Rendszerváltás és az MTI

	Moldavai ellenzéki szervezetek 1.
Moszkva, 1989. január 6. péntek (MTI) - A Moldavai SZSZK-ban szerveződő ,,nem hivatalos mozgalmakról,, - lényegében ellenzéki, nacionalista szervezetekről - közölt terjedelmes írást csütörtökön a Krasznaja Zvezda. A szovjet honvédelmi minisztérium lapjának kisinyovi tudósítója párhuzamba állítja e szervezeteket a hasonló arculatú baltikumi mozgalmakkal. A cikk szerzőjének és a helyi állami és pártszerveknek két ,,nem hivatalos mozgalomról,, van tudomásuk: a Demokratikus Mozgalmon kívül az Alekszej Matvejevics Irodalmi és Zenei Klub nevet viselő - ám megtévesztő neve ellenére elsősorban politizáló, nem pedig művészetpártoló - szervezkedésről. A Demokratikus Mozgalom a Peresztrojka Támogatására nevű szervezet - a kettő közül ez látszik erősebbnek, az állami és pártszervek is elsősorban ezzel próbálnak valahogyan szót érteni - tavaly nyáron jött létre, főként alkotó értelmiségiekből. Első nyilatkozataival és névválasztásával is azt sugallta, mintha támogatná az SZKP átalakítási politikáját, létrejöttének oka a moldavai átalakulás lassúsága, célja pedig annak meggyorsítása lenne. Gyakorlati tevékenysége azonban mást mutat: a köztársaság valóban súlyos gazdasági, társadalmi és kulturális gondjainak megoldására nézve nem dolgozott ki semmiféle programot, ellenben megannyi programnyilatkozatban követelte már, hogy a hatóságok ismerjék el a szervezetet a moldován nép egyedüli jogos képviselőjének. Követeli magának azt a jogot is, hogy ellenőrzést gyakorolhasson a köztársaság párt-, kormány- és tanácsi szervei fölött. Szorgalmazza továbbá, hogy a moldován nyelvet emeljék az államnyelv rangjára, és a jelenleg honos cirill írásmód helyett térjenek vissza az itt korábban alkalmazott latin betűs írásra. (A szervezet vezetői vitatják a szovjet tudósok zömének álláspontját, miszerint létezik moldován nyelv, szerintük az azonos a román nyelvvel.) A peresztrojka jelszavaival takarózva nagygyűléseket szerveznek követeléseik alátámasztására - ehhez nem is mindig kérik a hatóságok engedélyét - , és megkezdték a szervezet üzemi és falusi sejtjeinek kiépítését is. Eközben mereven elzárkóznak attól, hogy a helyi párt- vagy állami szervekkel együttműködjenek bármilyen probléma megoldásában, holott erre a köztársasági kormány, és a köztársasági pártszervezet központi bizottsága többször is felhívta őket. (folyt.) 1989. január 6., péntek 10:35
Vissza »

	Moldavai ellenzéki szervezetek 2.
A másik - Alekszej Matvejevics moldavai költő nevét viselő, tavaly áprilisban megalakított - ellenzéki szervezet a Krasznaja Zvezda tudósítója szerint kifejezetten a moldáviai nemzetiségi ellentétek felszítására törekszik. Névleg ártalmatlan célok jegyében fogant; az alapító okmány szerint az anyanyelv, a moldavai irodalom és kultúra ápolására jött létre. A klub ülésein azonban a moldavai nyelv tudatos elnyomásáról beszélnek, és arról, hogy a köztársaság határait ki kell terjeszteni a Fekete-tengerig és a Kárpátokig. Egyik vezetőjük lehetőséget kapott nézetei kifejtésére a köztársasági Komszomol-szervezet lapjában. Eképp fogalmazott: ,,Nem akarunk moldavai Karabahot teremteni, de azt sem akarjuk, hogy Moldávia olyan gödör legyen, amelybe az összes szennylé egybefolyik az ország minden részéből.,, +++ 1989. január 6., péntek 10:39
Vissza »