|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (32. rész)
|
Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési
képviselőt a Parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy
ellene büntető eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve,
illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni - nem lehet. Éles vita
alakult ki a 15. paragrafus körül is, milyen mértékű
munkaidőkedvezény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti
javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást.
Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra
vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. Számos képviselő
elégtelennek tartotta azt a megfogalmazást, miszerint az
Országgyűlés elnöke pusztán tájékoztatja a képviselőket a Parlament
várható éves programjáról, s azt kérték, hogy valamilyen kötelező
érvényű megfogalmazás kerüljön a tervezetbe. A bizottság véleménye
szerint elegendő a tervezetben szereplő kötelezettség, hiszen az
Országgyűlésnek az időközben felmerülő problémákra is reagálnia
kell, emellett a képviselőknek joguk van ez ügyben is kéréssel,
javaslatokkal fordulni a Ház elnökéhez.
A bizottság elvetette Kovács Mátyás módosító indítványát,
miszerint a beszámolók vitája alapján az egyes képviselőknek is
legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladatot
megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné
Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita
közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal
reagálhassanak. Kovács Mátyás nem értette, miért kell a különbséget
tenni aközött, hogy kötelező elrendelni név szerinti szavazást ötven
képviselő írásbeli javaslatára, illetve az Országgyűlés bármely
képviselő felvetése nyomán, vita nélkül határozhat a név szerinti
szavazás elrendeléséről. A bizottság álláspontja szerint itt két
különböző dologról van szó, hiszen az egyik esetben kötelező
elrendelni, tehát a kisebbségi vélemény védelméről van szó, a másik
esetben pedig egyszerűen egy képviselői indítványról kell döntenie a
Háznak. Nem támogatja a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát
sem, hogy az Alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti
szavazással döntsön az Országgyűlés. A név szerinti szavazás két
változata közül egyébként a bizottság ismételten az úgynevezett
,,A,, változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban
nyilatkozniuk kell, mire voksolnak.
Felmerült a szakértők meghívásának kérdése is. A bizottság úgy
foglalt állást, hogy tartsák meg az eredeti szövegtervezetet.
Ugyanakkor az Országgyűlés vezetőinek figyelmébe ajánlották,
fordítsanak fokozott figyelmet e problémák kezelésére. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|