai szervezetek működését? Az, hogy a külön párttörvényt hat hónap múlva, vagy hat hónapon belül kívánja a kormány meghozni - ez szerintünk időhúzás, és az ellenzék számára nehezebbé teszi, hogy esetleg az 1990-es választásokra fel tudjon készülni.

A magyar jogrendszer átalakítása

(Vadász János)
München, 1989. január 11. (SZER, Mérlegen) - Kedves hallgatóim! Egy
héttel ezelőtt kezdtem meg a Mérleg műsorában a hazai
tulajdonviszonyok kritikus vizsgálatát. Megértésüket kérem azért,
hogy a második, befejező részre ezúttal nem most, hanem mához egy
hétre kerül sor.
    
    A változást indokolja egy időszerű tanulmány, amely a magyar
jogrendszer idén esedékes átalakításával foglalkozik. Azért
időszerű, mert ezen a héten kerül sor az Országgyűlésen ennek első
aktusára: az egyesülési törvényjavaslat tárgyalására.
    
    Mérlegen a jogrendszer átalakítása - buktatók és kérdőjelek között.
    
    Idén új alkotmányon kívül az új törvények, jogszabályok légiója vár
kidolgozásra és parlamenti jóváhagyásra - legalábbis a hatalom
által lefektetett menetrend szerint.
    
    Néhány jogos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:
Kinek használ ez a menetrend, milyen zűrzavar forrása lehet? Hogyan
lehet a zűrzavart megelőzni, a buktatókat elkerülni?
    
    Ezekre a kérdésekre keres választ Demszky Gábor független hazai
lapkiadó, aki jelenleg ösztöndíjjal Amerikában tartózkodik. New
Yorkban készített írását olvassa fel:
- 1989 a politikai döntések éve lesz, és a rendszer egészét érintő
elhatározások a jelek szerint jogi köntösben fognak
megfogalmazódni. Az ok világos: a magyar jogrendszer jogáganként és
egészében véve is recseg-ropog, intézményei az elkerülhetetlen
változások kerékkötőivé váltak. Az alapvető szabadságjogok egy év
óta a politikai viták kereszttűzében állnak, anélkül hogy eddig
bármi változott volna.
    
    A viták kimenetelét az határozza meg, hogy a politikai jogokat
korlátozó törvények még érvényben vannak - az 1936-os szovjet
alkotmány magyar másával együtt. Négy törvénytervezet ceremoniális
felülvizsgálata - a feszültségeket oldó célzattal - ugyan már 88
derekán elkezdődött, de a döntések 89-re halasztódtak.
    
    
A vitáknak az adott dinamikát, hogy a résztvevő társadalmi
csoportok hajlandóak voltak a jogi köznyelv használatára: jogban
fejezték ki magukat.
    
    A következő bejelentések- adtak okot a bizalomra:
A szovjet típusú jogrendszer alaptörvénye: az 1949-es alkotmány, s
rövid időn belül a történelmi relikviák közé kerül - hallhattuk
nemrégiben az igazságügyminiszter-helyettestől. Az egyesülési és
gyülekezési törvény elfogadását követően a választójogi
törvénytervezet, a népszavazásról, a nemzetiségek jogairól szóló
tervezetek, és az új sajtótörvény kerül a képviselők elé.
    
    Az államminiszter által beterjesztett csomagterv nem kevesebb, mint
20 új törvényt sorol fel.
    
    Az elmúlt év tapasztalatai bennem aggályokat ébresztettek. A
felgyorsított törvénykezési menetrend szakszerűségi szempontból sem
lehet megnyugtató, az igazi problémát nem az elvégzendő munka
mennyisége okozza. Baj van magával a törvényhozóval: a
parlamenttel, mert nem alkalmas a valódi képviseleti munkára és baj
van a menetrenddel, mert a részfeladatokat, a politikai jogok
szabályozását, az új alkotmány elfogadása előtt kívánja megoldani.
    
    Ennek pedig az az oka, hogy a politikai és alkotmányjogi kérdések
állandóan összekeverednek, nincsenek kellőképpen különválasztva
ebben a menetrendben.
    
    A megfelelő sorrend a politikai alapelvekben való megegyezés, ennek
alapján az új alkotmány kidolgozása, és azt követően az egyes
törvények kidolgozása lehetne.
    
    De vegyük sorra az államminiszter hosszú listájával szembeni
kifogásokat.
    
    A parlamenti munka a legutóbbi választások óta reflektorfényben
folyik. Hozzájárult ehhez legújabban az Elnöki Tanács helyettesítő
jogkörének megszűnése, és az ülések nyilvánossá tétele is. De már
nemcsak az Országgyűlés kirakatba állításának, hanem a
közvéleménnyel való éles konfrontálódásnak is tanúi lehetünk.
    
    Világossá vált, hogy ez nem a modern reformkor parlamentje, hanem
az ancien régime intézménye.
    
    Már születésekor, az 1985-ös választások során kialakult egy súlyos
bizalmi válság vele szemben, de a független jelöltek kiszorítása
akkor még nem mozgósította a szélesebb közvéleményt.
    
    A vízlépcső ügyében folytatott sikertelen kampány és a szégyenletes
szavazási eredmény viszont megtette a magáét. Sikeres
aláírásgyűjtési akció indult két képviselő visszahívásáért, és
óriási lökést kapott az Országgyűlés döntését felülvizsgálni
hivatott, népszavazást követelő mozgalom. A magyar parlamenttel
kapcsolatban egyre kevésbé lehet a méltóságteli, népképviseletre
hivatott intézmény látszatát kelteni.
    
    De baj van ezzel a zsúfolt törvényhozási menetrenddel más
tekintetben is. A törvények előkészítése és a viták lebonyolítása
szempontjából az 1988-as tapasztalatok kiábrándítóak. Az év végére
zavaros és ellentmondásos helyzet alakult ki. Az igen konzervatív,
az egypártrendszerű diktatúra követelményeihez igazított, s még az
1983-as törvényhez képest is visszalépést tartalmazó választójogi
törvény vitái még javában folytak, amikor az igazságügy-miniszter
már a többpártrendszert kilátásba helyező egyesülési törvény
beterjesztéséről nyilatkozott. Ez a november 11-i bejelentés, -
amely a Politikai Bizottság és a kormány álláspontjának
megváltozását tükrözte - megkérdőjelezte az egész választójogi
tervezet - és főképpen a róla folytatott vita értelmét.
    
    (folyt.)


1989. január 11., szerda


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

Két hete a "Hallgatók Fórumában" Hanák Tibor a forint ausztriai lehetőségeinek beváltásáról szólt, és vajon mi a helyzet a csehszlovák koronával? Vajon jobb megoldás-e a korona, mint a forint beváltása? Más: ma reggel hallottam az Amerika Hangján, hogy 20 éve Ignotus Pál készített interjút Koestler Arthurral. Vajon ez az anyag önöknek megvan-e és van-e rá mód, hogy ezt bejátsszak a hallgatóknak? Köszönöm szépen.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD