Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 06.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Kézdi Pál, SZER, Világhíradó

A párt által képviselt és fenntartott rendszer csődbe vitte az országot. A kudarcok és a társadalmi nyomás hatására már hajlandó konzultálni időnként - válogatva az alternatív mozgalmakban -, sőt hajlandó - elvben - az általa meghozott döntések végrehajtásába is bevonni őket. A hatalom monopóliumának ezt a meggyengült formáját nevezték aztán el szocialista pluralizmusnak.

Az erdélyi kérdés

(Hanák Tibor)
München, 1989. január 24. (SZER, Nyitott szemmel) - Semmilyen
ügynek nem tesz jót, ha az államvezetés nem áll elvi alapokon, ha
nem ismer önmagára nézve is kötelező feltétel-értékeket, ha nem
erkölcsi követelményekhez igazítja politikáját, hanem az épp
praktizáns politikától, intézkedésektől, pragmatikus
megfontolásoktól, esetleg taktikai kívánalmaktól teszi függővé,
hogy pillanatnyilag mi érvényes számára.
    
    Az elvek hiánya, a feltétlen és megfellebbezhetetlen követelmények,
tehát az abszolútum nem ismerése és mellőzése nyilvánul meg
minduntalan a magyarországi politikai életben, az államvezetés
tétova intézkedéseiben, a félig igen, félig nem magatartásban a
demokratizálással kapcsolatban, a végtelenné vált
reformfolyamatban, a külpolitikai állásfoglalásokban, főképp a
mindannyiunkat érzelmileg is érintő erdélyi kérdésben.
    
    Éveken át tilos volt arról beszélni, hogy magyarok élnek
Romániában, mígnem ezrével jelentek meg a menekültek, akiket
hivatalosan befogadnak is, meg nem is. Visszaküldik a magyarokat,
közbenjárnak a magyar kisebbség helyzetének javítása érdekében, de
csak úgy, ahogy ez Bukarestnek tetszik, vagyis esetleg sehogy.
A magyar parlament legutóbbi ülésének tudósításaiból megtudhatjuk,
hogy az egy-két éve tartó menekülési folyamat megítélésével
kapcsolatban még mindig nincs egyértelmű álláspontja a kormánynak,
hogy - mint a belügyminiszter mondta - készületlenül érintették az
üggyel foglalkozó szerveket, és hogy az eddig hozott intézkedések
nem voltak hibamentesek.
    
    Nem tisztázták a menekültek befogadásának jogi alapjait,
következésképp még az is kitudódhat, hogy a romániai menekültek nem
is menekültek, hanem határsértők, vagy ideiglenesen Magyarországon
tartózkodó vendégek. Esetleg illegális turisták, vagy legális
látogatók, kivándorlók, vagy hazánkba szakadt hazánkfiai: idegen
magyarok - magyar idegenek.
    
    Anélkül, hogy az erdélyi magyar menekültek problémáját kisebbíteni
akarnám, súlyosabb, nagyobb horderejű az a kérdés, hogy vajon mi
történik a Romániában élő magyarsággal, az ottmaradó milliókkal.
    
    Mit tesz a magyar kormány az érdekükben? Van-e koncepciója, a
nemzetközi politika számára is világos vonalvezetése? Van-e
mondanivalója az Erdélyben maradó magyarság számára? Mert már igen
fájdalmas látni, hogy ezrével hagyják ott szülőföldjüket a
magyarok, hogy ez által gyengítik honfitársaik pozícióját, növelik
Bukarest erejét. De azt is látni kell, hogy a valódi problémát nem
azok jelentik, akik eljönnek, hanem azok, akik ott maradnak.
    
    A menekültek elhelyezése és ellátása jobbára karitatív és szociális
kérdés, de az Erdélyben maradók élete - egyetemes magyar gond.
    
    Beletartozik, bele kellene tartoznia a magyar külpolitikába,
kultúrpolitikába, az aggódó humanitás, az értékmentés és sajnos ma
már az életmentés feladatkörébe is. Itt nincs helye a felemás
magatartásnak, senki nem téblábolhat, ha szeme láttára embereket
löknek a kútba, nem mentegetheti tétlenségét azzal, hogy nem akar a
másik belügyébe beavatkozni.
    
    Milyen ember, milyen állam az olyan, aki - amely - így beszéli ki
magát, és hagyja fúlni a szerencsétleneket, mert jöjjön el bár még
néhány ezer magyar ősi hazájából, még mindig ott marad a többség.
    
    Megfogyatkoznak, de továbbra is önálló kultúrateremtésre képes
százezrek élnek egy tömbben, városokban, falvakban.
    
    Ha sokat mondunk és a kétmillióból lemorzsolódik két-háromszázezer,
még mindig több, mint másfélmillió magyar tényével kell számolnia
Bukarestnek és Budapestnek egyaránt. Ilyen hatalmas népcsoportot
nem lehet semmibe venni és nem lehet sorsára hagyni. Ennek
kimondása máris biztos alapja lehet a reménynek.
    
    Az erdélyi, magyarság túléli a jelenlegi politikusokat és túléli
a jelenlegi rendszert. Nagy bajba jutott, megtizedelik a különféle
kisebbségellenes intézkedések és a menekülések, de nincs oka az
egzisztenciális elbizonytalanodásra. Egyedül puszta tömege -
kétmilliós létszáma - megtartó erő, még ha nem is kap hathatós
külső támogatást.
    
    A magyarság Erdélyben a föld, a domb és a hegyhát - nem lehet
elhordani. Fájdalmas, ha járatokat vágnak benne, fejteni kezdik a
hegy lábát. Itt fúrnak, ott faragnak rajta, de azért a föld nem
tűnik el. A hegy kapargálását csak nézheti, amit tövében
végrehajtanak a pusztítók. A magyarság etnikai súlya megmarad, s ez
- ha tetszik - büntetése az elnyomó politikának, sikertelenségre
ítéli a népellenes rezsimet, mert a szenvedő nép tovább él,
megmutatja, hogy számolni kell létével a zsarnokság utáni időkben
is. Ez az első és legfontosabb felismerés, amiből az erdélyi
magyarság és a vele együtt nyomorgó román nép reményt és önbizalmat
meríthet.
    
    A rendszerek és uralkodók jönnek-mennek, a nép marad, mint a föld.
    
    Ebben van mérhetetlen ereje és fölénye, szemben az agrártervekkel,
a végrehajtókkal, a rendőrséggel, besúgókkal, de még saját nehéz
helyzetével és a sokszor elviselhetetlennek tűnő szenvedésekkel
szemben is.
    
    A bajok is tudnak összekovácsolni, közösséget teremteni. Együtt
szenvedni, együtt tűrni, együtt várni - a túlélés záloga. Biztos
lehet az erdélyi magyarság önmaga létében, s ennek révén abban is,
hogy megmarad a román és a magyar történelem tényezőjének, a
politikai, kulturális és gazdasági élet együtthatójának, gazdag
forrásvidéknek, de persze állandóan jelenlévő problémának is.
    
    A magyarság romániai jelentőségének tudatosításában a népi
meggyőződés és remény megsokszorozásában nagy szerepük van az
intellektueleknek. Az erdélyi magyarság most úgy érezheti, hogy
ostromállapotban él. Körülvették, támadják. Egyesek menekülnek,
mások pánikba esnek, elrejtőznek, átpártolnak, feladják önmagukat,
nem látják értelmét saját életüknek, fojtogatja őket a
bizonytalanság és az egykedvűség, a letargia.
    
    Ebben a próbatételben, szorongatott helyzetben, elsősorban a helyi
értelmiségre hárul a reményt és értelmet adó világosság árasztása.
    
    Ha az intellektuelek megmaradnak a járt úton, ha teszik dolgukat,
gyűjtik a magyar élet egyszerű tényeit, rögzítik azt, ami magyar -
a nyomokat, az emlékeket és a mai jelenségeket, népünk értékeit -,
s ha magyarul írnak, alkotnak a művészetben, tudományban, akkor nem
csupán a kultúrát szolgálják, hanem a megtartó rend kialakítását,
mely lelket ver az ostromállapot megfélemlített lakosaiba.
    
    Ebben a helyzetben a színész szava nemcsak a színpadi alakítás
kelléke, a festmény nemcsak festmény, a vers nemcsak vers, hanem
erőt adó morális tényező, megnyugtató fényforrás a zavarban. Azt
hiszem, ezt jól látják az erdélyi magyar értelmiségiek, mikor
minden pátosz nélkül dolgoznak, végzik a munkát a lehetőségek által
megszabott keretekben. Érdekes és jelentős folklórgyűjtést
végeznek, feljegyzik az egyszerű emberek élményeit, a szemtanúk
vallomásait a régi életről, a mai szokásokról, felkeltik a falusiak
érdeklődését saját népi értékeik iránt, kedvet csinálnak a múlthoz
és ez által kedvet a magyar módra való élethez.
    
    Ha talán nincsenek olyan látványos nyelvi kísérletezések az erdélyi
magyar irodalomban, viták a filozófiában, mint Bretter György
idején, kisebb kifutási lehetősége van a szellemi pezsgésnek, de
talán közelebb került az értelmiség a néphez, jobban koncentrál az
etnikai értékekre, vagyis témaváltás történt: nagyobb a befelé
forduló figyelem, mint a kifelé való hatás lehetősége.
    
    Ez utóbbi vonatkozásban a visszhang felerősítése érdekében sokat
tehet a Románián kívül élő magyarság. Nemcsak azért van erre
szükség, hogy a külföld tudjon az erdélyi magyarság életéről és
alkotásairól, nem is egyedül politikai megfontolásokból, hanem hogy
a visszajelzéssel növeljük a hitet.
    
    Nem kell az ajnározás, a hangoskodó magyarkodás, sem a
jajveszékelés. Elég, ha az ott élők tudják, hogy figyelnek rájuk,
hogy elismerjük létük egyedül való értékét, munkájuk értelmét.
    
    Ezzel már erőt, s kedvet adunk az erdélyi magyarságnak a
megmaradáshoz. +++


1989. január 24., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallható telefonüzenete:

Jó napot kívánok! (BEMONDJA NEVÉT) ...vagyok. Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló valószínűleg roppantul kultúrálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy... miért kel1 visszaidézni? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban csak ezt szerettem volna mondani, valamint, hogy a német kiejtésüket nem ártana roppantul, az összes Szabad Európa dolgozójának feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, hogy az nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD