Rendszerváltás és az MTI

	Vegyi fegyver értekezlet
München, 1989. január 9. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Az elmúlt hétvége két legjelentősebb eseménye a vegyi fegyverek kérdésével foglalkozó párizsi konferencia, illetve Gorbacsov költségvetési beszéde volt. A konferencia gondolata már 4 hónappal ezelőtt felmerült, amikor Mitterrand francia köztársasági elnök az ENSZ-ben bejelentette, hogy országa kész felhagyni a vegyi fegyverek gyártásával, ha nemzetközi megegyezés születik az ilyen fegyverek betiltásáról - írja a nyugatnémet Die Welt. A konferenciát különösen aktuálissá és fontossá tette, hogy megrendezése előtt került nyilvánosságra a líbiai vegyi fegyvergyár ügye. Alig kezdődött azonban meg az értekezlet - írja az újság - úgy látszott, mintha az ülésen elnöklő francia külügyminiszternek kicsúszna a kezéből az irányítás. Irán külügyminisztere azt követelte, hogy a konferencia záródokumentumában ítéljék el Irakot, ellennyilatkozatában Irak képviselője Irán megbélyegzését kérte. A napirend viszont kizárja az egyes országok közti külön vitákat. Dumas külügyminiszter csak úgy tudta megoldani a válságot, hogy elnapolta az ülést. A konfliktus azonban megmutatta, milyen súlyos problémák állnak egy esetleges egyezmény útjában. Szaddam Huszein iraki elnök például így fogalmazta meg álláspontját: - Azzal, hogy kötelezettséget vállaltunk, hogy betartjuk az 1925-ös genfi egyezményt, amely megtiltja a vegyi fegyverek bevetését, még nem mondtunk le arról a jogunkról, hogy minden eszközzel megvédjük nemzeti biztonságunkat. Irán továbbra is veszélyt jelent Irak számára. Izrael nemcsak vegyi, de nukleáris arzenállal is rendelkezik, és olyan szállító rakétákkal, amelyek segítségével iraki városokat és falvakat találhat el - hangoztatta az iraki elnök, ezzel a kijelentéssel is aláhúzva azt az állítást, amely szerint a vegyi fegyverek a szegény országok atombombái. Ezt a nézetet elsősorban az arab liga tagországai képviselik. Miért mondanának le a vegyi fegyverekről, amíg a nagyhatalmaknak és Izraelnek is atombombája van? - Vagyis - írja a Die Welt - az egyetemes leszerelés nem csupán kelet-nyugati kérdés. Legalább ilyen súllyal esik a latba az észak-dél ellentét. - Tehát - folytatja a nyugatnémet lap - a biztonsági kérdések tanulmányozása során a fejlett országok az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell, hogy szenteljenek a fejlődőknek. Hiába sikerül elhárítani az Európát fenyegető veszélyeket, amelyeket az itt állomásozó nukleáris és hagyományos fegyverzetű erők jelentenek, ha semmi sem tiltja a vegyi fegyverek bevetését. - Hogyan volna lehetséges egy ilyen tiltó egyezményt kidolgozni? - kérdi a cikkíró. - Hiszen - folytatja - a párizsi konferenciát, legalábbis idáig, az egyes országok kilátástalan vitája jellemzi. És hogyan volna lehetséges az egyezmény betartását ellenőrizni? Hiszen eltekintve az ilyenkor felmerülő politikai problémáktól, az ellenőrzésnek még egyszerű technikai akadályai is vannak. A mérges gázokat a polgári életben is használatos alapanyagokból gyártják. A konferencia azonban annyit máris elért, hogy a figyelem középpontjába helyezte a vegyi fegyvereket. Azt, hogy maga az értekezlet is a világ figyelmének középpontjába került, Kadhafinak köszönhetjük - zárja le ironikusan írását a Die Welt kommentátora. Eredményeket máris felmutathat a konferencia. Sevardnadze szovjet külügyminiszter itt jelentette be, hogy országa - függetlenül az értekezlet kimenetelétől - már az idén megkezdi vegyi arzenáljának leépítését. Az amerikai Baltimore Sun a következőképpen idézi a külügyminisztert: - Ha valaki azt mondja, hogy túl sokáig vártunk ezzel a határozattal, igaza van. Most azonban döntöttünk, és ezt a döntést késedelem és alkudozás nélkül végre is fogjuk hajtani, hogy behozzuk az elfecsérelt időt. így a nyíltság eddig nem tapasztalható példájával szolgálunk - adja vissza Sevardnadze szavait az amerikai újság, emlékeztetve olvasóit, hogy - 1987 áprilisában Gorbacsov főtitkár közölte, hogy az ország nem gyárt többé vegyi fegyvereket. Az Egyesült Államok ugyanebben az évben kezdett el, 18 évi szünet után, újra binárius, vagyis két önmagában ártalmatlan gáz keverékével ható fegyvereket gyártani. Az önmagukban is gyilkos hatást kifejtő mérges gázokat itt sem gyártják többé. Az ok az lehetett, hogy napjainkban a Szovjetuniónak mintegy háromszor akkora, összesen mintegy 300 ezer tonnányi kémiai arzenálja van, mint Amerikának - jegyzi meg a Baltimore Sun. +++ 1989. január 9., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »