|
|
 |
|
 |
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 3. folyt.
|
- Augusztus 22:
A Magyarországon működő Szabad Románia nevű menekültszervezet és a
Lelkiismeret 88 nevű csoport 24 órás éhségsztrájkkal egybekötött
tüntetést rendez a román követség közelében. Ebből az alkalomból a
Szabad Románia nyilatkozatot ad ki, amelyben elítéli a Ceausescu-
rendszer nacionalista, és fajgyűlölő megnyilatkozásait.
A román nemzetiségű menekültek felhívását - mint a román
demokratikus gondolkozás jelét - örömmel üdvözli a Demokrata Fórum.
- Augusztus 25:
A Szabad Kezdeményezések Hálózata nyilatkozatot tesz közzé Kelet-
Közép-Európa politikai helyzetéről. Elítélik azokat a rendszereket,
amelyek Európa ezen térségében az elmúlt 40 esztendő alatt az itt
élő népek történelméhez nem méltó viszonyokat teremtettek. Állást
foglalnak a magyar 1956, a csehszlovák 1968 és a lengyel 1980-81
által jelképezett megújulási törekvések mellett. Szolidaritást
vállalnak minden olyan kezdeményezéssel, amely a térség
demokratikus viszonyainak helyreállítását tűzte célul maga elé.
A szolidaritás jeleként a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság,
a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Kezdeményezések Hálózata közös
táviratban üdvözölte Lech Walesát, a gdanski egyezmény aláírásának
8. évfordulója alkalmából.
- 1988 augusztus 25-27:
Mintegy 700 résztvevő közreműködésével nagyszabású nemzetközi
konferenciát rendezett Krakkóban a lengyel Szabadság és Béke nevű
szervezet, valamint a Szolidaritás országos jogvédő bizottsága. A
találkozón megjelentek nyugati politikusokon kívül magyar küldöttek
is. A 12 tagú magyar delegáció tagjai közül Bába Iván a magyar
nemzeti kisebbségek helyzetéről, Vitt László a
környezetrombolásról, Szelényi Zsuzsa a Fiatal Demokraták
Szövetségének tevékenységéről, Merza József a magyar
szolgálatmegtagadók helyzetéről, Philipp Tibor a magyar emberi jogi
viszonyokról, Szilágyi Sándor a Magyarországon működő Szabad
Románia csoport tevékenységéről, Gadó György a kelet-európai
országok közös stratégiájának szükségességéről, Hahn Endre és
Magyar Bálint pedig a Tudományos Dolgozók Demokratikus
Szakszervezetének munkájáról számolt be.
- Augusztus 31-e:
A Miskolci Megyei Bíróság három év fegyházról másfél év
börtönbüntetésre enyhítette Kristály Gyula 61 éves munkás
büntetését, amelyet 4 évi időtartamra felfüggesztett.
Úgy intézkedett továbbá, hogy a 20 ezer forintos nyomozási
költséget az állam vállalja magára. Az ítélet enyhítése azzal a
széles körű magyarországi és külföldi tiltakozás-akcióval
magyarázható, amelyet a 61 éves nyugdíjas ózdi munkás ügye
felkeltett. Kristály Gyula röpiratokkal tiltakozott a helyi
hatóságok túlkapásai ellen. Ezért a miskolci rendőrség példát
szolgáltató kirakatpert akart rendezni ellene.
- Augusztus 28-30:
Szárszói Front névvel megalakult egy új, független, demokratikus
mozgalom. Az 1943-as szárszói találkozó szellemét kívánja
továbbvinni, elődének tekinti a demokratikus ellenzék mozgalmát, és
állást foglal 1956 függetlenségi, és önigazgató hagyományai
mellett.
- Szeptember 1-je:
Sajtókonferencia keretében mutatják be a Duna című 148 oldalas
antológiát, amelyet Perczel Anna, Vargha Balázs és Nagy András
szerkesztett. Az antológia szerzői: Csoóri Sándor, Csurka István,
Eörsi István, Esterházi Péter, Karinthy Ferenc, Kodolányi Gyula,
Korniss Mihály, Petri György, Szilágyi Ákos, Vas István.
- Szeptember 3-a:
Lakiteleken 364 jelenlévő a Magyar Demokrata Fórumot szervezetté
alakította. Számozott belépési nyilatkozatot adtak ki. Közölték,
hogy 10 ezer tag esetén, de legkésőbb egy év múlva közgyűlést
tartanak. Az ideiglenes elnökség tagjai: Bíró Zoltán, Csengey
Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Fűr Lajos, Joó
Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor.
- Szeptember 10-e:
Esztergomban tudományos tanácskozást tartott a Magyar Demokrata
Fórum. Téma a természetvédelem, mindenekelőtt a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer megépítésével járó természeti károk. A mintegy
600 résztvevő előtt beszélt Erhard Busek, Bécs város polgármester-
helyettese is.
A tanácskozás elfogadta egy nyílt levél szövegét, amelyet azzal a
kéréssel küldtek el a parlament képviselőihez, hogy követeljenek
népszavazást a vízlépcsőrendszer megépítése ügyében.
- Szeptember 5-e:
Nyilvános ülést tartott a Szabad Kezdeményezések Hálózatának
ideiglenes tanácsa. Elhatározták, hogy közgyűlést tartanak, amelyen
döntenek a szervezetté alakulás kérdésében. Bejelentették, hogy a
Hálózatnak eddig 1500 bejelentett tagja van.
- Szeptember 12-e:
Mintegy 35 ezer ember tüntetett a parlament előtt a bős-nagymarosi
vízlépcső megépítése ellen. Az ünnepi beszédet Csengey Dénes író
mondta. A szervező bizottság 5 tagja: Szekeres László, Perczel
Anna, Lovas Pál, Bába Iván és Csengey Dénes átadta Straub F.
Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének azt a dokumentumot, amelyet
korábban Vitai András színész olvasott fel a tömeg előtt. Ebben az
építkezések megszűntetését, illetve népszavazás kiírását
követelték. A nyilatkozat egy példányát átvette Pozsgay Imre
államminiszter is. Grósz Károly miniszterelnök-pártfőtitkár azonban
nem volt erre hajlandó.
A nagygyűlésen felszólaltak az osztrák Zöldek képviselői is. A
nagyméretű tüntetést a 27 független szervezetből álló Nagymaros
Bizottság rendezte.
Kedves hallgatóink! Mához egy hétre, ugyanebben a műsorban
folytatjuk az 1988-as esztendő független magyarországi eseményeinek
kronologikus felsorolását. +++
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|