Rendszerváltás és az MTI

	Menekültek kérdése az Országgyűlésben
London, 1989. január 12. (BBC) - Az Országgyűlés tegnapi ülésszakán a Romániából egyre nagyobb számban érkező menekültek kérdése is felmerült. A kormány menekülttábor felállításának tervét fontolgatja. A tanácskozáson szóba került, hogy Magyarország csatlakozik a menekültekről hozott genfi konvencióhoz. Fodor György vizsgálja meg a kérdést: Magyarországon tízezer romániai menekültet tartanak hivatalosan nyilván. Néhányan azt állítják, hogy a menekültek valódi száma ennél sokkal magasabb. A hatóságok azonban ezt tagadják. A menekültek 90 százaléka a romániai magyar kisebbség köréből kerül ki. A maradék 10 százalékot pedig azok a románok alkotják, akik a Nyugatra távozás szándékával disszidáltak. Néhányan a magyar nemzetiségűek közül is megpróbálnak Nyugatra távozni, vagy azért, mert eredetileg is ez volt a szándékuk, vagy pedig, mert úgy hiszik, hogy így könnyebb lesz a Romániában maradt családtagjaikkal való újraegyesülés. Azoknak, akik máshol kívánnak letelepedni, szükségük van az ENSZ menekültstátusának elnyerésére. Ezt azonban nem kaphatják meg Magyarországon, hiszen Magyarország nem írta alá a menekültekről szóló nemzetközi egyezményt. Azonban igen nehéz, majdhogynem lehetetlen a menekülteknek olyan országba utazniuk, ahol ezt a , menekültstátust megkaphatnák. Jugoszláviában, ahová szintén sok romániai menekül, van az ENSZ menekültügyi főbiztosságának egy irodája. Ha egy ehhez hasonló iroda Budapesten is megnyílna, ez sok menekült problémáját megoldaná. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosságának genfi küldöttsége napokon belül Budapestre érkezik. A problémát azonban a Magyarországon letelepedő és élni kívánó többség számára az jelenti, hogy továbbra is román állampolgárok maradnak. A Magyarország és Románia közötti államközi egyezmények ugyanis nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot. így hát ezek a menekültek nem válhatnak magyar állampolgárokká, hacsak Magyarország egyoldalúan fel nem bontja az idevonatkozó szerződést. A magyar állam célja az volt, hogy ne adja meg az állampolgárságot a Romániából menekültek számára, és így nyitva álljon a lehetőség előttük a visszatérésre az esetben, ha a romániai helyzet megváltozna. Külföldi állampolgár státusuk azonban^egyre több problémát okoz, például nem vásárolhatnak ingatlant. így a velük kapcsolatos állásfoglalás átalakulóban van. Szerdán a parlamentben felhívást tettek arra, hogy az állampolgárságról szóló román-magyar egyezményt érvénytelenítsék. A legégetőbb probléma azonban az, hogy a menekültek továbbra is özönlenek Magyarországra. Vannak, akik kötelességüknek tekintik, hogy a Romániában üldözött magyarokat befogadják. Mások azzal érvelnek, hogy a menekültek olyan óriási terhet jelentenek, melyet a magyar társadalom nem tud felvállalni. A gazdasági nehézségekkel küzdő kormány érzékenyen reagál az ilyen véleményekre és továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy a romániai magyaroknak Romániában kellene maradniuk. Külföldi újságíróknak adott interjúkban a magyar illetékesek beismerték: elérkezhet az az idő, amikor a magyar határt lezárják a menekültek előtt. Közben egyre több olyan esetről érkezik hír, amikor a Romániából menekülteket gyorsított kivizsgálás után visszaküldték a határról. Arról is keringenek hírek, hogy a határon lövöldöznek, és hogy a román hatóságok embertelenül bánnak azokkal, akiket visszaküldték, vagy pedig határátlépés közben fogtak el. Nemrég a Magyar Nemzetben egy cikk jelent meg, mely szerint 18 agyonlőtt ember tetemét találták meg a határ magyar oldalán, és a határt átlépni kívánó menekültek zömét visszaküldik. A Belügyminisztérium határozottan cáfolta az agyonlőttekről szóló hírt. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a Romániába visszaküldöttek számáról nem tett említést. Kényes téma ez, melyet a hatóságok igyekeznek elkendőzni. Ám néhány magyart kínosan érint, másokat pedig felháborít a dolog. A magyar belügyminiszter számos alkalommal megpróbálta megindokolni a menekültek ellenőrzésének szükségességét és néhányuk visszaküldését mondván, hogy a román hatóságok vagy hallgatólagosan engedik bűnözők és más, nemkívánatos elemek Magyarországra szökését, vagy szándékosan küldik őket. A Belügyminisztérium megoldásként egy vagy több tábor felállítását ajánlotta; ahol minden egyes menekült esetét az illetékes hatóságok megfelelően kivizsgálhatnák. A javaslatot tegnap megvitatták a parlamentben. Felmerült azonban, hogy világosan meg kellene határozni és nyilvánosságra kellene hozni azokat a kritériumokat, melyek alapján valakit beengednek Magyarországra, vagy pedig visszaküldik Romániába. A parlament felkérte a kormányt: a következő ülésen ismertesse, hogyan kívánja megoldani a menekültproblémát. +++ / 1989. január 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »