|
|
|
|
Nszk: líbiai vegyi üzem - belpolitika (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósitója jelenti:
Bonn, 1989. január 14. szombat (MTI-tud) - Az amerikai fél az Egyesült Államok és az NSZK titkosszolgálati szakértőinek Washingtonban most véget ért második találkozóján sem tudott előterjeszteni olyan adatokat, amelyek bíróság előtt is perdöntően bizonyítanák nyugatnémet vállalatok tudatos részvételét egy állítólag Líbiában létesített vegyifegyver-üzem építésében. Szombat délután ebben az értelemben ismertette Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője az időközben hazatért nyugatnémet küldöttség előzetes jelentését a tárgyalásokról.
Közlése szerint azonban a december 22-iki bonni első találkozóhoz képest kiderült, hogy az NSZK-beli cégeken kívül más nyugati vállalatokat is azzal gyanusítanak az Egyesült Államokban: részt vettek a ,,Pharma 150,, nevű líbiai vegyi üzemnek való szállításokban. A gyár Washington szerint harci gázokat, Libia szerint közönséges gyógyszereket állít elő. A bonni kormány eddig hivatalosan csak annyit ismert el, hogy az IBI nevű frankfurti vállalatnál, amelynek iraki származású tulajdonosa szökésben van, lefoglaltak 12 aktaköteget. Noha az ezekben talált okmányok bizonyítják, hogy nyugatnémet vállalatok anyagot, szerszámot és hasonló árucikkeket szállítottak a ,,Pharma 150,, számára, mindez még nem elegendő a büntetőjogi eljárás megindítására. Az államügyészség csak a fő gyanusított, az Imhausen-Chemie nevű gyár ellen indított vizsgálatot. Ez az a Fekete-erdei üzem, amelyről az Egyesült Államok hírszerzése azt állította: a líbiai ügyfelek és közötte lehallgatott telefonbeszélgetésekből kiderült, hogy a líbiai fél segítséget kért egy nála előfordult ,,harcigáz-szerencsétlenség,, következményeinek elhárításához. Ost - ugyancsak szombaton - visszautasította Hans-Jochen Vogelnak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének azt a szombati nyilatkozatát, amely szerint Helmut Kohl szövetségi kancellár az amerikai vádak túlságosan lassú kivizsgálásával és az ügyben való hallgatásával ártott az NSZK érdekeinek. Az államtitkár kijelentette: ,,Vogelnak, mint jogásznak tudnia kellene, hogy a titkosszolgálati jelzések nem bíróság előtt is hasznosítható bizonyítékok, következésképpen csupán ezek alapján egy jogállamban sem nyilvánosan, sem jogilag nem lehet eljárni vállalatok vagy személyek ellen,,. (folyt.)
1989. január 14., szombat 18:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|