Rendszerváltás és az MTI

	Energia és környezetvédelem (1. rész)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. január 11. szerda (MTI-tud) - A tudomány és a hatóságok környezetvédelmi felelősségéről, az energiapolitika és a természeti környezet megóvásának problémáiról közölt szerdán cikket a Pravda. Az SZKP KB központi lapja tíz tudós, akadémikus közös írását publikálta a Krímben tervezett atomerőmű kapcsán. A csernobili kataszrófa után különösen megnőtt a tudományos és a szélesebb közvélemény érdeklődése minden tervezett erőmű iránt: megfelelnek-e a tervek a legszigorúbb biztonsági követelményeknek, illeszkedik-e a tervezett beruházás a környezeti, természeti adottságokhoz. A nagy körültekintés szükségességét érzékelteti az a közelmúltbeli döntés is, amelynek értelmében a térség fokozott földrengés-veszélyessége miatt bezárták a Jereván melletti atomerőművet. A Krím a Szovjetunió egyik leglátogatottabb üdülő- és szanatóriumi körzete. 1980-ban éppen e térségben kezdődött meg egy atomerőmű építése: az egymilliárd rubeles költséggel felépítendő erőmű két blokkja a tervek szerint egy-egy millió kilowatt teljesítményű lenne. Az építők arra számítanak, hogy ez év végére az első energiablokkot már üzembe is helyezhetik. A nyáron megtartott XIX. országos pártértekezlet, valamint a Pravda szerkesztőségének címére özönlöttek a levelek, amelyek az erőműépítés kapcsán a térség környezeti biztonsága miatt aggódnak. Többen emlékeztettek arra, hogy a térségben lehetséges szeizmikus tevékenység ereje meghaladhatja azt az erősséget, amelyre az épülő erűművet tervezték. Az aggodalmak megalapozottságát kormánybizottság vizsgálta Jevgenyij Velihov akadémikusnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája alelnökének vezetésével. A bizottságra többször nehezedett közvetlen nyomás az atomenergiaügyi minisztérium részéről, a minisztériumiak néhányszor megkérdőjelezték a szakértői vizsgálat eredményeit is. A tudóscsoport tagjai felhívták a figyelmet arra, hogy az építkezés színhelye egy olyan föld alatti kupola felett található, amelyben nagy belső nyomás uralkodik, s ez a földfelszín deformálódását eredményezheti. Emellett a térséget az üregben várható iszapvulkáni tevékenység is veszélyezteti. Ami a földrengésbiztonságot illeti, a csoport megállapítása szerint az építkezés színhelyén kilences fokozatú is lehet az előfordulható legnagyobb erejű földrengés. (folyt.) 1989. január 11., szerda 11:46
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »