Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Kőszeg interjú (Kasza László SZER Gondolatforgató)

Megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége, a FIDESZ. Megalakították a MISZOT nevű csúcsszervezetet az ifjúság számára. Megalakult a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége. Odaállítottak többé-kevésbé mesterségesen, eléje, melléje, szembe vele egy Új Márciusi Frontot. Felmerül a kérdés, hogy - lehet véletlen ez? - Semmiképpen sem véletlen. Nyilvánvaló, hogy a hatalom fut a pénze után. Tehát produkálni akarja, hogy a saját kezelésében, saját iniciatívái szerint működve is léteznek - idézőjelben mondva - "független szervezetek".

Az áremelések következményei

München, 1989. január 16. (SZER, Világhíradó) - Ami mindenkinek
elsőszámú témája egy hét óta Magyarországon, az áremelések
következményei. Ezek a következmények, ami a kérdés politikai
vonatkozását illeti, még beláthatatlanok. Jassó Mihály, a budapesti
pártbizottság első titkára szerint a helyzet rendkívül felszültté
vált, és a magyar társadalom a robbanás felé közeledett. Abban a
reményben regisztráljuk a már említett és még várható tiltakozó
sztrájkokat, hogy a robbanás nem következik be, de az illetékeseket
figyelmeztetik: a tűzzel játszanak.
    
    Mint mondtam, mindenkit érint az áremelés, de azt a két és fél
milliót, az ország lakosságának egy negyedét, aki a létminimum
alatt él, mindennél jobban.
    
    Solt Ottília, a SZETA vezetője az ő helyzetüket elemzi. Felolvassuk
kommentárját.
    
    - A kisnyugdíjasok nyomora senki előtt sem titok. Ebben az évben a
70 éven felüliek és a teljesen munkaképtelenek minimális nyugdíját,
illetve szociális járadékát 3.500 forintra emelte a kormány. Ez az
összeg 10 százalékkal haladja meg a tavalyi évre hallgatólagosan
megállapított nyugdíjas létminimumot, miközben a beígért infláció
mértéke 15 százalék.
    
    A minisztertanácsi közlemény azt is elárulta, hogy legalább 250
ezer ilyen idős, vagy rokkant emberről van szó, akiknek összes
jövedelme a létminimum alatt maradt tehát. A 70 éven aluli
nyugdíjasok minimális nyugdíja néhány forinttal több, mint a
tavalyi létminimum. És az özvegyi nyugdíjak minimuma a várható
puszta létfenntartási költségeknek alig 90 százaléka.
    
    Az új évvel beköszöntő új árak azonban alighanem a gyerekes
családokat sújtják legjobban. Szörnyű érvágást szenvednek el a két
gyerekesek, ha csak nem tudják jövedelmüket jelentősen növelni. Ők
csak különösen kirívó esetben kaphatnak kedvezményt a
gyermekintézmények térítési díjához, amihez eddig az állam a
családi jövedelem függvényében hozzájárult, s a teljes költséget
csak a viszonylag magas jövedelmű családoknak kellett fizetni.
    
    A három- és többgyerekesek - most jövedelemtől függetlenül -
automatikusan 50 százalék kedvezményt kapnak, amit csak üdvözölni
lehet, hiszen nagyon kevés olyan sokgyerekes család van, amelyikben
a magyar bérszínvonal mellett magas az egy főre jutó jövedelem.
    
    Köztudott, hogy a jövedelem mindennél szorosabban függ az
eltartottak számától, különösen a bérből élők körében.
    
    Az átlagos kereset alig fedezi egy eltartott létminimumát a kereső
létminimuma mellett. Két átlagos keresetű szülő három gyerekkel nem
éri el a létminimumot.
    
    Az alacsony keresetű sokgyerekes szülő - és ilyen sokkal több van,
mint az átlagnál jobban kereső - gyakran nem szokta igénybe venni a
napközi és az óvoda luxusát - ha csak nem kapott méltányosságból
ingyenes ellátást.
    
    Az ingyenességre nem voltak garanciák, a tanácsok bizonyos keretek
között maguk szabták meg, hogy kinek és mily módon biztosítják a
térítésmentes ellátást. Tavaly és tavalyelőtt sorban szüntették meg
az ingyenesség intézményét, mert nem volt fedezetük az élelmezési
normák kielégítésére. Legalább ennek a kifizetését megkövetelték
tehát a szülőktől. Az átlagot keresők szemében ezek nem nagy
összegek, napi három-négy forint gyermekenként. Csakhogy több
iskolás és óvodás befizetése már százakra rúgott és ezt azok a
szülők, akik eddig ingyenességet kaptak szegénységük folytán,
esetleg azért, mert gyermekvédelmi megfontolásból gyerekeiket be
akarták csalogatni a napközibe és az óvodába, nem tudták, vagy nem
akarták-befizetni és így sok gyerek kívül rekedt a
gyerekintézményeken. Pedig nem egynek csak így jutott volna
rendszeres étkezés. Nem egynek, inkább néhány 10 ezernek. Most
legalább elvben megint ehetnek a napköziben, elvihetik őket az
óvodába. Persze kérdés, hogy meddig lesz erre a tanácsoknak pénze.
    
    Növelte ugyan a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a keretet,
de a 800 millió forint nemcsak erre kell. Megdrágul a fűtés, ehhez
hagyományosan hozzájárultak a tanácsok az öregeknél, és drámaian
drágult a gyógyszer.
    
    Egy ismerős családban két gyerek lázasodott be egyszerre és a
rutinellátás 360 forintos patikaszámlát jelentett. A sokgyerekes,
alacsony jövedelmű családokban legfeljebb a fizetést követő egy
héten tudnak előteremteni egy ilyen extra kiadást, és akkor nem
tudják kifizetni a hónap végén a lakbért, a villanyszámlát, ami
egyébként is már két év óta teljes összeomlás, véget nem érő
növekvő eladósodást zúdított a szegény családok fejére.
    
    A lakosság jelentős részének költségvetési csődjét jellemzi, hogy
1987 elejétől 1988 elejéig több, mint másfélszeresére, 25 ezerre
nőtt azoknak a háztartásoknak a száma Budapesten, amelyik tartozott
a lakbérével. Idősek és munkások lakta kerületekben a lakásbérlők
10 százaléka nem tudta kifizetni a lakbért.
    
    1988 elején 35 millió forintos villanyszámla-tartozás nyomta a
budapestieket. Ez pontosan 10 millió forinttal volt több, mint egy
évvel korábban. Nyilvánvaló, hogy 1988 során ezek a terhek csak
nőttek és nem heti 150, hanem 300 családnál kapcsolják ki a
villanyt, mert 1987-ben hetente 150 családnak kellett elbúcsúznia a
világítástól, esetleg a főzéstől, a mosógéptől, a fridzsidertől, ha
addig még el nem kótyavetyélte egy korábbi lakbér, villanyszámla
fedezéséért. Itt Budapesten, ahol a legkevésbé fenyeget a
munkanélküliség.
    
    Tény, hogy a kétgyerekes családok járnak talán a legrosszabbul.
    
    Jelentős részük fiatal, tehát még nincs megfelelő lakása és nem is
keres jól, különösen ha értelmiségi. Ha a két gyerekük általános
iskolás, akkor havi 1.200 forintot fizetnek az iskolai étkezéséért,
és ez majdnem annyi, mint amennyit pár hónappal azelőtt összesen
gyerekeikre költöttek havonta. Legalábbis a KSH háztartási
statisztikája szerint.
    
    Mivel csak két gyerekük van, nem kapnak kedvezményt. A gyerekek
könnyebben betegszenek meg. Elő kell teremteniük a gyógyszer árát,
és tanácsi segélyért hiába jelentkeznek, hiszen a családi
jövedelmük többnyire magasabb, mint a nyugdíjasoké és a
sokgyerekeseké. Az ő életszínvonaluk romlik tehát a legjobban. Am
hiába mutatja ki a statisztika talán itt a legnagyobb romlást, és
hiába érezhetjük át mindannyian, mennyire nyomasztó visszasüllyedni
egy kiterjedt középrétegnek a napi filléres gondok és az állandó
kényszerű lemondás szürkeségébe.
    
    Az alsó egy millió, amely először marad munka nélkül, amely számára
a júliusig három ezer forintos vérlázító minimálbér a realitás, sőt
olykor az elérhetetlen magasság. Így például a közhasznú munka bére
az ország számos vidékén alatta marad a minimálbérnek, és a vidéki
üzemekben a betanított női munkások sem érik el. Azzal a millióval
mi lesz? +++


1989. január 16., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

Békéscsaba 26-775: Dobos Attila nagylemezt kér. - A műsor megindulásának első percétől nézem a műsort, a sky-t és a Supert is szoktam nézni, és mondhatom, nem kell szégyenkeznünk. Rendkívül tetszik maga a keret, a fesztelenség, rertdkivül jók a videoklippek, nem harsány a műsor, ugy hogy tartsák ezt a szinvonalat, ugy hogy tartsák ezt a nívót, én teljesen ott hagytam az l-es műsort, amióta megindultak. Köszönöm hogy meghallgattak. - Geribi Miklósné vagyok, 206-069 Dobos Attila nagylemezt kér. A műsoruk az nagyon jó, szép, változatos, nagyon sok sikert kívánok a további programokhoz.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. január 8. Levelet kaptam Pártay Tivadartól, amelyben megbízott a kisgazdapárt pártfőügyészi tisztség éves ellátásával. Nagyon elgondolkodtatott ez a megbízás, mert megtiszteltetésnek és eddigi munkám elismerésének tekintettem. Közrejátszhatott ebben, hogy közismert volt apám egykori kisgazdapárti tagsága, és különösen az, hogy 1945-ben ő szervezte újjá a pártot Vas megyében. Én akkortájt 1946-1949-ig, mint pécsi egyetemi hallgató, mezei jogászként a szombathelyi Nyugati Kis Újság munkatársa voltam."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD