Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 04.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Tulajdonosok a magyar gazdaságban SZER, Mérlegen)

Amikor a hatalom Magyarországon a piacgazdaság kialakításával kísérletezik - mert a kudarcok sorozata és a nyomukban fellépő válság erre kényszeríti - nem kerülheti meg az igazi, alapvető problémát. A piac létrejöttéhez a tulajdonviszonyokat kell gyökeresen megváltoztatni.

Líbiai vegyi fegyverek

(Istvánfi József)
München, 1989. január 3. (SZER) - Shultz amerikai külügyminiszter
tavaly ősszel ismertette Kohl nyugatnémet kancellárral az amerikai
felderítő szolgálatnak azt a gyanúját, hogy Líbiában olyan vegyi
üzem van épülőben, amelyről gyanítható, hogy vegyi fegyverek
gyártására akarják felhasználni.
    
    Az amerikai külügyminiszter tudatta a kancellárral azt is, hogy
bizonyos nyugatnémet vállalatok részt vesznek a líbiai üzem
berendezésében. Kohl kancellár nyomban vizsgálatot rendelt el és
ennek eredményéről számolt be tegnap a kormányszóvivő Bonnban.
    
    A Vámőrség és a Pénzügyminisztérium szakértői elsősorban arra
kerestek bizonyítékot, hogy megsértette-e a nyugatnémet üzem a
kiviteli szabályokat. Ilyen bizonyítékot azonban nem találtak és
ennek hiányában nem lehet eljárást indítani.
    
    
Az ügy a vegyi fegyverekkel kapcsolatos két sarkalatos problémára
hívja fel a figyelmet. Az egyik probléma a vegyi fegyverek
használatát tiltó, 1925-ben kötött Genfi Egyezmény nagy
hiányossága, nevezetesen az, hogy a fegyverek felhasználását
tiltja, a raktározást és a gyártást viszont nem. Ezen a
hiányosságon próbálnak most segíteni egy új, átfogó nemzetközi
egyezmény kidolgozásával, és ezt elsősorban Washington
szorgalmazza.
    
    A másik probléma röviden úgy fogalmazható meg, hogy a vegyi
fegyverek a szegény országok atombombái. Ez a mondás utal arra,
hogy a gyártásuk viszonylag olcsó és egyszerű és - ami a legtöbb
problémát okozza - rendkívül nehezen ellenőrizhető. Líbia esetében
például egyáltalában nem, mert Kadhafi rendszere nem engedi be az
ellenőröket. Éppen ez erősítette meg az amerikai gyanút, azon
kívül, hogy a gyártelep körül a líbiaiak légvédelmi rakétaütegeket
helyeztek el. Ők egyébként azt állítják, hogy gyógyszergyárról van
szó.
    
    
A vegyi fegyverek az első világháború óta ismeretesek. A német
hadsereg első ízben 1915-ben az ipperni ütközetben vetette be a
mustárgázt, amelyet azóta ipperni gáznak is neveznek. A vegyi
fegyvereket a két világháború között is a német ipar
tökéletesített, de a második világháborúban nem került sor
bevetésükre.
    
    A második világháború után a német készletek jó része szovjet kézre
került és a Szovjetunió a háborút követő években jelentős ipart is
kiépített és ma tetemes készletekkel rendelkezik. Ennek a létezését
elismerte, ha nem is abban a nagyságrendben, amelyet amerikai
részről gyanítanak. Az amerikai készlet jóval kisebb, de modernebb.
    
    Az említett két országon kívül eddig egyetlen más ország sem
hajlandó elismerni, hogy vannak vegyi fegyvereik. Utoljára Irak
vetette be ezeket a fegyvereket Irán ellen. Az iraki vegyi fegyver
gyártás története jól példázza az ellenőrzés nehézségeit.
    
    Irak hivatalosan bejelentette a háború során, hogy műtrágya gyárat
akar építeni, és ehhez megnyerte különböző nyugati cégek
együttműködését. 1983-ban Irak 500 tonna tiodiglikolt vásárolt
Belgiumban, és ekkor kezdték a szakértők gyanítani, hogy nem
műtrágya gyárról van szó. Ez a vegyi anyag önmagában véve még nem
mérgező, tulajdonképpen mindenki a zsebében hordja, mert a
golyóstollak festékanyagának hígítására használják. A
textilfestésben is nélkülözhetetlen. Ha azonban összekeverik a
hidrokloridsavval, mustárgázat nyernek belőle. A többi méreg
esetében is hasonló a helyzet. Az ideggázok, így a tabun, a szomán,
a szalin és a vegyi fegyverek királyának nevezett izopropil
alapanyaga is szabadon vásárolható a nemzetközi kereskedelemben,
mert ugyanezeket a komponenseket használják fel a mosószerek, a
rovar- és gombairtószerek, a műtrágya, sőt még a kozmetikai szerek
gyártásához is. A rovarirtószerek gyakorlatilag hígított változatai
a vegyi fegyvereknek. A szerin például gyakorlatilag azonos két
világszerte használt gyomirtóval.
    
    A receptek és az alapanyagok ismeretesek, azokhoz minden állam
hozzájuthat minden különösebb nehézség nélkül. A gyártási
eljárásokat számos, ugyancsak szabadon vásárolható kézikönyv
tartalmazza. Az egyetlen komoly nehézséget a biztonság kérdése
okozza. Az, hogy ne szabaduljon ki az ördög a palackból és ne
pusztítsa el azokat, akik belekezdtek a mérges gázok gyártásába.
    
    Ehhez van szüksége a gazdaságilag fejletlen államoknak a magasabb
műszaki színvonalon álló államok szakértőire és ezt a tudást
fizetik meg óriási összegekkel. A nyugati szakértőknek ezt az
exportálását azonban ugyanolyan nehéz ellenőrizni, mint az
alapanyagok nemzetközi forgalmát. +++


1989. január 3., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

Jó estét kivánok. Elnézésüket kérem. Hiányoljuk a reklám-műsorokat. Egyre kevesebb a reklám-müsor. A régi időben, ill. a múlt évben egyre több volt. Szeretnénk egy kicsit több reklámot látni. /Köszönjük szépen/ Köszönöm. Már elég régóta hivom. Nem tudtam, hogy ez a módszere. A Fő utcai Szociális Otthon-ból nagyon kérik a kisöregek, húzza már le ez a Berkes Zsuzsa arra a vékony lábacskáira a szoknyáját, mert olyan nagyon nem, olyan helyes pofa, de a lábai rettenetesek.Én egy nővér vagyok, akit megkértek. Ugyanigy az Ablak műsorban is egészen comb-középig fenn van. Hát mondjuk már nem az a komsztály, hát ügye a lábaival. Nagyon köszöntem, hogy meghallgattak.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD