Rendszerváltás és az MTI

	Párizsi konferencia
München, 1989. január 9. (SZER, A mai nap) - Sevardnadze szovjet külügyminiszter a párizsi konferencián bejelentette, hogy a Szovjetunió ez évben megkezdi vegyi fegyverkészletének lebontását, és beszüntette a gyártást is. Ezt a bejelentést értékeljük következő hírmagyarázatunkban. - A párizsi konferencián elhangzott szovjet bejelentés két fontos pontot tartalmaz. Sevardnadze külügyminiszter szerint a Szovjetunió leállította a vegyi fegyverek gyártását, és még ebben ez évben megkezdi a meglévő készletek közömbösítését. Erre a célra új üzemet építettek - mondotta a külügyminiszter. Bejelentésének első része tulajdonképpen nem új, mert Gorbacsov pártfőtitkár már 1987 áprilisában a gyártás leállításáról beszélt. Ez azonban nem ellenőrizhető - mondják amerikai részről. Ami pedig a meglévő fegyvertár leépítését illeti, a Szovjetuniónak éppúgy a körmére égtek a problémák, mint Amerikának. A vegyi fegyverkészletek nagy része ugyanis még a II. világháborúban készült, illetve a háború folyamán a németektől zsákmányolták. A Szovjetunió a háborút követő években gyártotta vegyi fegyvereinek nagy részét, úgyhogy a készlet több mint kétharmada a hosszú raktározás miatt veszélyessé vált. Amerikában már az 1880-as évek elején fölismerték ezt, és megkezdték a költséges, de szükséges közömbösítést. Egy ilyen üzem Utah szövetségi államban működik már, a másikat pedig építik a Csendes óceán egyik szigetén. A Szovjetunió Sevardnadze által jelzett új üzeme, amelyet Kujbisev közelében, Csapajevben építettek, nagyon kis kapacitású és kísérleti jellegű. A Szovjetuniónak - amerikai szakértők becslése szerint - körülbelül tízszer akkora megsemmisítésre megérett készlete van, mint Amerikának. A közömbösítés rendkívül kényes művelet és nagyon költséges is. A szovjet bejelentést amerikai részről kedvezően fogadták. Elsősorban azért, mert együttműködési készséget jelez az Amerika által már évek óta szorgalmazott végső cél, a vegyi fegyverek gyártásának betiltását kimondó egyezmény elérésére. Ezt van hivatva előkészíteni a párizsi konferencia is. Az eddig elhangzott beszédekből arra következtethetünk, hogy a nehézséget nem a tetemes vegyi fegyverkészlettel rendelkező két nagyhatalom, hanem a gazdaságilag elmaradt országok egy része fogja okozni. Az ő álláspontjukat annak az Iraknak a külügyminisztere fogalmazta meg élesen, amely nemrégiben még háborúban állt Iránnal és vegyi fegyvereket vetett be a másik oldal anyagi fölényének ellensúlyozására. Irak közvetlenül a háború után a kurd nemzeti kisebbség ellen is vegyi háborút indított. Aziz külügyminiszter a vegyi fegyvereket betiltó nemzetközi egyezmény megkötésének előfeltételeként a nukleáris fegyverek betiltását követelte. Ezzel az arab államok álláspontját fejtette ki. Az arab országok Izrael hagyományos fegyverzetű haderejének a fölényét vélik kiegyensúlyozhatónak a vegyi fegyverekkel és azt állítják, hogy azokkal a zsidó állam is rendelkezik. Aziz iraki külügyminiszter érvelésében még ennél is tovább ment, amikor Izrael nukleáris fegyvereire hivatkozott. Samir izraeli miniszterelnök ugyanakkor arról beszélt egyik sajtónyilatkozatában, hogy Líbia, Szíria és Irak tárolt vegyi fegyvereket. A párizsi konferencia csak akkor lehet eredményes, ha az arab országok nem ragaszkodnak ahhoz, hogy az árunyilatkozatban is a nukleáris fegyverek betiltásához kössék a kis országok atombombájának nevezett vegyi fegyverek gyártásának és raktározásának a betiltását. A két nagyhatalom, Amerika és a Szovjetunió, a jelek szerint elindult az idevezető úton, Moszkva, ha közel két évtizedes késéssel is, de követi Amerika példáját. +++ 1989. január 9., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »