Rendszerváltás és az MTI

	Párizsi értekezlet a vegyi fegyverekről (1.rész)
Párizs, 1989. január 6. péntek (MTI-Panoráma) - Diplomáciai nagyhét kezdődött Párizsban. Több mint 140 ország képviselői ülnek össze szombaton az UNESCO-palotában, hogy a vegyi fegyverek betiltásáról, gyártásuk, tárolásuk megszüntetéséről, a meglévő készletek felszámolásáról tárgyaljanak. A várakozások szerint közel 80 ország, köztük hazánk, külügyminiszterrel képviselteti magát. A vegyi leszerelés kérdéseiről ilyen széles körű nemzetközi értekezletet még soha nem tartottak, de más szempontból is az év egyik kiemelkedő világpolitikai eseménye ez a tanácskozás: ennyi külügyminiszter még az ENSZ New York-i székhelyén is ritkán jön össze. A kétoldalú megbeszélések során a világpolitika számos más időszerű kérdése is szóba kerül. A párizsi értekezletet valós igény szülte, aminek legvilágosabb bizonysága, hogy a távoli törpeállamok kivételével az ENSZ valamennyi tagországa elfogadta Mitterrand francia elnök meghívását. Az elmúlt években ugyanis növekvő veszélyként jelentkezett az a kilátás, hogy a vegyi fegyverkezés elsöpri az 1925-os genfi jegyzőkönyv egyre gyengülő erejét, s a ,,szegények atombombájaként,, új kockázati tényezőt és feszültségforrást visz a nemzetközi életbe, sőt megzavarhatja az alig megindult nukleáris és hagyományos leszerelési folyamatot is. A vegyi hadviselés voltaképpen már az Ókorban megjelent, a kútmérgezésekkel. Tömeges méretekben viszont csak az első világháborúban vetettek be először vegyi fegyvereket, a németek. A fojtó és tüdőroncsoló klór, majd mustárgáz és foszgén több ezer halálos áldozatot és több százezer súlyos sebesülést okozott. E különösen kegyetlen hadviselési eszköz keltette erkölcsi felháborodás nyomán íródott a genfi jegyzőkönyv. Ebben az alig egyoldalas okmányban az aláíró országok vállalták, hogy háború idején tartózkodnak a harci gázok és baktérium-fegyverek alkalmazásától. Mindössze ennyi a rövid jegyzőkönyv tartalma; sem ellenőrzésről, sem gyártási tilalomról, sem büntető intézkedésekről nincs szó benne. A genfi okmány mégis elérte hatását: a következő világégésben a harci gázok nem játszottak számottevő szerepet. Azóta viszont a jegyzőkönyv joghézagait kihasználva a világon sokfelé megindult a vegyi fegyverkezés. Az amerikaiak vietnami háborújának lombtalanító akciói már megmutatták a vegyi hadviselés új, félelmetes lehetőségeit. Pedig ott még be sem vetették azokat a halálos idegbénító gázokat (Sarin, Tabun, Soman), amelyek mindkét nagyhatalom fegyvertárában mevannak. (folyt.) 1989. január 6., péntek 15:46
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »