|
|
|
|
A román-magyar viszony legújabb fejleményei
|
München, 1989. január 20. (SZER, Világhíradó) - Már a több tekintetben felvilágosultnak mondható magyar kommunista rendszer is lényegesen másként közelít az emberi jogokhoz és a politikai szabadságjogokhoz, mint a sztálinista román állam. A magyar nép véleményét pedig az olyan tények fejezik ki, mint például az, hogy ismét alakult egy magyar-román baráti kör. A Pécsett megalakult szervezet célja a magyar és a román nép barátságának erősítése, a jószomszédi viszony kialakítása. Ezt a célt azonban csak úgy lehet elérni, ha valóban demokratikus közállapotok jönnek létre mindkét országban - elsősorban Romániában. Ara Kovács Attila a román-magyar viszony legújabb fejleményeiről tudósít Budapestről: - Igen fontos dolgok hangzottak el a parlament külügyi- és kulturális bizottságainak január 18-án megtartott gyűlésén. Bár mostanság érthető: mindenki inkább a konkrét, egyértelmű és azonnali megoldások híve, s az ez irányú javaslatok szükségességét követeli, mégis mérföldkőnek számítanak Szűrös Mátyás újabb keletű, az idézett ülésen elhangzott megállapításai, melyekben mindenekelőtt a kisebbségi sorban élő magyarság léthelyzetével kapcsolatban a kultúra, és az egyfajta egyéni diplomácia előtérbe kerülését hangsúlyozta. Ő - egyébként joggal - a politikai konfrontációk fokozatos leépülésével magyarázza e fordulatot. Egyben meg kell állapítsuk: hasonló fontossága van annak, hogy - mondjuk Romániával - ma már semmiféle általánosabb, intézményesített - tehát politikai eszközökkel bíró - viszonyteremtés fenntartása sem képzelhető el. Románia nemcsak elzárkózik - teszi ezt Európa minden államával szemben - ámde nyíltan ellenséges, fenyegető a magyarok felé, és háborús hisztériával igyekszik megrontani az még épen maradt kapcsolatok szellemét is. Ilyen esetekben pedig aligha kétséges, hogy az a bizonyos egyszemélyes diplomácia kerül az előtérbe, amely magánpoggyászából kiveti magából az anyanyelvi lapokat, könyveket éppúgy, mint a civilizációt Romániában egyedül felidézni képes szappant és konzervet, kávét és gyógyszereket. Ez tehát az egyszemélyes diplomácia, amelynek persze megvannak az igencsak szó szerint vehető határai. A román határőri szervek továbbra is következetesen kobozzák el az írásos anyagokat az Erdélybe belépőktől, utasítják ki őket, várakoztatják meg a beutazókat, kutatják át levelek és filmtekercsek után a kiutazók zsebeit, és követelik ki a maguk részét az élelmiszercsomagokból. Az említett ülésen Rátkai Ferenc művelődésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy Románia 1985 óta szabotálja a kormányközi kulturális, oktatási es tudományos munkaterv megújítását. Mit jelent ez közelebbről? Azt, hogy a színházak cseréje teljesen szünetel. Hogy a magyarországi könyvek romániai importja kevesebb a minimálisnál, és kizárólag természettudományos, technikai témakörre korlátozódik. Hogy a történészbizottságok üléseit beláthatatlan időre felfüggesztették. Hogy a bukaresti ideológusok nem vitázni, hanem csak támadni hajlandók. Hogy az erdélyi magyar sajtóban egyre több az olyan cikk, melyet románból fordítanak, s hogy egyre fogy még az ilyen magyar lapok példányszáma is. Hogy a Kriterion Könyvkiadó főszerkesztői posztjára a minap az államvédelem egyik közismert besúgóját nevezték ki, aki előzőleg próbaéveit az Előre pártlapnál teljesítette sikerrel. Ha jobban meggondoljuk, az a tény, hogy a román vezetéssel ma szót értsünk, nemcsak kétes és hiábavaló, de a legtöbb szempontból káros is. A nemzetiségvédelem és Magyarország jelenlegi politikai érdekének védelme az, hogy Ceausescu rezsimjét, mint partnert ignorálja. Ez nemcsak annak feltételeit javítja, hogy a későbbiekben szót tudjunk majd érteni a Ceausescu utáni korszak tisztségviselőivel, de azért is, hogy eleget tegyünk európai feladatunknak, az integráció gyámolításának. Európai és magyar érdek ez egyszerre tehát -, e tekintetben nemcsak az erdélyi magyar védelméről van szó, de európai voltunk megvédéséről is. Másként fogalmazva: nyugat-európai integrációnk egyik feltétele, hogy milyen messze tudunk kerülni mindattól, ami ma Romániában történik.+++
1989. január 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallható telefonüzenete:
Jó napot kívánok! (BEMONDJA NEVÉT) ...vagyok. Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló valószínűleg roppantul kultúrálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy... miért kel1 visszaidézni? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban csak ezt szerettem volna mondani, valamint, hogy a német kiejtésüket nem ártana roppantul, az összes Szabad Európa dolgozójának feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, hogy az nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|