Rendszerváltás és az MTI

	Japán gyászolja és felmenti császárát (1.rész)
Tokió, 1989. január 8. vasárnap (MTI-tud) - Japánban gyászolják a császárt, aki a szigetország népe szemében megszemélyesítette a legtöbb szenvedést és egyben legnagyobb felvirágzást hozó XX. századot. ,,A Tenno olyan, mint a levegő. Ha van, senki sem figyel rá oda, de ha fellép a légszomj, mindenki attól retteg, mi lesz, ha elfogy a levegő,, - fogalmazta meg a közfelfogást egy szociológus. Légüres térben azonban egy percig sem maradt a felkelő nap országa, hiszen Akihito azonnal és automatikusan elhunyt apja, Hirohito örökébe lépett. A 87 éves császár halála viszont elemi erővel fordította az ország lakosságának a figyelmét a császár és a császárság intézménye felé. Közel félmillióan járultak vasárnap délutánig - a zuhogó eső ellenére - a császári palota körül felállított sátrakhoz, hogy bejegyzéssel adózzanak az elhunyt uralkodó emlékének. A televíziós társaságok szombat reggel óta megváltoztatták 24 órán át sugárzott műsorukat. Vasárnap is különkiadással jelentkezett mind a hét központi csatorna, csak úgy, mint az összes újság. A tömegtájékoztatási eszközök nem foglalkoznak mással, csak Hirohito császár életének 87 évével, egybekötve az ország bukásának és tündöklésének bemutatásával. A császár személye, mint az államnak és a nép egységének jelképe sokkal erősebb érzelmeket vált ki a műsorok tanusága szerint, mint azt általában maguk a japánok gondolták. Hirohito életútja mellett az új császárnak, családjának és az új trónörökös portréjának bemutatása a másik fő téma a halálhír belföldi és külföldi visszhangjának ismertetése mellett. A gyász a megemlékezés, a történelmi önvizsgálat katarktikus ünnepévé vált Japánban, és megfigyelők szerint a feltárt dokumentumok olyan részletességgel foglalkoznak a császár szerepével trónralépésétől a kapitulációig, valamint a helyreállítás periódusában, amilyenre soha nem volt példa. Felgördült a krizantém függöny. A napvilágot látott dokumentumok egyértelműen felmentik Hirohitót Japán militarizmusának felelőssége alól. A Kyodo hírügynökség például idézi az elhunyt császár kijelentését arról, hogy olyan mélyen hitt a parlamenti demokráciában - amelynek gyakorlatát az első külföldi japán császári látogatáson, 1921-ben Londonban tanulmányozta -, hogy nem érzett erőt a háborút akaró japán parlament és kormány megfékezésére. Uralkodásának 62 éve alatt 32 miniszterelnök 50 kabinetje irányította az országot, annak ellenére, hogy a Meidzsi alkotmány értelmében a császár egyeduralkodó és egyben főparancsnok volt. (folyt.köv.) 1989. január 8., vasárnap 12:40
Vissza » Folytatásokkal »