Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 03.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
A Fidesz újévi üzenete (SZER)

A Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége szegedi csoportja közös újévi üzenetet bocsátott ki: "A kormány újból és újból bizalmat kér, miközben a legkonkrétabb ígéretét is gyakran megszegi. Semmi sem utal arra, hogy az előttünk álló évben változtatna politikáján, amelyet a szégyenteljes aradi találkozó, a gazdaságtalan állami nagyberuházások csak azért is erőltetése, és az észrevétlen, jövőellenes, pazarló költségvetés és az ezzel párosuló adószabály fémjelez...."

Gorbacsov és Kelet-Európa

(Török Tamás)
München, 1989. január 3. (SZER, Nyugati folyóiratszemle) - Gorbacsov és
Kelet-Európa a címe annak a cikknek, amelyet a Disent, magyarul
"Máskéntgondolkodás" című amerikai folyóiratban találtunk. A cikk szerzői:
Heller Ágnes és Fehér Ferenc.
    
    A háború utáni Kelet-Európa története Jaltával kezdődik - állapítják meg a
    
cikkírók - és a megállapítást mindjárt kérdésfeltevéssel folytatják. Miért
szokás Jaltát idézőjelbe tenni?
    
    A válasz egyszerű. A Jalta név többet jelent, mint Roosevelt, Sztálin és
Churchill 1945-ben a Krím-félszigeten tartott történelmi jelentőségű
találkozója. Jalta jelképe lett a három nagy diplomáciai erőfeszítéseiben
érvényesülő fontos irányzatnak, amely a feljegyzések és a vonatkozó
üzenetváltások során alakult ki. A Jalta által jelképezett irányzatot
Roosevelt kezdeményezte - naivan, de lelkesen. Sztálin taktikai
meggondolások alapján támogatta, Churchill viszont csak vonakodva és
fenntartásokkal csatlakozott hozzájuk.
    
    A jaltai irányzatot gyakran, de tévesen úgy értelmezik, mint a három
szövetséges hatalom háborús erőfeszítéseinek az összehangolását. A
valóságban a három nagyhatalom egyike sem fedte fel teljesen stratégiai
elgondolásait, és szó sem volt összehangolásukról. E téves értelmezés
alapján a jaltai irányzatot időnként úgy interpretálták, hogy az egy tartós
béke előkészítését szolgálta a nagyhatalmak győzelme után. De a
feljegyzések azt igazolják, hogy a megkötendő békeszerződés alapelveit soha
sem vitatták meg érdemben.
    
    A jaltai irányzat a nyugati vezetők és Sztálin levélváltásaiban kezdett
alakot ölteni, szervezett formában 1943-ban Teheránban rajzolódott ki,
tetőpontját Jaltában érte el, majd 1945-ben Potsdamban összeomlott. Noha
Jalta stratégiai célkitűzéseit később maga alá temette a hidegháború,
mégis: közvetve jogalapot nyújtott Sztálinnak arra, hogy azt tegye, amit
akar.
    
    Alátámasztotta a Szovjetunió befolyását Kelet-Európában annak ellenére,
hogy a kelet-európai nemzeteket sohasem kérdezték meg, és még csak nem is
tájékoztatták megfelelően egy olyan megállapodásról, amely alapvetően
meghatározta jövőjüket.
    
    Ez a magyarázata a Jalta-ellenes felkeléseknek Kelet-Európában 1945 óta.
    
    Felkelésen nemcsak széleskörű népmozgalmakat értenek a cikk szerzői, hanem
    
kommunista kormányok ellenszegülését is. így Jalta ellen fordult a Tito-
kormányzat már 1945 óta, a rövid életű Nagy Imre-kormány a magyar
forradalom alatt 1956-ban, az albán kormány a szovjet-albán szakítás óta -
és bizonyos mértékig Ceausescu bukaresti rezsimje is.
    
    A Jalta-ellenes felkelésnek Kelet-Európában - a Disent cikkírói szerint -
négy szakasza volt. Az első szakaszban 1945 és 1948 között, a nem
kommunista pártok álltak az élvonalban, de ezeknek semmi esélyük sem volt a
győzelemre. Nacionalista politikai testületek voltak minden tapasztalat
nélkül, és nem volt meg bennük a hajlandóság arra, hogy küzdelmüket a
határokon túl is összehangolják.
    
    A nyugati szövetségesek állták Sztálinnak tett ígéretüket, és csupán Jalta
    
eltérő értelmezésének a jogához ragaszkodtak. A térség mintegy 100 millió
lakosa modernizáló reformokra vágyott. És ilyen reformokat csak a
kommunisták hirdettek meg, nem a liberálisok vagy a konzervatívok. Ily
módon Sztálin könnyen győzhetett, csupán Jugoszláviában ütközött
ellenállásba.
    
    A második - drámai - szakasz 1953 és 56 között zajlott le. Ezt a szakaszt
Jalta ősellensége: Tito vezette, akit Hruscsov antisztálinista kampánya
során rehabilitált. A jugoszláv vezetőség azonban az egoista reálpolitika
hibájába esett: ahelyett hogy Jalta nagy stratégiai kérdéseit vetették
volna fel, kicsinyes, személyes jellegű bosszúhadjáratba kezdtek Tito
ellenségei ellen, és ezzel eljátszották erkölcsi és politikai vezető
szerepüket.
    
    A Jalta elleni forradalom lobogóját a magyarok és a lengyelek tartották
magasra. Az események alakulása ebben a két országban eltérő irányzatot
mutat. A magyar forradalom egy népszerű koalíciós kormány vezetése alatt
frontális támadásba lendült Jalta ellen, amikor Nagy Imre kilépett a Varsói
Szerződésből, és tömbön kívüli államnak nyilvánította az országot.
    
    Lengyelország ezzel szemben arra a meggyőződésre jutott, hogy a szovjet
politikai gyámkodás a jaltai megállapodás része, és a lengyelek gondosan
ügyeltek arra, hogy ne lépjék át ezt a határvonalat.
    
    A harmadik szakasz az ötvenhatos magyar forradalom, és Brezsnyev 1982-ben
bekövetkezett halála közötti időszak. Ennek valójában méltatlan bajnokai
voltak. Hodzsa Albániája egy légmentesen elzárt harmadik világba illő
változata a sztálinizmusnak, és Ceausescu Romániája, amely óvatosan
kijátszotta Jalta ütőkártyáját hogy így egyenlítse ki az országon belüli
töretlen sztálinizmust és a botrányos gazdasági helyzetet.
    
    Erősen kétséges, hogy az 1968-as csehszlovák kísérlet a belső
desztalinizálásra a Jalta-ellenes forradalom részének tekinthető-e, vagy
sem? A valóságban a jaltai irányzat egyetlen igazi megsértése Brezsnyev
számláját terheli: a szovjet katonai intervenció 1981-ben Afganisztánban.
    
    Kelet-Európa Jalta elleni forradalmának negyedik szakasza napjainkban igen
    
bonyolult körülmények között zajlik. Lengyelország változatlanul turbulens.
    
    Románia továbbra is engedetlen, noha az éhség és a belső terror
kombinációja a forrongás veszélyeit rejtegeti. Jugoszlávia alkotmányos és
társadalmi krízisben van, ami nem hagyhatja hidegen a Szovjetuniót. Kelet-
Németország egy hosszan tartó hatalmi játék alanya és tárgya egyben, s ez
egykönnyen a háború utáni Európa térképének az átalakulásához vezethet.
    
    A Disent című amerikai folyóirat cikke szerint Gorbacsovnak figyelembe kell
    
vennie az egymásnak gyakran ellentmondó irányzatok teljes panorámáját.
    
    Churchill egy ízben kijelentette: nem hajlandó elnökölni a brit birodalom
felbomlása fölött. Hasonlóképp Gorbacsov sem nagyon lesz hajlandó a jaltai
rendszer felbomlása fölött elnökölni. Brezsnyevtől eltérően azonban a
jaltai határokat sem kívánja átlépni.
    
    A szerzők ezután emlékeztetnek arra, hogy ugyanúgy mint Hruscsov esetében,
    
Gorbacsov is egy általános kelet-európai válság idején került hatalomra.
    
    Kelet-Európában csupán három ország nincs válságban - legalábbis ez idő
szerint - Albánia, Bulgária és Kelet-Németország.
    
    Jelentős különbségek észlelhetők azonban a jelenlegi, és a Hruscsov idején
    
mutatkozott krízis között. Hruscsov uralma alatt a kelet-európai országok
válságainak kiváltó oka azonos volt. A sztálinista tömegterror, és a
teljesen irracionális gazdasági vezetés. Ezért Hruscsov joggal hihette,
hogy ugyanazzal a gyógymóddal élhet minden esetben.
    
    Ez a csodaszer a sztálinista módszerekkel történő desztalinizálás volt,
aminek az lett az eredménye, hogy kis híján szétzúzta a sztálini
birodalmat, és olyan sebeket ütött, amelyek azóta sem gyógyultak be.
    
    Gorbacsov azonban a jelek szerint tudatában van annak, hogy a jelenlegi
kelet-európai válság egyetlen közös nevezője az, hogy a térség úgyszólván
valamennyi államát érinti, de az egyes országok válságai alapvetően eltérő
jellegűek.
    
    Albánia a sztálini ötvenes évek időszakát éli. Csehszlovákia a hatvanas
évek befejezetlen desztalinizálásának a periódusában van. Magyarország,
Jugoszlávia és Lengyelország pedig egymástól eltérő jelenben él.
    
    A válságok jellege is eltérő. Lengyelországban a rezsim legitimációs
válságba került, főképp a gazdasági reformok elmulasztása miatt.
    
    Magyarországon a vezetőség évtizedekkel ezelőtt óvatos mezőgazdasági
reformba kezdett, és tágabb körű gazdasági változást ígért, és amikor
ezekből nem lett semmi, elvesztette önbizalmát. A lakosság kedvébe kívánt
járni, és ezért bátorította a fogyasztást anélkül, hogy emögött megfelelő
termelés állt volna.
    
    (folyt.)


1989. január 3., kedd


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

Jó napot kívánok! Azt szeretném kérdezni, hogy ... 1989. ' j január 1-én, 15 óra 10-kor volt a Zenés Üzenet és csak any nyit hallottam, hogy "Zsiga és családja üzen Nyugat- Németországból" és nem értettem, hogy hová, vagy kinek. Ha meg lehetne ismételni, hogy kinek üzent. Nagyon köszönöm, viszonthallásra.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD