|
|
|
|
Ausztria menekültügyi politikája
|
(Hanák Tibor) München, 1989. január 14. (SZER, Világhíradó) - Az új esztendő első napjaiban is folytatódott a menekültek áramlása a nyugat- európai országokba. Egyik legfontosabb első állomásuk Ausztria, ezért bécsi munkatársunkat kérdeztük meg arról, hogy várhatóan miként alakul Ausztria menekültügyi politikája 1989-ben. Hogy miként alakul Ausztria menekültügyi politikája 1989-ben, természetesen nagymértékben függ attól, hogy miként alakul a kommunista államok élete. És mert Ausztria Ázsiából, Latin- Amerikából is fogad be menekülteket, voltaképpen az egész világpolitikától függnek az itteni változások. Ha szigorodna a kommunista államok politikai vonalvezetése, ha valamilyen okból a demokratizálásban visszaesés történne, feltételezhetjük, hogy Ausztria azonnal alkalmazkodik az új helyzethez, és a politikai menekülteket, üldözötteket vagy üldözéstől joggal félő személyeket befogadja - ha menedékért folyamodnak. Jelenleg azonban a politikai enyhülésre hivatkozva az a felfogás és gyakorlat uralkodik, hogy némely kommunista országból nincs miért menekülni. A hivatalos osztrák menekültügyi politika differenciáltan ítéli meg a jelentkezőket aszerint, hogy melyik országból érkeznek. Látva Csehszlovákia begombolkozott konzervatív kommunista vonalvezetését, a Charta 77 polgárjogi mozgalom tagjaihoz és más ellenzéki csoportokhoz való viszonyát, a csehszlovák állampolgárok befogadása a szokott ismérvek alapján történik. Hasonlóképp nyitott az osztrák menekültügyi politika, helyesebben a menekültek elbírálása és befogadása a Romániából érkezőkkel kapcsolatban. A román állampolgárok esetében Ausztria elismeri, hogy van miért elhagyni hazájukat, és ezt leginkább az ott élő magyar kisebbség tagjaival kapcsolatban tudják. Az erdélyi magyarok menedéket kapnak Ausztriától, de az itt- tartózkodásra és a munkavállalásra jogosító politikai menedéket csak azok, akik valóban politikai okokból hagyták el Romániát. Aki bizonyíthatóan üldözésnek vagy az üldözés, letartóztatás közvetlen veszélyének voltak kitéve. Ez az, amit már csak kivételes esetekben ismernek el az osztrák hatóságok a Lengyelországról és Magyarországról érkezőkkel kapcsolatban. E két ország állampolgárai 1989-ben sem számíthatnak az osztrákok befogadó készségére. A múlt évben bevezetett gyorsított eljárás változatlanul érvényben marad, tehát a menedékjogra hivatkozó magyarnak két napon belül megmondják a végzést, mely gyakorlatilag minden esetben elutasítás. A belügyminisztérium azon az állásponton van, hogy Ausztriába nem lehet bevándorolni, és az nem jogalap az itt-tartózkodásra, hogy valaki Ausztriában kívánja elintézni és kivárni kivándorlását. A hivatalos körök diplomáciai úton azt szeretnék elérni, hogy a kommunista országok tegyék lehetővé állampolgáraiknak a kivándorlás helyszínén, tehát például Budapesten történő elintézését. Ami pedig az Ausztriában tartózkodó, esetleg már évek óta várakozó magyarok és lengyelek helyzetét illeti, tovább folyik letelepítésük. Egyre több menekültnek teszik lehetővé, hogy elhagyhassa a traiskircheni tábort és egyéb, államilag fenntartott szálláshelyeket. A folyamat ugyan lassú, hiszen lakást és munkahelyet kell keresni a menekült családok számára, de ahhoz szinte nem fér kétség, hogy Ausztria 1989-ben is törekszik a menekültprobléma felszámolására. Ha nem történik drámai változás a kommunista országokban, újakat nem fogadnak be. A régieket elbocsátják az állami gondozásból, vagyis szeretnék minimálisra csökkenteni a menekültkérdés jelentőségét. +++.
1989. január 14., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|