Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Vélemény az Országgyűlés ülésről (BBC)

Milyen visszhangra talál Magyarországon az Országgyűlés tegnap lezajlott ülése? Elsőként telefonon Baranyai Tiborral, a szociáldemokrata mozgalom egyik vezetőjével beszéltem, s megkérdeztem tőle: hogyan értékeli azt az új fejleményt, hogy az Országgyűlésen elfogadták az új törvényt, amely lehetővé teszi a politikai szervezetek működését? Az, hogy a külön párttörvényt hat hónap múlva, vagy hat hónapon belül kívánja a kormány meghozni - ez szerintünk időhúzás, és az ellenzék számára nehezebbé teszi, hogy esetleg az 1990-es választásokra fel tudjon készülni.

Alkotmánymódosítás


London, 1989. január 10. (BBC, Panoráma) - A magyar Parlamentben ma
kezdődött a vita három elnapolt törvényjavaslatról: az egyesülési
és a gyülekezési jogról készült tervezetről, valamint az
alkotmánymódosításról. - Hallgassák meg, mit közölnek erről
nyugaton a különböző hírügynökségek, és mit ír a Daily Telegraph
című tekintélyes angol napilap mai száma:
- 18 napos szünet után újra összeült a magyar Országgyűlés, hogy
megvitassa a gyülekezési és egyesülési jogról szóló
törvénytervezetet, illetve mindazon alkotmánymódosítási
javaslatokat, melyek az említett két törvényjavaslat
becikkelyezéséhez szükségesek.
    
    Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az
egyesülés, illetve a gyülekezés elidegeníthetetlen állampolgári
jog, mely nem az állam ajándéka, hanem az autoriter politikai
rendszert felváltó demokratizálási folyamat szükségszerű
velejárója.
    
    Az egyesülési jogról szóló törvény kimondja, hogy a társadalmi és
politikai szervezetek be kell jegyeztessék magukat, de - ezen a
formalitáson túl - működésükbe az állam nem szól bele.
    
    A független csoportok már tíz fős taglétszámmal megalakulhatnak. A
kikötés csupán az, hogy élükre választott vezetőség kerüljön, és
hogy fektessék le szervezeti szabályzatukat.
    
    Kulcsár Kálmán szerint az egyesülési jog teret biztosít új pártok
megalapítása számára, noha azok működését, illetve létrejöttük
feltételeit egy további törvény fogja szabályozni, melynek
megszövegezését február közepére ígérik.
    
    A vita során Puja Frigyes, volt külügyminiszter azt indítványozta,
hogy az egyesülési törvényben ne szerepeljen a politikai párt
kitétel, hanem az új pártokról szóló vitát napolják el a jövő évben
elfogadásra kerülő törvény megszületéséig. Más képviselők azonban
felvetették, hogy a most elfogadásra kerülő törvény nem nyit
elegendő teret a célba vett többpártrendszer kialakulásához.
    
    A gyülekezési jog - Kulcsár Kálmán szerint - biztosítja a szabad
véleménynyilvánítás jogát is. A politikai demonstrációk megtartását
előzetes bejelentéshez kötik, s a rendőrség megtagadhatja a
felvonulás engedélyezését, amennyiben kifogásolja annak helyszínét
vagy időpontját. A rendőri döntés ellen bírósági úton lehet
fellebbezni. Az engedély-kérés azt szolgálja, hogy a rendőrség
megtehesse a szükséges biztonsági intézkedéseket.
    
    Bölcsey György, az Országgyűlés jogi bizottságának titkára
bejelentette, hogy az új törvények megsértői bűncselekményt
követnek el, s amiatt három évig terjedhető börtönbüntetéssel
sújthatok.
    
    A 383 képviselő közül a túlnyomó többség - vagyis 345 küldött -
elfogadta az alkotmánymódosításról szóló javaslatot, mely a két
törvénytervezet törvényerőre emelkedéséhez szükséges.
    
    Az alkotmánymódosítás célja ezen felül, hogy megteremtse az
alkotmányos feltételeket a kötelező katonai szolgálat helyett az
alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez, továbbá az
alkotmánybíróság felállításához, a parlamenti ügyrend jogi
szabályozásához és a bizalmi szavazás elrendeléséhez.
    
    Az új alkotmánytervezet elkészülte az év végére várható, s
feltehetőleg kitételeket tartalmaz majd arra nézve is, hogy
Magyarország milyen kapcsolatban kíván állni a szovjet tömb többi
országával, illetve hogy a Magyar Népköztársaság továbbra is a
szocializmus elkötelezett híve.
    
    A kormány az utóbbi időben nem egyszer hangsúlyozta, hogy létre
kell hozni a szocialista pluralizmus feltételeit, s hogy nagy
szükség van az alternatív csoportokkal folytatott párbeszédre,
amennyiben az ország megpróbál kilábalni a mostani súlyos
válságból. A reformok sikere tehát egyfajta nemzeti közmegegyezés
létrejöttének függvénye.
    
    Egyes ellenzéki vezetők attól tartanak, hogy a most bevezetésre
kerülő törvények csak azt szolgálják, hogy jó színben tüntessék fel
a magyar államot a Nyugat szemében, hiszen a nyugati pénzügyi
támogatás életbevágóan fontos a gazdasági kibontakozáshoz. S miután
a pártok tényleges megalakulása az 1990-es választás előtt
közvetlenül elfogadásra kerülő további törvényig nem lehetséges,
elképzelhető, hogy abba további korlátozásokat igyekeznek majd
belefoglalni. Feltehetően eleve kizárják majd olyan pártok
alapítását, melyek a Varsói Szerződésből való kilépést és a nyugati
stílusú demokrácia megteremtését tűzik zászlajukra.
    
    Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a BBC tudósítójának adott
interjújában kijelentette, hogy igen nagy jelentőséget tulajdonít
az új egyesülési és gyülekezési törvénynek. Véleménye szerint a
jelenlegi politikai szervezetek még nem bírnak a politikai pártok
összes jellemzőivel, de működésük jogi feltételei megteremtődtek. A
folyamat kifejlete szükségképpen a többpártrendszer lesz, és - a
miniszter személyes véleménye szerint - egyfajta koalíciós kormány
létrejötte a legvalószínűbb.
    
    Az országgyűlési vita első napján a párt főideológusa, Berecz János
a Magyar Televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy a
vezetés kész a párbeszédre és az együttműködésre. Parlamenti
beszédében a dialógusra utalva Berecz János név szerint is
megemlített néhány független szervezetet, köztük a Magyar Demokrata
Fórumot, az Új Márciusi Frontot, a Kisgazdapártot, a Veress Péter
Társaságot, valamint a Münnich Ferenc Társaságot. Feltűnő módon nem
utalt a Fiatal Demokraták Szövetségére, illetve a Szabad Demokraták
Szövetségére, mely utóbbi szervezet programtervezetében szerepel
Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből. +++


1989. január 10., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

Két hete a "Hallgatók Fórumában" Hanák Tibor a forint ausztriai lehetőségeinek beváltásáról szólt, és vajon mi a helyzet a csehszlovák koronával? Vajon jobb megoldás-e a korona, mint a forint beváltása? Más: ma reggel hallottam az Amerika Hangján, hogy 20 éve Ignotus Pál készített interjút Koestler Arthurral. Vajon ez az anyag önöknek megvan-e és van-e rá mód, hogy ezt bejátsszak a hallgatóknak? Köszönöm szépen.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD