Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 06.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Kézdi Pál, SZER, Világhíradó

A párt által képviselt és fenntartott rendszer csődbe vitte az országot. A kudarcok és a társadalmi nyomás hatására már hajlandó konzultálni időnként - válogatva az alternatív mozgalmakban -, sőt hajlandó - elvben - az általa meghozott döntések végrehajtásába is bevonni őket. A hatalom monopóliumának ezt a meggyengült formáját nevezték aztán el szocialista pluralizmusnak.

Németh Miklós beszéde (1. rész)

A szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Németh Miklósnak, a
Minisztertanács elnökének az MSZMP Budapesti Bizottsága
aktíva-értekezletén szombaton, a pártbizottság Politikai Propaganda
és Művelődési Központjában elhangzott beszédét.

    Keretet később adunk.


     x x x


    Németh Miklós felszólalásában utalt arra, hogy a budapesti
kommunisták képviselői olyan időpontban tanácskoznak, amikor
kiélezett társadalmi, politikai, gazdasági feszültségek közepette
keresi az ország, a társadalom és benne a Magyar Szocialista
Munkáspárt is a megújulás útjait.

    A továbbiakban kifejtette: a változások egyre gyorsuló üteműek,
és emiatt egyre gyorsabban kell reagálnunk a kihívásokra, az
elodázhatatlan döntési helyzetekre, s a döntéseink nyomán keletkező
különféle reakciókra is. Sokszor az sem elég, ha programunkat,
tervezett lépéseinket alaposan átgondoljuk, széles körűen
megvitatjuk és egyeztetjük, mert a döntést követően a következmények
újból kritikát - sokszor jogos kritikát -, értetlenséget válthatnak
ki, s ez újabb érvelést igényel. Példa erre a pártértekezletek
állásfoglalása nyomán kibontakozó, a pluralizmussal kapcsolatos
ellentmondás a véleményekben, de aktuális példa a január 9-én életbe
lépett áremeléseket követő tiltakozási hullám is.

    Úgy vélem, hogy a kormány a közelmúltban feltárta és a
közvéleménynek is bemutatta gazdaságunk, társadalmunk súlyos
helyzetét. Ez a kormány kezelni kénytelen egy terhes örökséget, amit
nem ő hozott létre, de az ország, a nép jövője iránt érzett
felelősségérzetből kiindulva fel kellett vállalnia. A mai válságos
helyzetet egy jó másfél évtizede követett hibás politikai és
gazdaságpolitikai kurzus eredményeként örököltük. És bár sorsunk
ennek a terhes örökségnek a felszámolása, nem hallgattuk el: ez nem
fog menni konfliktusok, áldozatok vállalása nélkül, és nem oldható
meg egyik évről a másikra.

    Fordulatot hirdettünk, és ezt követeli a társadalom is. De
látnunk kell: a fordulat rövid távon nem ugyanazt jelenti a
kormányzat és a lakosság számára
A kormány számára a fordulat,
mindenekelőtt szakítást jelent a múlt hibásnak bizonyult
gyakorlatával, valamint azt, hogy annak következményeit felszámolja.
Ehhez pedig nem elegendőek a szavak és a nyilatkozatok
Ehhez
határozottan dönteni, cselekedni kell, szembenézve a
konfliktusokkal. (folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 15:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (2. rész)

A fordulat ebben a tekintetben megkezdődött. Az 1988-as év
eredményei a legkényesebb területeken - mint például a tőkés
áruforgalom egyenlege, a fizetési mérleg romlásának és a
költségvetési hiány mértékének fékeződése - már erről tanúskodnak.

    A dolgozó ember számára azonban a fordulat nem ezt jelenti,
hanem javulást életszínvonalában, lakáshelyzetében, szociális
biztonságában. Ennek alapjait azonban még nem teremtettük meg, s
ezért nem is következett be. Valójában ezért elégedetlenek, és
joggal hiányolják a fordulatot az emberek. S ez mutatja leginkább,
hogy még mindig nem sikerült tudatosítani, megértetni a múlt
hibáinak természetét, és jelenünket, de közelebbi jövőnket is
döntően befolyásoló következményeit.

    Újra és újra meg kell tehát világítanunk: csaknem egy évtizedig
nem vettünk tudomást arról - ez a 70-es évek -, hogy országunk
lemaradt a fejlődésben, gazdaságunk korszerűtlenné vált,
teljesítményeink leértékelődtek. A dolgozók által kifejtett egyre
több munka egyre kevesebbet ért a nemzetközi cserében, és ez közben
nem derült ki számukra. A vezetés a politikai stabilitás és
legitimáció alapjának az életszínvonal emelését, védelmét, a
gazdálkodó szervek stabilitását tekintette, de elmulasztotta
megtenni azokat a lépéseket, amelyek ténylegesen alapokat
teremthettek volna a gazdaság megújításához. Szocialista társadalmi
rendszerünk fölényét azzal akarták demonstrálni, hogy a világban
végbement korszakos változások hatásait semlegesíteni tudjuk. Azt
állították, hogy hiába van ott infláció, gazdasági visszaesés,
fogyasztáscsökkenés, munkanélküliség, nálunk stabilitás,
életszínvonal-emelkedés, teljes foglalkoztatás és növekedés van. Az
ország így hosszú ideig lehetőségei feletti színvonalon is élt, amit
nem lehetett máshonnan fedezni, mint külföldi forrásokból. S most,
amikor a különböző ágazati és területi szakszervezeti szervezetek is
kemény kritikával illetik a kormányt, és bérköveteléseket
fogalmaznak meg, a kormány hangot kell adjon annak a véleményének
is, hogy a már régóta esedékes határozott szerkezetátalakítást a
dolgozók érdekvédelmére hivatkozva hosszú ideig a szakszervezetek is
nagyban hátráltatták.

    A különböző szervezetek tiltakozásaikat most is a dolgozók
érdekeinek védelmét hangoztatva fogalmazták meg. Szeretném
kijelenteni: ez áll a kormány stratégiai gondolkodásának
homlokterében is. De nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a
pillanatnyi konfliktusok elkerülése céljából továbbra is
elkendőznénk, takargatnánk súlyos problémáinkat. (folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 16:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (3. rész)

Tudom, a dolgozóktól nem várható el, hogy napi megélhetési
gondjaikat, életkörülményeik romlását a múlt értékelése alapján
egyszerűen tudomásul vegyék. A múltat nem ők formálták, nem vettek
részt azokban a hibás döntésekben, amelyek idevezettek. De
mindenkinek, akinek része volt a folyamatok formálásában, vállalnia
kell saját szerepét, felelősségét, s annak tisztességes
értékelésével kell hozzájárulnia a helyzet okainak feltárásához és
megértetéséhez. Csak ez lehet alapja a reális célmeghatározásnak és
az összefogásnak
Követelni könnyű és népszerű
Megalapozatlan
ígéreteket tenni viszont felelőtlenség
Vállalni az összekuszálódott
viszonyok rendbetételét pedig kegyetlenül kemény és népszerűtlen
feladat. Ez a kormány ezt a feladatot vállalta
Abból az egyetemes
nemzeti érdekből kiindulva fogott hozzá a politikai és gazdasági
reformok végrehajtásához, amely a modern társadalmaktól való
leszakadás megállítását, majd a felzárkózás megkezdését tekinti fő
feladatának. Ugyanakkor tudatában van a kormány annak, hogy a
racionalizálásnak, a modernizációnak kárvallottjai is lesznek,
akikről a kormány gondoskodni kénytelen. De tudja azt is, hogy
mindezt a társadalom támogatása, együttműködése nélkül nem tudja
megoldani. S nem nélkülözheti a kormány egy erős, önmaga és a
társadalom átfogó megújítását vállaló és megvalósító párt, az MSZMP
támogatását sem


    Pártunk 1945 óta - a szocialista építés vezető erejeként -
történelmi mércével mérve is nagy eredményeket ért el, holott közben
számos súlyos hibát is elkövetett. De mindig képes volt a hibák
kijavítására
Most is ez a döntő kérdés, képesek vagyunk-e a hibák
kijavítására? Ez sohasem ment zökkenők, visszaesések, olykor
tragikus fordulatok nélkül. Így történt ez 1953 után, amikor a párt
elmozdulást kezdeményezett a bürokratikus önkényuralomból, de a
folyamat reformok útján történő végigvitelében 1956 októberének
tragikus eseményei megakadályozták.

    1966-ban egy újabb holtponton a párt kezdeményezte a
gazdaságirányítási rendszer reformját. A reformfolyamat teljes körű
kibontakoztatásában a gazdaságpolitikai, a szociálpolitikai, az
intézményrendszer egészére történő kiterjesztésében azonban a
visszarendezés, a restauráció erői megállították. (folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 16:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (4. rész)

S a mostani helyzet is több szempontból kritikus, és számos
ellentmondással terhes. Ezek közül az egyik legsúlyosabb, hogy úgy
kell a teljesítmény növelésére késztetni az embereket, hogy
életszínvonaluk, életkörülményük ezzel összhangban nem javítható.
Többnyire áldozatvállalásról szoktunk beszélni, de úgy érzem, ez nem
helytálló. Az áldozatot ugyanis önként vállalják. Amit nekünk most
vállalni kell, abban nincs önkéntesség. Ez kényszer, örökölt sors,
amiben osztoznunk kell. Helyzetünk ahhoz hasonlítható, hogy valaki
saját fedezet nélkül, mintegy hitelből építette fel családi házát, s
most azért kell egyre keményebben dolgoznia, hogy házát el ne
árverezzék a feje fölül. Keményebben dolgozik, nem él jobban, de
megőrzi a házát, és bázist teremt ahhoz, hogy később még a bútorait
is kicserélhesse benne.

    Ismerem és jogosnak tartom a szemrehányást: az egyén csak
korlátozottan képes befolyásolni, hogy a munka, amit legjobb
képessége és ereje maximumának latbavetésével végez, valóban
jövedelmező-e, vagy egyéb okokból kifejezetten veszteséget termel.
Ez a gazdasági károkon túl - sajnos - morális torzulást is előidéz.
Ezt a szakadást egyrészt a tulajdonviszonyok átalakításával, a
valódi tulajdonosi érdek megteremtésével, másrészt a tudás, a
műveltség, a szakmai és vezetési színvonal emelésével, a minőség
forradalmának áttörésével szüntethetjük csak meg. Ezek jelenthetnek
szilárd alapot a termelő munka valódi értékteremtő képességének
kibontakoztatásához.

    Egy ilyen rendszer megteremtéséhez nélkülözhetetlen a politikai
intézményrendszer demokratizálása, olyan intézményes garanciák
kiépítése, amelyek nem teszik lehetővé az újbóli visszarendeződést.

    A reformtörekvések két évtizedes történetében csak a
legközelebbi múltban jutottunk el oda, hogy a gazdaság területe
mellé felzárkózott és együtt halad a politikai reform. S máris olyan
helyzet fenyeget, hogy kettészakad a gazdasági és politikai
reformfolyamat.

    Az egyik oldalról - elsősorban az úgynevezett alternatív
szervezetek részéről - politikai nyomással nézünk szembe. Az
alternatív szervezetek elsősorban a politikai intézményrendszer
átalakításának meggyorsítását igénylik. Az áremelkedés nyomán
nyilvánosságra került szakszervezeti és egyéb követelések viszont -
szándékuktól függetlenül - a gazdasági reform továbblépését
akadályozhatják. Ebben a helyzetben a kormányzat nem engedhet egyik
szélsőségnek sem. (folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 16:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (5. rész)

Szavakban mindenki egyetértéséről biztosította és biztosítja a
kormányzatot, de mihelyt konkrét lépésre kerül sor, abban a
pillanatban elégedetlen is, a tiltakozás, a követelés eszközeivel is
fellép. Ez lehetetlen helyzet, és itt, a pártaktíva ülésén szeretném
azt kijelenteni, hogy a kormányzat a rendelkezésre álló minden
hatalmi eszközzel a stabilitás biztosítására törekszik, nem enged az
ide-oda rángatásnak.

    A kormányzat ahhoz kéri a pártaktivisták és Önökön keresztül
minden párttag támogatását, hogy a kétfrontos harcban biztosítsuk a
gazdasági és a politikai reformok összhangját és szocialista
tartalmát
Szeretném Önöknek kijelenteni, hogy a kormány elszánta
magát a régóta esedékes reformok végrehajtására. Felelősen vállalja
az ezzel együtt járó feszültségeket, mert enélkül nincs elmozdulás,
modernizáció. Ugyanakkor a kormány maga kívánja az előrehaladás
ütemét és irányát meghatározni, és alapkövetelménynek tekinti a két
terület: a gazdasági és politikai reform közötti összhang
biztosítását
Az átalakulás gazdasági tartalma, a piacgazdaság
kiépítése megkezdődött, és ehhez kapcsolódóan a politikai tartalom
is egyértelmű: kialakítani az intézményes garanciáit egy
demokratikusabb, nyíltabb és jobb szocializmust jelentő
társadalomnak.

    De mindezt úgy, hogy tudjuk: ez itt nem kisérleti laboratórium.
A magyar népen már kipróbáltak egy-két csodareceptet. Újabb
csodareceptet ez a kormány nem próbál ki. Ezért döntéseit a legfőbb
népképviseleti szerv, az Országgyűlés jóváhagyásával hozza meg, és
az Országgyűlés felhatalmazása alapján kezd a feladatok
végrehajtásához.

    Nagyon nehéz év elején állunk, amikor a forrongó indulatok
nyomán az események könnyen veszélyes fordulatot is vehetnek. A
hetvenes évek árrobanásának kemény megrázkódtatásai hatására több
szocialista gazdaság ,,kihullott a rostán,,. Ebben az évben és a
következő években nálunk is ez a tét: ,,kihullunk-e a rostán,,,
leírnak-e bennünket, magyarokat a világban és itt Európában? Ez most
döntő részben rajtunk múlik. Hisz most a nemzetközi körülmények
kedveznek a reformoknak, nem úgy, mint a hetvenes években.
(folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 16:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (6. rész)

A Szovjetunió a magyar reformok oldalán áll. A fejlett tőkés
országok nemcsak kinyilvánították érdekeltségüket a magyar reformok
előrehaladásában, hanem ehhez támogatást is adnak. A külső
feltételek lehetővé teszik egy olyan ,,híd-szerep,, felvállalását,
amely egyre erősebben a kialakuló új Európához köt bennünket. Mi
hívei vagyunk az európai közös ház felépítésének és tudjuk, hogy
ebben meg kell teremtenünk a közös háztartás vezetésének feltételeit
is. Ezen munkálkodunk.

    A kormány e folyamatban kész az együttműködésre az alternatív
szervezetekkel és a szakszervezeti mozgalommal is. Az alternatív
szervezeteknek együttműködést kínál a szocializmus megújítására, a
humanizmus és a szociális értékek valódi érvényesítésére. Nem
szövetkezik viszont olyan restaurációs erőkkel, melyek a
szocializmus történelmi létjogosultságát tagadják, amelyeknek
liberális, vagy éppen őskommunisztikus, egyenlősítő jellegű
illúzióik vannak. A kormányzat a konzultációt a társadalom
megújításában partnerként jelentkező szervezetekkel és erőkkel
megkezdte, és kész az együttműködés rendszeres formáinak
kifejlesztésére is.

    Az új szocialista Alkotmány kidolgozásában a jelenlegi
Országgyűléssel működik együtt. Nyitva áll viszont a lehetőség
minden politikai szerveződés előtt, amely a jelenlegi szocialista
alkotmányt tiszteletben tartja, hogy bekapcsolódjon az új törvények
társadalmi vitáiba és az új Alkotmány kidolgozásába.

    Ez az együttműködés már megkezdődött a hazafias
népfront-mozgalom keretei között, és a bekapcsolódás újabb és újabb
lehetőségei és formái alakulhatnak ki a jövőben. Az Új Márciusi
Front olyan javaslatokat tett közzé például a mai napon, amely a
pártot és a kormányzatot kell hogy foglalkoztassa, és a dokumentum
számos tanulmányozásra és válaszra érdemes javaslatot, elgondolást
vet fel.

    Ami a szakszervezeti követeléseket illeti, készen állunk arra,
hogy a SZOT és a kormány közötti, 1988 november végi megállapodás
betűjének és szellemének megfelelően tárgyaljunk. A január 9-én
életbe lépett és a meghirdetett további központi árintézkedéseket,
valamint a szabadpiaci áralakulást figyelembe véve az ez évi terv
12-15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel 1988
novemberében folytatott konzultáción - a szociálpolitikai
kompenzációra vonatkozóan - az infláció 12 százalékos mértékét
alapul véve jött létre megállapodás. (folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 16:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (7. rész)

De a tárgyalások azt is tartalmazták: ha az áralakulás mértéke az év
végéig - s ezt szeretném hangsúlyozni - ezt előreláthatóan
jelentősen - mintegy 2 százalékkal - meghaladná, akkor ismételten
megbeszélést kell tartani a kompenzációról.

    A kormány most úgy ítéli meg, hogy a már bevezetett áremelések
alapján egyelőre csak körvonalazni lehet az árszint éves
emelkedését, a béremelkedés mértéke pedig még ennél is
bizonytalanabbul ítélhető meg. A gazdálkodó szervek az idén minden
korábbinál tágabb lehetőséget kaptak arra, hogy teljesítményük és
munkaerőgazdálkodásuk függvényében növeljék dolgozóik bérét, illetve
keresetét.

    A SZOT és a kormány közötti konzultációk alapkérdése, a reálbér
alakulását befolyásoló két fő tényező, azaz az árak és a bérek
változásának éves mértéke tehát ma felelősséggel még nem ítélhető
meg.

    A kormány ugyanakkor egyetért az Országos Érdekegyeztető Tanács
soron kívüli összehívásával. A Minisztertanács nevében ezúton is
megerősítem: amennyiben a fogyasztói árak alakulása a kompenzációnál
alapul vett 12 százalékos árszintet 2 százalékkal meghaladná, kész
lesz a SZOT-tal új tárgyalásokat folytatni a szükséges lépésekről. A
kormány megítélése szerint azonban erre - a helyzet pontosabb
megismerésére - legkorábban májusban kerülhet sor.

    A kormány a reformok ígérete helyett a tényleges reformlépések
politikáját folytatja. Gyorsítja a piacgazdaság kiépítését, az ár-,
bér-, költségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan
szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szociális
támogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepe,
amelyek képesek arra, hogy a támogatásról differenciáltan, a konkrét
helyzet ismeretében döntsenek. Ugyanakkor ellenzi és minden
eszközzel korlátozza a teljesítménynövekedés nélküli béremeléseket,
mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek.

    A szakszervezeti vezetőknek is meg kell érteni: a kormány nem
fogja visszavonni az áremelésre hozott döntését, mert egyrészt nincs
hátrálásra lehetősége, másrészt határozott meggyőződése, hogy a
támogatás programjának végrehajtása nélkül ebben az országban sem
stabilizáció, sem pedig kibontakozás nem alapozható meg. Ha nem
építjük le a támogatásokat, akkor a veszteséges vállalatok is joggal
követelik - mint ahogy van már példa -, hogy továbbra is támogassák
őket. Ez pedig azt jelenti, hogy újabb menlevelet ad a kormány a nem
kívánatos, veszteséges termelésnek. (folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 16:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (8. rész)

Ha a kormány elfogadja az általánosan, differenciálás nélkül
végrehajtandó béremelés követelését, akkor teljesítmény nélküli
bérkiáramlás következik be, ezzel pedig új inflációs hullámot
gerjeszt. Ha a kormány felelőtlenül kötelezettséget vállalna tehát
további béremelésekre, akkor ezzel újabb inflációgerjesztő forrást
hozna működésbe. Ezt nem tehetjük meg, mert pénze ugyan lenne a
lakosságnak, áru pedig nem, amelyet megvásárolhat. A szakszervezetek
követelik a kormánytól az áremelés teljes körű, szociálpolitikai
kompenzálását. Teljesen lehetetlen azonban a 15-20 év alatt
felhalmozódott szociálpolitikai problémákat máról holnapra
kiküszöbölni.

    Itt szeretnék csatlakozni azokhoz, akik a szegénység
problémájáról a tévériport kapcsán szóltak. 1973-ban is voltak
szegények Magyarországon, 1973-ban is volt reálbérmutató és 1973-ban
is volt társadalmi és létminimum. Sajnos ,,politikai
meggondolásokból,,, görcsökből mi ezeket az adatokat, amelyet a KSH
rendszeresen és pontosan kiszámított, megfigyelt, publikálni
szeretett volna, nem hoztuk nyilvánosságra. Most bombaként robbant
az, amiről mindenki tudott, csak éppen szégyenlősen hallgattunk
róla.

    Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szegénnyé válás folyamata
különösen az inflációs időszakban nem érint nagy tömegeket, és
ezeknek az embereknek a száma relative nem nőtt, de nem lehet
elfogadni - s egyetérteni azokkal, akik azt mondták -, hogy az
1973-as Magyarország ugyanaz, mint az 1988-as.

    Önmagunkat áltatjuk és csapjuk be, saját politikai munkánkban
okozunk nehézséget, és ezt a külföldiek sem hiszik el nekünk. Tehát
nem jó érv befelé, és hamis érv kifelé is.

    Ugyanakkor szeretném mondani: a kormány tudni fogja, hogy e
modernizálódó folyamatban melyik oldalon kell állnia és mi a
kötelessége. Ami - nem sok - forrásunk volt még, azt a
szociálpolitikai kompenzációra odaadtuk. Ugyanakkor ehhez
kapcsolódóan ezen a fórumon is szeretném megerősíteni: ha az év
folyamán a teljesítmények úgy alakulnak, de csak akkor, ha a
teljesítmények alapján a források rendelkezésünkre állnak, nem lesz
kétség a kormányzatban afelől, hogy azt a pluszpénzt kinek, melyik
körnek adja oda. (folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 16:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (9. rész)

Az a véleményem emellett, hogy ha a vállalati bérezésben,
ösztönzésben továbbra is egyenlősdi érvényesül, ha megmarad a
,,szociális foglalkoztatás,, jelenlegi mértéke, ha továbbra sem
büntetik a silány, hanyag munkát, ha a vállalatvezetés és a
szakszervezetek ,,béralkujának,, eredménye teljesítmény nélküli
bérkiáramlás lesz, akkor valóban fenyeget az infláció
elszabadulásának a réme.

    Ezért a kormány a szakszervezeteket közös felelősségvállalásra
hívja fel. Kész az együttműködésre, a rendszeres párbeszédre annak
érdekében, hogy a bérarányok közeledjenek az értékviszonyokhoz, a
teljesítménykülönbségekhez, hogy építsük le a veszteséges termelést,
és szüntessük meg a pazarló gazdálkodást, hogy növeljük a helyi
szociális támogatás súlyát és szerepét.

    A párt és a kormány programja megitélésem szerint tartalmilag
egyértelmű: a gazdasági viszonyok racionalizálása a piacgazdálkodás
kemény fegyelmi rendjében, a társadalmi viszonyok humanizálása, a
társadalom szellemi-erkölcsi megújulásának kezdeményezése, a
politikai élet demokratizmusának erősödése és a demokratikus
életmódértékek támogatása.

    Most a rövid távú stabilizálás feladatai kötik le a kormányt, de
még ebben az évben foglalkozni kíván a kibontatkozás stratégiai
megalapozásának kérdéseivel. Kezdeményezzük a közös gondolkodást a
gazdasági fellendülés, a vállalkozásélénkítés, az antiinflációs
gazdaságpolitika, valamint a családi jövedelemadó-rendszer
koncepciója kidolgozásának feladatairól. Kezdeményezi a kormány
továbbá a közös gondolkodást a szellemi-erkölcsi megújulásról, benne
a művelődéspolitika és az oktatáspolitika szerepéről.

    A társadalmat most sokkhatás érte. Az évtizedek óta elodázott
feladatot azonban valakinek vállalnia kell. A kormány nem hátrálhat
meg, csak előre mehet. Ebben egyre jobban számíthat az országgyűlés
munkájára, támogatására: konstruktív kritikájú, nélkülözhetetlen
segítség a kormányzat részére. Innen hívom fel viszont az alternatív
szervezeteket és a szakszervezetet is: az ország sorsának jobbra
fordításáért felelősen működjünk együtt, alkossunk uniót a
társadalom megújításáért, és kerüljük el az anarchiát. Ne az
elvégzendő feladatok nagyságához képest, amúgy is csekély erőt
osszuk meg a nemzet sorsát befolyásoló történelmi pillanatokban

Vessünk véget a reformretorikának, a jelzős szerkezetek versenyének.
Most már ne abban versenyezzünk, hogy ki tud szebbet igérni, hanem
abban, hogy ki tud többet tenni. (folyt.köv.)


1989. január 14., szombat 16:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós beszéde (10. rész)

A kormány nem tehet felelőtlen igéreteket, de amit igér, az nem
kevés: az infláció korlátok közé szorítása, annak megakadályozása,
hogy a kialakuló vágtató infláció - a lengyel és a jugoszláv
eseményekhez hasonlóan - nehogy szétrombolja a gazdaságot, és a
szociális viszonyokat.

    A kormány meghirdette a párbeszéd, a nemzeti összefogás
politikáját. De a párbeszédhez nyugodt légkör kell. Elintézni régóta
húzódó problémákat csak kölcsönös tisztelet, tolerancia és
megbecsülés esetén lehet. Csak türelemmel, körültekintéssel, a
párttagok és a nép cselekvő támogatásával tudunk előrehaladni.

    Itt, ezen a fórumon szeretném azt megköszönni a párttagoknak és
a magyar népnek, hogy ők nem a számla benyújtásával törődnek az
intézkedések után. Pontosan értik és tudják, hogy itt most milyen
veszélyekről van szó. És kérni is szeretném őket arra, hogy
gyűjtsenek erőt, mert az összeomlást csak egy nehéz, fáradságos úton
tudjuk elkerülni.

    Minden párttag és párton kívüli, minden magyar állampolgár
munkájára, helytállására, kezdeményezőkészségére és szervező erejére
számítunk - hangsúlyozta végezetül a miniszterelnök. (MTI)


1989. január 14., szombat 16:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallható telefonüzenete:

Jó napot kívánok! (BEMONDJA NEVÉT) ...vagyok. Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló valószínűleg roppantul kultúrálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy... miért kel1 visszaidézni? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban csak ezt szerettem volna mondani, valamint, hogy a német kiejtésüket nem ártana roppantul, az összes Szabad Európa dolgozójának feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, hogy az nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD