Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 03.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
A Fidesz újévi üzenete (SZER)

A Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége szegedi csoportja közös újévi üzenetet bocsátott ki: "A kormány újból és újból bizalmat kér, miközben a legkonkrétabb ígéretét is gyakran megszegi. Semmi sem utal arra, hogy az előttünk álló évben változtatna politikáján, amelyet a szégyenteljes aradi találkozó, a gazdaságtalan állami nagyberuházások csak azért is erőltetése, és az észrevétlen, jövőellenes, pazarló költségvetés és az ezzel párosuló adószabály fémjelez...."

A Szovjetunió és Kelet-Európa kapcsolata

1988. január 3., Világhíradó (Amerika Hangja) - Az új év beköszöntével jó
néhány amerikai újságíró és esszéista idén is a legkülönbözőbb
találgatásokba bocsátkozott. A jelek szerint azonban könnyebb előre
megjósolni 1989. szeptemberére a kőolaj világpiaci árát, vagy akár az arab-
izraeli viszony várható fejleményeit, mint a Szovjetunió és Kelet-Európa
közötti kapcsolatok jövőbeli alakulását. Egy jól ismert esszéista, William
Pfaff mindennek ellenére éppen ezeket a kapcsolatokat elemezte a New Yorker
című hetilapban. Esszéjének ismertetésére Csernus Ákos munkatársunk
vállalkozott:
- A jelek szerint tévedtek mindazok, akik véglegesnek tekintették Közép- és
Kelet Európa háború utáni helyzetét. 40 évvel ezelőtt Sztálin egy ízben,
Tito jelenlétében azt hangoztatta: magától értetődő, hogy ahova a győztes
bevonul, egy meghódított területen saját rendszerét vezeti be.
    
    Sztálin szavai nem állták ki az idő próbáját. A történelem másképpen
határozott - állapítja meg William Pfaff a megjelent cikkében. Ha-a
Szovjetunió kivonul Közép-Európából a német kérdés persze újból felmerül -
folytatja a hetilap ismert külpolitikai szakértője, hangsúlyozva, hogy
századunk történelmének a két világháború kirobbantásával Németország volt
a fő mozgatója.
    
    A háború nélkül nem lett volna bolsevik forradalom, nem lett kínai
forradalom, nem lett volna hidegháború, és ma valószínűleg Amerika sem
töltene be világpolitikai szerepet. Ma azonban már biztosra vehető, hogy a
Szovjetunió parancsuralma alá kényszerített európai országok előbb-utóbb
újból a nyugat-európai demokráciák felé közelednek, ami nemcsak hogy
alapvetően változtatni fog Európa arculatán, de ezzel egy időben az
Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatok is módosulni fognak. Es az a
probléma is felmerül, mit lehet majd tenni egy politikailag idejét múlt,
intellektuálisan lejáratott és gazdaságilag hatástalan struktúrával, amely
Európa keleti részét a Szovjetunióhoz kötötte a II. világháború óta, és
amely éppen működésképtelensége miatt egyre nagyobb veszélyeket tartogat.
    
    Nyugat-Európa jó ideje kigyógyult a világháború traumájából. Elsőre
gazdaságilag állt talpra, mielőtt sor kerülhetett politikai egységének
megteremtésére. 1992-re az egyesített európai Közös Piac a világ
legnépesebb, legtermelékenyebb és leggazdagabb közössége lesz, és
elkerülhetetlenül vonzóerőt fog gyakorolni egy iparilag fejletlen Kelet-
Európára.
    
    Az esszéista megállapítja: kulturális téren a Szovjetunió elvesztette a
küzdelmet, amit Kelet-Közép-Európa feletti fennhatóságának biztosításáért
folytatott. A II. világháborút követő korai években sokan még hittek abban,
hogy a szovjet kommunizmus valóban a jövő zenéje. Attól eltekintve, hogy
egyesek gyűlölték ezt a kommunizmust, vagy pedig hittek benne, általánossá
vált az a felfogás, hogy a kommunizmusnak nem lehet ellenállni, és hogy a
háború előtti civilizációnak egyszer és mindenkorra befellegzett.
    
    A Szovjetunió katonailag azóta is fenntartotta az ellenőrzést a térség
felett, és a kommunista pártokon keresztül gyakorolta uralmát. A
Szovjetunió azonban képtelen volt biztosítani a kulturális fölényt, elánt
és vonzóerőt gyakorolni. Az ókorban, akiket meghódítottak a rómaiak, római
állampolgárok akartak lenni. A XIX. században, vagy a XX. század elején a
gyarmatosított India és Afrika elitje Oxfordban, vagy Párizsban végezte
tanulmányait.
    
    Az elmúlt 40 évben lengyel, vagy magyar fiatalok nem tanúsítottak
különösebb lelkesedést, hogy Moszkvában végezzék tanulmányaikat, hogy a
szovjet fővárosban csináljanak karriert, hogy moszkvai festők és költők
között verekedjék ki a helyüket, és hogy a szovjet civilizációból
hazavigyenek valamit. Nagyapáik és apáik még Bécsbe vágytak, Berlinbe,
Párizsba és New Yorkba, és oda is mentek fiatal korukban.
    
    A kelet-európai értelmiség és munkásság körében az a II. világháború előtti
    
elképzelés, hogy a Szovjetuniónak forradalmasított társadalma van, hogy a
proletariátusnak valóban a Szovjetunió a hazája, hitelét vesztette. Kelet-
Európában ugyanakkor - néha egészen oktalanul - a nyugatbarát és az
Amerika-barát érzelmek fokozódtak. Azok a kommunista kádárek, akik esetleg
már a háború előtt is militánsak voltak, akik részt vettek az ellenállási
mozgalmakban, az új rezsimben feladták idealizmusukat és cinikus
karrieristákká váltak.
    
    Több, mint négy évtizeddel a világháború után a kelet-európaiak még mindig
    
élelmiszer- és különböző áruhiányokban szenvednek, és a kis embernek semmit
sem nyújtottak ahhoz, hogy azt akarja: országa az úgynevezett szocialista
tábor tagja maradjon.
    
    A kelet-európaiak történetesen tisztában vannak azzal, hogy olyan gazdasági
    
és társadalmi rendszerben élnek, amely megfosztotta őket a nyugaton
tiszteletben tartott emberi jogoktól. Maguk is feltesznek olyan kérdéseket,
hogy miért nem részesülhetnek hasonlóan kedvező társadalombiztosításban,
mint a nyugaton élők: a lengyel dokkmunkásoknak miért nem lehet meg a maguk
független érdekvédelmi szakszervezete, ami egyébként Lengyelországban még a
háború előtti jobboldali diktatúrában is toleráns volt? Miért olvashatók a
legjobb irodalmi művek csak szamizdatban Bulgáriában? Miért vagy egy
magyar, vagy német származású földművelő elnyomva Romániában, miért
részesül egy faluromboló, modern Néró a Balkánon szovjet katonai
támogatásban?
    
    (folyt.)


1989. január 3., kedd


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

Jó napot kívánok! Azt szeretném kérdezni, hogy ... 1989. ' j január 1-én, 15 óra 10-kor volt a Zenés Üzenet és csak any nyit hallottam, hogy "Zsiga és családja üzen Nyugat- Németországból" és nem értettem, hogy hová, vagy kinek. Ha meg lehetne ismételni, hogy kinek üzent. Nagyon köszönöm, viszonthallásra.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD