|
|
 |
|
 |
Thaiföld: A sikernek nincs titka (1. rész)
|
1989. január 3. (MTI-Panoráma)
Köztudott, hogy Thaiföld egyike azoknak az ázsiai országoknak,
amelyek szédítő iramban képesek fejleszteni gazdaságukat. A
helyszíni tapasztalatok, beszélgetések alapján a látogató úgy véli,
hogy a siker receptje tulajdonképpen egyszerű, mindazonáltal nem
alkalmazható bárhol.
A főváros, Bangkok látványa meggyőző bizonyítéka az iparosodás,
a kereskedelem dinamizmusának. Leginkább az a lenyűgöző, hogy a
hatalmas fejlődés lényegében az utóbbi tíz évben következett be. Az
elöző időszak, a fejletlenség kora is jelen van, de az utazó ezt a
kontrasztot sajátos módon inkább a gyors siker illusztrációjáként
érzékeli.
Na de mi a recept? Mindenekelőtt az, hogy Thaiföld vonzóvá tudta
magát tenni a tőkefeleslegek nemzetközi piacán. Japán, Tajvan,
Szingapur, Dél-Korea, Hongkong, amelyek a saját gazdasági csodáikat
már korábban megcsinálták, töménytelen pénzt pumpálnak Thaiföldbe,
mert biznak stabilitásában, kedvelik a munkaerő olcsóságát, a
termelési fegyelmet és azt, hogy az 55 milliós ország maga is kellő
belső piacot kinál a termékeknek. A japán és tajvani tőke szívesen
vándorol külföldre, mert otthon egyre magasabbak a bérek,
munkaköltségek, az adók és egyre több teher nehezíti a haszon helyi
gyarapítását. Beszélnek a számok: Thaiföldön a külföldi befektetések
értéke 1988-ban az elöző évhez képest megduplázódott (900 millió
dollár) és az idei év első 10 hónapjában 400 millió dollár értékben
újabb beruházásokra jelentették be igyényüket.
A sikernek a ,,mennyei mannákon,, kívül van más vonatkozása is.
Az embernek Thaiföldön valahogy az az érzése, mintha itt az
átlagember mentalitása segítené a kormányzatot abban, hogy a jogosan
remélt jólét gyümölcseit ne habzsolják fel túl gyorsan. Például az
elképesztő mennyiségű kiskereskedő, kifözdetulajdonos meglepően
alacsony haszonkulccsal dolgozik és inkább több, szaporább munkával
gyűjtögeti össze szerény jövedelmét. Na ők is meg akarnak
gazdagodni, de türelmesebbek, kitartóbbak és mértéktartóbbak, mint
sok más országban. A dolgozók alacsony bérezése persze nem a
munkavállalók önmegtartóztatás eredménye, inkább az van, hogy óriási
a munkaerőfelesleg, igy mindenki féltve őrzi munkahelyét.
Olyannyira, hogy a munkásoknak alig tiz százaléka csatlakozik a
szakszervezetek valamelyikéhez. A külföldi befektetőknek tetszik az
engedelmes munkaerősereg, a sztrájkoktól mentes ipar. (folyt.)
1989. január 3., kedd 12:03
|
Vissza »
|
|
Thaiföld: A sikernek nincs titka (2. rész)
|
A thai nemzeti össztermék eddig évi 8-10 százalékkal növekedett
és a helyi tőke is kezd izmosodni. Újabban már az is előfordul, hogy
thai cégek fektetnek be Japánban és Tajvanon. Egyes közgazdászok
szerint azonban Thaiföldnek a hazai tőke gyorsabb erősödése révén
mihamarabb a saját lábaira kell állnia, mert különben nem fognak a
fejlődés olyan magaslataira eljutni, mint a csodagazdaságokat
produkáló ázsiai ,,kis és nagy tigrisek,,.
A további fejlődésnek számos más gátja is akad. A legnagyobb az
ország még mindig fejletlen infrastrukturája: a kikötők mostani
állapotukban alig birják a thai könnyűipar ugyancsak versenyképes
termékeinek exportáradatát. Irodaházak százai épülnek és képtelenek
megfelelően kielégíteni az igy jelentkező telefonigényeket.
További gond, hogy a csúcstechnológiát képviselő vállalatok
sokkal több magas képzettségű szakembert szeretnének alkalmazni, de
a thaiföldi oktatás szinvonala nem tart lépést a gazdasági
fejlődéssel. Most döbbentek rá, hogy az oktatásra lényegesen többet
kell áldozni.
A gazdasági fejlődés számára kedvező klimát kinál az, hogy az
utóbbi években konszolidáltabbá vált a belpolitikai helyzet. A
korábbi évtizedekben a polgári pártok kicsinyes viaskodásai és a
hadsereg folytonos hatalmi étvágya, azaz a puccsveszélyek miatt
állandóan ingatag volt a belső helyzet. Az utóbbi 8-10 év nagy
gazdasági fejlődése szinte egybeesik a belpolitikai zűrzavarok
lecsillapodásával. Ezt azonban nem erőszakos rendteremtéssel, hanem
fokozatos demokratizálódással érte el a thai rendszer.
Thaiföld a gazdasági teljesítőképességéből származó
tekintélynövekedés arányában egyre magabiztosabb külpolitikai téren.
Jóllehet egyes, erősebben jobboldali politikai köröknek ez nem
tetszik, a jelenlegi bangkoki kormányzat, a délkelet-ázsiai
regionális szervezet, az ASEAN legerősebb tagállamaként, egyre
pozitívabban viszonyul az indokinai térség békéjének ügyéhez.
Látványos fejlődésnek indultak a thai-laoszi kapcsolatok és Hanoival
is rendeződhet a viszony, ha a vietnami csapatok kivonulnak
Kambodzsából.
Csaticsaj Csunhavan új kormányfő szerint itt az ideje, hogy
Indokinából csatatér helyett békés piactér legyen. Persze ezen a
piacon a thai-ok lehetnének a legmódosabb ,,kofák,,. A
gazdaságaikkal küszködő Vietnam, Laosz és Kambodzsa se járna
rosszul. +++
Kurucz János (Bangkok), MTI-Panoráma
1989. január 3., kedd 12:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|